Brno
| Brünn (Brno) | |||
 |
|||
| Szent Péter és Pál katedrális | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Csehország |
||
| Régió | Morvaország | ||
| Kerület | Dél-Morva | ||
| Járás | Brünn városi | ||
| Polgármester | Roman Onderka | ||
| Irányítószám | 602 00 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 405 337 fő (2009) +/- | ||
| Népsűrűség | 1610 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 237 m | ||
| Terület | 230,19 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Brünn
Pozíció Csehország térképén
|
|||
| é. sz. 49° 12′, k. h. 16° 37′ | |||
| Brünn weboldala | |||
.svg)
Brno (csehül) (németül, és a innen magyarban is Brünn, latin neve Eburodunum) Morvaország legnagyobb városa, egykori fővárosa, egyúttal Csehország második legnépesebb városa Prága után.
Tartalomjegyzék |
A magyar névhasználat[szerkesztés]
Középkori magyar neve Berén, később azonban ez kikopott a használatból és a 19. századi magyar szövegekben már a németből átvett Brünn az egyeduralkodó. A kommunista uralom évtizedeiben szigorúan az adott ország nyelvén használt településnév szabályát alkalmazták, így a magyar szövegekben teret nyert a Brno változat, miközben Magyarországon elhomályosult az azonosság a Brünn névvel. 1990-től mindkét névváltozat használatban van, a használó ízlésétől, tudásától és a kontextustól függően. A szlovákiai és csehországi magyar sajtó általában a Brünn változatot használja, de tulajdonnevekben, például helyi sportklubok, cégek esetében gyakran a cseh elnevezést.[1]
Fekvése[szerkesztés]
A város a Dél-Morva kerületben, a Cseh-Morva-dombság, a Drahany-dombság és a Brünni-alföld határán, a Svitava és a Svratka folyók völgyében fekszik, a Pozsonyt Prágával összekötő D1-es és D2-es autópálya mellett. A várostól északra található a szakadékokban és barlangokban bővelkedő Morva-karszt.
Története[szerkesztés]
A város a Nagymoráviához tartozott a 9. században, a monda szerint egy Bryno nevű törzsfő alapította, neve sáros, mocsaras helyet jelent.[2]
Várossá a 13. században, javarészt német telepesek bevándorlása révén fejlődött: 1243-ban I. Vencel cseh király adott neki városi jogokat. Várát 1241-ben a Magyarország felé tartó tatárok nem bírták elfoglalni. A Přemysl- és a Luxemburgi-dinasztia alatt egy részfejedelemség, később őrgrófság központja volt, ahol az éppen uralkodó cseh király testvérei, unokatestvérei gyakorolták a hatalmat. Időközben Olmützöt megelőzve fokozatosan Brno vált Morvaország székhelyévé (véglegesen csak a 17. századra).
A huszita háborúk idején Brno 1421-ben Zsigmond király oldalára állt, és a husziták 1428-ban és 1430-ban sem tudták elfoglalni. A katolikus morva rendek a kelyhes Podjebrád György cseh királlyal szemben Hunyadi Mátyás magyar király oldalára álltak, aki 1469-ben Brno várát, a Spielberget is elfoglalta, így a város 1490-ig magyar uralom alatt állt. 1488-ban Brnóban nyomtatták ki a Thuróczi-krónikát.
A harmincéves háború sok szenvedést okozott lakóinak, de Brno ellenállt a támadásoknak: 1645-ben a francia Raduit de Souches vezetésével hősiesen visszaverték Torstenson svéd-erdélyi seregeit. Várát megerősítették, így mind a törökök, mind a poroszok (1742) ostromainak ellenállt. Spielberg hírhedt börtönében raboskodott pl. Trenck báró, a magyar jakobinusok (Kazinczy Ferenc, Batsányi János), mindenféle forradalmár és 1849-es honvédjeink. 1805-ben Napóleon foglalta el, és egy éjszakát töltött a városban az austerlitzi csata előtt, 1809-ben pedig felrobbantatta bástyáinak egy részét.
