Patak (Magyarország)
| Patak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Megye | Nógrád |
| Járás 2013-tól | Balassagyarmati |
| Kistérség 2012-ig | Balassagyarmati |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Fekete Tibor (FIDESZ-KDNP)[1] |
| Irányítószám | 2648 |
| Körzethívószám | 35 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 916 fő (2010. jan 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 56,47 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 16,22 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Patak
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Patak
Pozíció Nógrád megye térképén
|
|
| é. sz. 48,01910°, k. h. 19,14401° | |
Patak község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése, természeti viszonyok [szerkesztés]
A jelenleg 980 fős falu a valamikori Nógrád vármegye nyugati részén, a Nógrádi-medencében a Derék-patak mellett épült fel. Keletről Dejtárral és Érsekvadkerttel, délről Horpáccsal, nyugatról Nagyoroszival északról pedig Ipolyvecével határos.
Talaja: középkötött, homokos agyagtalaj. Erdeje már a középkorban áldozatul esett a szántóföldet és rétet teremtő irtásnak. II. József uralkodása alatt 1785-ben így írtak az erdejéről: magas törzsű tölgy, fenyőszálerdő cserjékkel vegyesen található. Átlagos évi középhőmérséklete 10 Celsius-fok. Élővize: a Derék -patak.
Története [szerkesztés]
Patak község neve 1255-ben a tatárjárás után IV. Béla király idejéből származó oklevélben szerepel először. Az iratok alapján megállapítható, hogy a település a vízfolyásáról kapta a nevét, és az esztergomi érsekség birtoka volt.
1438-ban Albert király; Zsigmond király utódja Patakot és Dejtárt örök adományul az esztergomi érsekség birtokába juttatta.
A kiadott oklevelek szerint 1339-től a török hódoltság idejéig önálló plébániával rendelkezik. Sajnos az első plébános neve ismeretlen.
A község gyors fejlődésnek indult, példaként említendő, hogy 1431-ben városi kiváltságokkal rendelkezik. 1598-ban pedig Vásáros Patak néven említették. Drégely várának elfoglalása után a templom és a plébánia is elpusztult, a lakosság elmenekült.
1634-ben a kiküldött vizitátor Apáti Márton Patakon járva írja: A Pataki plébániának nincs semmi jövedelme, felszerelése, sőt maga a templom is le van rombolva. Patak község valőszínűleg Vadkert filiája, azaz leányegyháza lesz. Az első pataki presbiter lelkész Kecskeméti Bálint, akinek a nevével találkozunk. Meg kell említenünk, hogy 1668-tól 1700-ig az úgynevezett licentiátussal (tanításra jogosult személy) rendelkező prédikátorok látják el a községet.
1634-ben a virágzó mezővárosból már csak 5 adóköteles ház került összeírásra, míg 1598ban mikor Vásáros Patak néven szerepelt 31 adóköteles házzal került összeírásra. Így nem csoda, hogy elveszítette mezővárosi rangját, s visszasüllyedt a jobbágyfalvak sorába. Az úrbéri rendezéskor továbbra is az egyetlen földesúr az esztergomi érsekség, aki szokatlan megoldást alkalmazott, ugyanis a házas zselléreknek is juttatott némi szántóföldet a községben. A jobbágy felszabadításkor a falu lakosai és az esztergomi érsekség, mint földesúr nem tudtak békés úton megegyezni. A vita tárgyát minden bizonnyal az úrbéres jobbágy és zsellértelkek száma képezte. A pert lezáró ítélet a mai napig nem került elő.
1785-ben Patakon 110 házban 127 család, illetve 816 fő lakott. Ez azt jelenti, hogy egy lakásra 7,4 fő jutott.
Az 1848-as szabadságharc nem volt különösebb hatással a község életére.
Két alkalommal volt nagy kolera járvány a községben; 1866-ban és 1873-ban.
Szintén két ízben pusztította tűzvész a községet, 1882-ben és 1905-ben.
Az 1930-as világválság a községben is éreztette hatását. Nagy volt a munkanélküliség, a kereset csupán a létfenntartást biztosította. A középparasztság eladósodott. A nincstelen agrárproletárok pedig máshol kerestek munkát.
A második világháború alatt a községben harc nem volt. A község felszabadítása 1944. december 9-én történt. Ez időben 5-6 kiskereskedelmi bolt, 5 kocsma működött a községben, szinte valamennyi magánkézben. 1945 tavaszán elég nehéz körülmények között indult meg a mezőgazdasági termelés. Az állatállományt hol a német, hol az orosz tizedelte meg. Mindezek ellenére 1945 tavaszán 100 igénylő között 260 kat.hold földet osztottak szét. 1949-ben megalakult az első mezőgazdasági szövetkezet 50 taggal. A falu többi lakója egyénileg gazdálkodott. 1960-ban újjáalakult a termelőszövetkezet 292 létszámmal. Ebből 92 tag, 120 járadékos és 64 fő alkalmazott volt. A szövetkezet profilja gabonatermesztés, állattenyésztés ( hús-és tejhasznosítású) később a bogyós gyümölcs termesztése.
