Karancskeszi

Karancskeszi
A templom látképe.
Karancskeszi címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Nógrád
Kistérség 2012-ig	Salgótarjáni
Jogállás	község
Polgármester	Kurunczi István
Irányítószám	3183
Körzethívószám	32
Népesség
Teljes népesség	1867 fő (2010. jan 1.) +/-
Népsűrűség	58,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	31,69 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Karancskeszi Pozíció Magyarország térképén
Karancskeszi Pozíció Nógrád megye térképén
é. sz. 48,16284°, k. h. 19,70068°48.16284, 19.70068

Karancskeszi község Nógrád megyében, a Salgótarjáni kistérségben.

Fekvése

Salgótarjántól nyugatra fekvő település.

Története

Karancskeszi (Keszi) Árpád-kori település. Nevét 1227-ben említette először oklevél Kesyv néven.

Keszi a magyar Keszi törzs tagjairól elnevezett település. A falu első ismert birtokosai a Záh nemzetség tagjai voltak.

1227-ben az idevaló Osl fia Watha comest említi egy oklevél, aki rokonaival hozzájárult Hartyán eladásához. 1262-ben már egyházas hely volt, ekkor Szent Mihályról elnevezett templomát és papját is említik.

1330-ban a a korábban Csák Máté szolgálatában álló Zách nemzetségből származó Felicián merényletet kísérelt meg Károly Róbert király és családja ellen, mely tettéért az agg Felicián életével fizetett. Családját harmadiziglen kiirtották és birtokait is elkobozták.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

1335-ben Károly Róbert király a Záh nemzetséghez tartozó Zách Felicián merénylete miatt az e nemzetséghez tartozó Kesziek birtokait is elkobozta és Ákos nemzetséghez tartozó Celen fia Sándor fia Jánosnak adta, Keszit és Falkostelkét.

1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja 6 garas pápai tizedet fizetett.

1548-ban Géczey László, Székely Simon és Ferenc, valamint Tarnóczy Sebestyén volt a földesura, majd 1558-ban Berényi András, Zerdahelyi István, Pelinyi Bálint és Muraközy Mátyás nyertek e helységben részjószágokat Ferdinánd királytól.

1598-ban és 1651-ben Mocsáry Gergely volt a földesura, de mivel a falu a hódoltsághoz tartozott, a hatvani agának is adózott.

1715-ben 15 és 1720-ban 19 magyar háztartást vettek itt fel az összeírásba. 1740-ben a Mocsáry, Bene és a Holecz családok, 1770-ben több birtokosa is volt, köztük: gróf Berényi, Jakabfalvy, Szent-Ivány, Bene, Mocsáry családok, 1826-ban pedig Losonczi Gyürky István özvegye, Básthy Dánielné, Jakabfalvy Miklós özvegye, Horváth Antal és Bakó Gábor.

1831-ben, nagy kolera járvány tört ki a településen, melyben 97-en estek áldozatul, 1873-ban pedig 85-en.

Az 1900-as évek elején pedig Mocsáry Ödön, Székely Albert, Kóczán Miklós, Mocsáry Miklós, gróf Pejacsevich Mikó Endre és Striss Ferenc volt a nagyobb birtokosa. Az 1831-ben, augusztus havában itt kitört kolerának 97-en estek áldozatul, 1873-ban pedig 85-en. A róm. kath. plebánia 1332-1337-ben már fennállott. A helység régi, csúcsíves templomát 1748-ban alakították át s ezzel eredeti jellegéből kiforgatták. A községben egy gőzmalom van üzemben. Ide tartoznak: Kutas-, Bánya-, Betekincs-, Büdöskút-, Hólya-, Lászlóvölgy-, Lyukvölgy-, Poklyos-, Sötétlápa-, Szandaalja-, Szőlőkalja-, Szőlőkút-, Tutucska és Völgyfő puszták és Gizellamajor. Karancsság.

A 20. század elején Karancskeszi Nógrád vármegye Salgótarjáni járásához tartozott.

1910-ben 1305 lakosa volt, melyből 1302 magyar volt. Ebből 1249 római katolikus, 41 evangélikus, 1 izraelita volt.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

• Római katolikus templom
• Záhorszky-Prónai kúria

Források

• Borovszky Samu: Nógrád vármegye
• Györffy György: Nógrádvármegye

Külső hivatkozások

• Karancskeszi weboldala