Hollókő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilagorokseg logo ff tif.png  A településen világörökségi helyszín található 
Hollókő
Castle of Holloko with Panorama.JPG
Hollókő vára
Hollókő címere
Hollókő címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Magyarország
Megye Nógrád
Kistérség Szécsényi
Jogállás község
Polgármester Szabó Csaba (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 3176
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség 329 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 72,59 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Világörökség-azonosító 401
Elhelyezkedése
Hollókő  (Magyarország)
Hollókő
Hollókő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 35′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 35′ 31″
Hollókő  (Nógrád megye)
Hollókő
Hollókő
Pozíció Nógrád megye térképén
Hollókő weboldala

Hollókő Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 1718. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Dr. Román András és Mendele Ferenc[3] közreműködésével került műemlékvédelem alá a község.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu Nógrád megye középső részén Szécsénytől délkeletre, Pásztótól északnyugatra, a Cserhát-hegységben épült. A mindössze pár száz fős település ófaluja a világörökség része. A falu közúton Szécsény felől a 22-es főútról vagy a 21. számú főútról Pásztó előtt lehajtva a 2122-es számú mellékúton közelíthető meg – erről ágazik ki a bekötő 21146-os közút. Hollókő központjában működik 1964 óta az a falumúzeum, amely egy jellegzetes palóc parasztcsalád életmódját, lakását, bútorait viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.

Természeti viszonyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cserhát dombjai a várból

A Keleti- vagy Vulkáni-Cserhát alacsony vulkáni rögvidék, ahol harmadkori romvulkánok, andezit kőzettelérek (dájkok) és összetört lávatakaró roncsai bukkannak felszínre. Hollókő, Buják, Szanda és Ecsegvára is egy-egy dájkra (pontosabban: Hollókő egy neckre) épült. A Karancs (729 m) andezit lakkolit hegy: az egymás felett és mellett elhelyezkedő kőlencséket sok helyen még beborítja az oligocén homokkő. Az andezit csak a meredekebb részeken exhumálódott.

A hollókői várhegy egy nagyjából 14 millió éves (miocén korú) vulkán kürtőkitöltésének roncsa: a vulkáni felépítmény lepusztulása után a kürtőben megszilárdult, kemény, az eróziónak jobban ellenálló andezit kipreparálódott a környező üledékes kőzetekből.

A vár körüli egykori erdőség maradványa a jelenlegi fás legelő: a fákat fokozatosan vágták ki a legelő gyarapítása érdekében. A külterjes állattartás visszaszorulása után a területen megindult a szukcesszió.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Cserhát középhőmérséklete 9-9,5 °C, éves csapadéka 600–650 mm, mert szélárnyékban fekszik. A patakok vízhozama csekély, fő folyója a Galga.


Hollókő éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 0,0 2,8 9,3 15,0 20,9 23,0 25,3 23,9 20,3 14,6 5,8 1,4 30,0
Átlaghőmérséklet (°C) −2,0 0,3 3,6 13,7 14,5 18,6 18,5 19,1 16,6 11,3 5,1 0,6 29,1
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −4,0 −1,7 1,6 6,0 10,5 13,6 15,0 14,8 11,7 7,0 2,2 −1,7 10,7
Átl. csapadékmennyiség (mm) 39 32 38 55 63 80 61 63 45 37 56 40 −100
Havi napsütéses órák száma 55 91 146 187 190 190 196 188 145 96 82 59 1859
Forrás: A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet, Nógrád és Gömör határán (szerk. Kiss Gábor, Baráz Csaba, Katarina Gaálová, Judik Béla), Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2007. ISBN 978-963-87289-2-0


Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu története a XIII. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel a Szár-hegy vára. A sziklára épített erődítmény nevére egy régi legenda ad magyarázatot. Eszerint bizonyos Kacsics András – a XII. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak – elrabolta és épülő várába zárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. Az asszony dajkája azonban „boszorkány” volt, és szövetkezett az ördöggel, akit rávett, hogy fiait változtassa hollóvá. Az ördögfiak az erődítményt kőről kőre lebontva kiszabadították az asszonyt, majd – becsületükre legyen mondva – nem szórták szerteszét a köveket, hanem egy közeli sziklán új várat raktak belőlük. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét. Egy hasonló monda szerint egy gőgös nemesúr kezdte el építeni a várat a hegytetőn. Még nem volt vele készen, amikor asszonyt rabolt magának és felvitte a félkész várába. Azonban az asszonynak volt két idomított hollója és ezek északánként elhordták a köveket amiket a kőművesek nappal felraktak. A vár csak akkor épült fel, amikor a rabságban tartott asszony visszakapta szabadságát.


Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a XIV. század első felében egyházas hely volt. Eredetileg valószínűleg a vár nyugati oldalán lehetett – legalábbis az iratok alapján a szent Mártonnak szentelt római katolikus plébánia 1342-ben ott állt. A középkori Pusztatemplom helyét, amit a lakosság Előttyinek nevez, 1969-ben tárták fel. A Pusztavár, Pusztatemplom, Pusztaszőlők helynevek valószínűleg a tatárjárás után alakultak ki.

A török hódoltság idején sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése. A várral szembeni, kisparcellás szőlőterületet 1860-ban alakították ki tagosítással: a falu alig 1200 magyar holdnyi (41 hektáros) határát a jobbágyfelszabadítás után 687 paraszti kisbirtokra szabdalták fel.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Nemzetiségi eloszlás (2001)[4]
Összesen Magyar Roma Német Szlovák Egyéb
100% 99% 0% 0% 1% 0%

A község ma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ófalu[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Fő utca az ófaluban

Hollókő a térséget jellemző, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, zsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.
A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok („hambitusok”) szegélyezik.

Intézményei:

  • Hollókőért Közalapítvány

A közalapítvány a világörökségi falu(rész) legnagyobb szállásadója. Nógrád megye Közgyűlése és Hollókő község önkormányzata hívta életre a közalapítványt, amely a világörökség részeként számon tartott Ófalu műemlék együttesének 11 parasztházát üdülési célokra hasznosítja. Az alapítvány képviselői feladatuknak tekintik a rendezvények és a szabadidős programok szervezését és egy új Hollókő kép kép kialakítását, amelybe a pihenési lehetőségek mellett a (építészeti, népművészeti) hagyományok ápolása, és felelevenítése, az aktív pihenés lehetőségeinek megteremtése és fenntartása szerepel. A közalapítvány pályázataival hozzájárul a falu műemléki értékeinek megóvásával és mindazon fejlesztések megvalósításával, ami a település lakói és a világ minden részéről érkező vendégek otthonias érezhessék magukat. A Hollókőért Közalapítvány feladata ezen kívül, hogy segítse a község lakóinak az életét és a szálláshelyek üzemeltetésével, programok szervezésével, kiközvetítésével szolgálja a turizmust. Az alapítvány képviselői az ófalui faluközpontban lévő Tourinform irodában segítik az odalátogatókat.

  • Múzeumok
Falumúzeum (Kossuth u. 82.):Bemutatja a 20. század eleji tipikus hollókői házbelsőket. Látható az eredeti, háromosztatú parasztház szerkezete. Az ide látogatók megtekinthetik a hajdani lakosok életvitelével kapcsolatos berendezéseket, eszközöket. Időszakosan látogatható: április 1-jétől október 31-ig.
Postamúzeum(Kossuth u. 80.): A Postamúzeum hollókői kiállítóhelye. A palócföld postája című állandó kiállítás két szobában mutatja be a több megyére kiterjedő néprajzi csoport, a palócság postahálózatának fejlődését és a velük összefüggő postai emlékeket. Ezek képeslapok, bélyegek és bankjegyek, amelyeken a jellegzetes palóc tájakat, embereket és viseletüket örökítették meg.
Vármúzeum (Várdomb): Több helyszínen mutatja be a vár helyreállításának terveit, és a vár rekonstrukciós munkákat. Bemutatják a feltáráskor megtalált eszközöket. Látható a panoptikum, ahol a 13. századi várurat és családját jelenítik meg. A fegyverteremben a 11. századtól a 16. századig terjedő időszak hadviselési eszközeit tárja elénk.

Újfalu[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kossuth utca 117.