A község közigazgatásilag a dejtári körjegyzőséghez tartozott 1949-ig. 1950 október 22-én megválasztották az új hatalmi szervezet tagjait a tanácstagokat, 30 tanácstagot és ezekkel egyenrangúan 30 póttagot.
A községben 1948-ig római katolikus egyházi iskola volt. A tanfelügyeletet az esztergomi egyházmegyei tanfelügyelőség gyakorolta. A jelenlegi iskola 1965-ben épült négy osztállyal. Az óvodában ekkor 40-50 gyermek járt , 2 óvónő felügyelete mellett.
1945 előtt egy állami népművelési intézmény volt a községben a Levente Egyesület. Emellett két egyházi ún. Kalot, Katolikus Legényegylet és a Kalász, Katolikus Leányegylet működött.
Oktatásügy [szerkesztés]
Az első hiteltérdemlő adat a falu oktatási szerkezetére Mária Terézia 1777-ben kiadott rendeletét megelőző országos felmérés időszakából, vagyis a 18. század 70-es éveinek elejéről származik. Aminek a lényege: az állam által irányított, egységes felépítésű iskolarendszer. A községben 1772-ben 20 tanulónak oktatták az irást, olvasást. Az első tanító neve Molnár György, aki a Hont vármegyei Nyékről származott.
A tanító jövedelme a következőkből tevődött össze. A falu lakosai 4 köblös szántót vetettek el neki, ezen kívül minden jobbágytól kapott 1/2 pozsonyi mérő búzát, a házaspároktól 25 dínárt, tanulónként pedig 1 forintot. 1876-77-ben a falu 4 osztályos római katolikus népiskolájában Mohay Gyula tanító 63 leánynak, ugyanannyi fiúnak oktatta a hit- és erkölcstant, írást, olvasást, számolást a 10-es számrendszerben, földrajzot, történelmet és az új mértékeket.
A plébánia története [szerkesztés]
A templom építése 1731-ben kezdődött. Az építtető az esztergomi érsekség mint kegyúr. A tervező neve ismeretlen. A templom felszentelése 1801-ben Advent első vasárnapján történt. A templom a Szentháromság tiszteletére épült, 1937-ben bővítik és a belső festést végzik el a templomban. A mennyezeti kompozíciót és a négy evangelista képét Márton Lajos festőművész készíti. Ez időben a község plébánosa dr. Budai János. Növeli a templom értékét a ruskicai márványból készült főoltár. Készítője Karl Ferenc József. A főoltárképet ami jelenleg a plébánián látható Vaszary János festette. A régi oltárkép helyére került freskót, amely az utolsó vacsorát ábrázolja Kaszás Gyula festőművész készítette. Az akkori plébános Tarnai Béla. A templomnak négy harangja van, melyből három 1978-tól villany meghajtással működik. Az anyakönyvvezetés 1714-től működik. [1]
Népcsoportok [szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességek [szerkesztés]
- Műemlék jellegű kőhíd (Rákóczi út, – Derék patak, – Hrsz.:191)
A községben a középkorban fontos utak keresztezték egymást, s a kőhíd helyén előzőleg erős, gerendákból ácsolt híd állt. A mai kőhíd 1800 körül épült, mellvédjét később emelték. A Rákóczi úton, a Derék patak fölött áll. Háromnyílású, 3,45-3,5-2,6 méter fesztávú boltozatokkal. Teljes hossza 22 méter, pályaszélessége 5 méter. A mederpillérek a délkeleti oldalon jégtörőkkel készültek. Mellvédje kőből falazott és kőlappal fedett. A híd anyaga romhányi homokkő.
- Nepomuki Szent János kápolna, műemlék jellegű
A pataki plébánia Canonica Visitatiója szerint a kápolna a község egy részét elpusztító tűzeset után 1860-ban épült, barokk stílusban. A kisméretű kápolna – szélessége 3,5, hossza 4,25 méter – a derék patak hídja mellett áll. Főhomlokzatán fakeretes, szegmentíves ajtó, felette lekerekített szélű ablak látható. A homlokzatot a körbefutó, kihajló párkány fölötti barokk oromzat zárja le. Az oldalfalak díszítés és ablak nélküliek, a szentély szegmentíves záródású. A belső teret kolostorboltozat fedi, egyszerű fa oltárán Nepomuki Szent János szobor áll.
Turizmus [szerkesztés]
Patak tagja a Sugárkankalin Turisztikai Egyesületnek, melynek célja térség turizmusának fejlesztése, és természeti értékeinek bemutatása. A község a Palóc út egyik állomása is.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Patak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
- ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