Híres posztóipara miatt az „osztrák Manchester” néven emlegették, 1780-ban már húsz textilmanufaktúrája volt. 1788-ban kőszenet találtak környékén, ami fellendítette az ipart és a kereskedelmet, majd 1839-ben elérte a vasút is, és a régi osztrák birodalom legnagyobb (javarészt német lakosságú) gyárvárosa lett.
Az 1. Csehszlovák Köztársaság idején alakult meg a Masaryk Egyetem (1919), és Brno a Morávia-Szilézia Tartomány fővárosa lett. 1928 óta jelentős vásárváros. 1939-ben megszállta a náci Németország, és a Spielbergben sok ellenállót végeztek ki. A második világháború után a német lakosságot (20-30 000 embert) gyalog hajtották az osztrák határ felé, amibe sokan belehaltak: ez volt a hírhedt „brünni halálmenet”.
A szocialista időkben fontos gyára volt a Zetor traktorgyár, a Starobrno sörgyár és a Zbrojovka fegyvergyár. 1965 óta folyamatosan itt rendezik a MotoGP Cseh(szlovák) Nagydíjának futamait. 1992-ben a brnói Tugendhat-villában folytattak tárgyalásokat Csehszlovákia kettéválásáról.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Kapucinusok Szent Kereszt Temploma: 1648–51 között épült a leghátborzongatóbb látványosság Brnóban. Szellőzőnyílásainak rendszere megőrizte a szerzetesek kiszáradt földi maradványait, akik 1780-ig temetkeztek ide. Összesen 153 múmiát őriznek itt, köztük városi urakat és Trenck Ferenc báró, pandúrezredes (1711–1749) tetemét is, aki a Spielberg (ma: Spilberk) börtönében raboskodott haláláig. (Jókai Mór: „A két Trenk” c. regényében ő a „magyar Trenk”).
- Spielberg vára (Špilberk): Először 1277-ben említett gótikus stílusú vár, mely a 17–18. században terebélyes barokk erődítménnyé vált. 1795 utolsó három hónapjában itt raboskodott társaival együtt Kazinczy Ferenc. Ezekre az időkre a vár falán található márványtábla emlékeztet: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép – 1964”. 1939–40-ben a Gestapo központja volt, 1961 óta itt található a Brnói Városi Múzeum.
- A petrovi Szent Péter és Pál-katedrális: XI. századi eredetű, javarészt gótikus stílusú püspöki székesegyház. Ez a katedrális látható a cseh 10 koronás érmén is.
- Szent Jakab-templom: a német telepesek templomaként épült gótikus stílusban, a XIII-XVI. században. Reneszánsz tornya 92 m magas.
- Újvárosháza: eredetileg dominikánus kolostor volt.
- Óvárosháza: gótikus főbejárat, reneszánsz torony. Itt látható a híres "brnói sárkány" és a "brnói kerék".
- Villa Tugendhat: különösen ismert épület, 1929-ben a németet Mies van der Rohe építette, kiemelkedő funkcionalista építmény.2002 óta az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része.
- Kiállítási Terület: Európa legelegánsabb vásárterülete, melyet 1928-ban alapítottak. A vásárvárost harminc mérnök tervezte, állandó és időszaki pavilonok állnak itt.[3]
Közlekedés[szerkesztés]
A brnói közlekedési vállalat 13 villamosvonalat, 13 trolibuszvonalat (Csehország legnagyobb trolibuszhálózata) 40 nappali és 11 éjszakai buszjáratot működtet. A villamosoknak nagy hagyománya van Brnóban az első lóval vontatott járat 1869-ben indult. A városi tömegközlekedés a IDS JMK nevű rendszerbe integrálódik a régió közlekedési hálózatával és néhány nagyobb környékbeli várossal együtt. A város metró (S-Bahn) rendszer kiépítését is tervezi hogy a felszini közlekedést tehermentesítse[4].