A Nógrád megyei falu már a cím elnyerése előtt is kedvelt üdülőtelepülés volt, a világörökség rangja pedig újabb csáberőt hozott. A kis parasztházak egy részére szinte licitáltak a tehetős befektetők, akik többnyire nyaralóhelyet kerestek a kis palóc zsákfaluban. Akadt, aki spekulációs céllal vett itt ingatlant, s a számítása kezdetben bevált, hiszen az árak meredeken kúsztak felfelé. A piac azonban néhány évvel ezelőtt beállt. A parasztházak kínálati ára húsz-huszonötmillió forint fölé emelkedett – ennyiért pedig már nem akad rájuk vevő.

Az intézmények nagyrészt az Ófaluba települtek át, vagy annak közvetlen határai mellé. A falu lakóinak 70%-a nyugdíjas, az átlagéletkor 50 év felett van. A település művelődési háza 150 fő befogadóképességű. A helyi általános iskolában csak alsó tagozat van. A felsősök a 18 km-re lévő Szécsényben tanulnak. A községben napköziotthonos óvoda működik, s nem kell bezárni a születések hiánya miatt.

A településen az energia, a vezetékes víz és csatorna közmű és a vezetékes gázellátás megoldott. A telefonellátottság is megfelelő. A Hollókőért Közalapítvány által biztosított munkalehetőségek mellett a falusi turizmus szállást és étkezést biztosító vállalkozásai is működnek. Étkezési, elszállásolási és szórakozási lehetőség több vendéglátó egységben biztosított.

Néprajza[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A néprajztudomány jelenlegi állása, mai eredményei alapján vitatják a palócság eredetének kérdéseit. Ellentmondásos vélemények vannak az etnikum határairól, területi megoszlásáról, a néprajzi sajátosságok kizárólagos érvényességéről. Ennek ellenére Hollókőn, a világörökséghez tartozó Ófalujában Nógrád megye folklórjaként a palóc népcsoport életét, hagyományait mutatják be.

Népi építészete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falumúzeum belül

A népi építészet jellegzetes alkotásai a palócházak, amelyek az ismert hármas tagolásukkal (tisztaszoba vagy ház, a pitvar és a kamra), jellegzetes díszítéseikkel, a ház homlokzatának alakításával az Ipoly és aCserhát vidékén sokfelé láthatók még.

Népviselete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kenderből szőtt vászonnal varrták viseleteik jelentős részét, az ágyneműt, az asztalterítőt, törülközőt, a tarisznyát. Erre a gazdasági kényszerűság is rávitte a palóc asszonyokat. A hagyományosodó kismesterségek, a művészi, díszítő szándék gyakorlása az önkifejezés egyetlen, lehetséges eszköze volt.

A hollókői népviselet a mai napig élőnek tekinthető, de már csak a vasárnapi szentmisékre, jeles ünnepek alkalmából veszik fel a lányok és az asszonyok, a férfiak a XX. század közepe óta nem hordják. Az ünnepi felsőruházat valaha a család anyagi helyzetét is tükrözte, egyben öröklődő vagyontárgy volt. A viselet a családi állapotot kifejező főkötő, az ingváll és a sok alsószoknya. Utóbbiból munkához kettőt, ünnepeken akár húszat is felvettek a hollókői nők. Az ingváll több rétegű ruhadarab: vászon, gyolcs, selyem, végül tüll ujjat illesztettek össze, s az egészet együtt bíbor ingvállnak hívták.

Fesztiválok, népi rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden évben megrendezik a „Palóc Szőttes” folklór fesztivált augusztus 19-20-án. A bemutatkozó magyar és szlovák népi együttesek nagyszámú szereplője mellett sok ezer érdeklődő, látogató turista eljön megtekinteni a vonzó tájat és és a változatos, színpompás programokat.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hollókői vár a levegőből

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. ^ a b Javítva a település önkormányzatától érkezett információk alapján
  4. ^ a b 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2009. július 5.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Benkő Mihály: Hollókő-Ófalu (Salgótarján, 2009) ISBN 963-214-682-4
  • Faragó Zoltán: Hollókő-Várrom (Hollókő, 2009) ISBN 963-214-681-6
  • Pál József: Nógrád megye kézikönyve (Szekszárd, 1997) 387. o. ISBN 963-9089-12-5
  • A Bükki Nemzeti Park tájékoztatója – Hollókő, külterület

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollókő témájú médiaállományokat.