Az első vasút 1839-ben épült meg Brno és Bécs között. Ez volt az első működő vasútvonal a mai Cseh köztársaság terüetén. Ma Brno nemzetközi jelentőségű vasúti elágazás. Kilenc megálló és vasútállomás bonyolít személyszállítást. A jelenlegi főpályaudvar, ami a régió vasútközlekedésének központja, naponta 50.000 utas használja és 500 vonat érkezik és indul.
A közúti közlekedés területén Brno szintén jelentős központ. A D1 autópálya vezet Ostrava felé, a D2 autópálya Prága és Pozsony felé. Az R52 gyorsforgalmi út vezet Bécs felé, a tervezett R43 út kapcsolja majd össze Brnót Morvaország északi részeivel. A város körgyűrű építésén is dolgozik, építés alatt áll a Královo Pole-i alagút és további alagutakat terveznek.
Légi közlekedés: Brnót két repülőtér szolgálja ki. Az egyik a Brnói Nemzetközi repülőtér, amely forgalma nagyot nőtt az utóbbi években. Innen Londonba, Rómába, Moszkvába, Szentpétervárra és más városokba van közvetlen járat. Ez a repülőtér a rendőrségi helikopterek egyik központjaként is szolgál.
A másik repülőtér egy kis füves repülőtér Brno Medlánky mellett, ezt főleg hobbirepülők és hőlégballonok használják.
A kerékpározás is nagyon elterjedt Brünnben, 38 kilométernyi kerékpárút vezet a városban. Egy hosszú bicikliút vezet Bécsig körülbelül 130 kilométer hosszan. Brnón számos túraútvonal is áthalad.
Közigazgatási felosztása[szerkesztés]
A várost 29 kerületre osztották:
Gazdaság[szerkesztés]
Brno jelentős ipari központ: vegyi, elektromos, élelmiszer-, jármű- és építőipara, fegyver- és motorgyára, sörgyára, textilipara ma is fontos. Több nagyobb informatikai cég is jelen van: IBM, Motorolla, SGI, Red Hat
Kultúra[szerkesztés]
- A város művelődési és művészeti központ is egyben.
- Kiemelkedő oktatási és kulturális intézményei: a Masaryk Egyetem, az Állatorvosi Főiskola, a Műszaki Főiskola és az Állami Filharmónia.
Vallás[szerkesztés]
- XVI. Benedek pápa ünnepi szentmisét tartott 2009. szeptember 27-én 120 000 fő részvételével a város repülőterén.
Sajtó[szerkesztés]
- Regionális esti hírlapja 1968 és 1989 között Brněnský večerník címmel jelent meg.
Híres emberek[szerkesztés]
- Karel Abraham – motorversenyző
- Kurt Gödel – matematikus
- Martin Havlát – Chicago Blackhawks jégkorong játékos
- Leoš Janáček – zeneszerző
- Viktor Kaplan – feltaláló
- Erich Wolfgang Korngold – zeneszerző
- Milan Kundera – író
- Adolf Loos – korai modern építész
- Ernst Mach – fizikus
- Jiří Mahen – író
- Gregor Mendel – a genetika alapítója
- Léon Minkus – zeneszerző
- Robert Musil – író
- Alexander Ypsilantis (1792–1828) – görög katonai parancsnok és nemzeti hős
Testvérvárosai[szerkesztés]
Brünn a következő városokkal áll működő partneri megállapodásban[5]:
.svg){kind=small}
További városok, amelyek Brno testvérvárosának tekintik magukat:
Érdekességek[szerkesztés]
- A 2889 Brno aszteroidát a városról nevezték el.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lásd: [1], Kazinczy Ferenc Diákklub Brünn
- ↑ Lásd még: Györffy, Gy. 1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 355.
- ↑ Nyolcvan éves a Brnói Vásártársaság - sajtóközlemény
- ↑ [2]
- ↑ Partnership agreements – Statutory City of Brno (letöltve: 2006. december 19.)
Források[szerkesztés]
- Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5
Külső hivatkozások[szerkesztés]
- Brünn város honlapja
- Brünn magyar nyelvű útikalauz
- Térkép Kalauz – Brünn
- A brünni magyar Kazinczy Ferenc Diákklub honlapja
