Brno

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brünn (Brno)
Brno view.jpg
Szent Péter és Pál katedrális
Brünn címere
Brünn címere
Brünn zászlaja
Brünn zászlaja
Közigazgatás
Ország  Csehország
Régió Morvaország
Kerület Dél-Morva
Járás Brünn városi
Polgármester Roman Onderka
Irányítószám 602 00
Népesség
Teljes népesség 405 337 fő (2009) +/-
Népsűrűség 1610 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 237 m
Terület 230,19 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brünn  (Csehország)
Brünn
Brünn
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 12′, k. h. 16° 37′Koordináták: é. sz. 49° 12′, k. h. 16° 37′
Brünn weboldala

Brno (ˈbr̩no; németül Brünn; latinul Bruna; jiddisül ברין, Brin) mind népességét, mind lakosságszámát tekintve Csehország második legjelentősebb városa, Morvaország legnagyobb városa, a történelmi Morva Őrgrófság fővárosa. Brno a Dél-Morva kerület központja, melyen belül önálló járást alkot, a Brno városi járást. A város a Svitava és a Svratka összefolyásánál fekszik, lakossága nagyjából 400 000 fő. [1] Agglomerációjának[2] lakosságát általában 800 000 főre teszik.[1] A környék állandó lakossága a 2004-es népszámláláskor 730 000 fő volt.[3]

Brno Csehország igazságszolgáltatásI intézményeinek székhelye. Itt van az Alkotmánybíróság, a Legfelső Bíróság, a Legfelső Közigazgatási Bírósága és Legfelső Ügyészsége is. Mindezek mellett itt van a legtöbb államigazgatási intéznény székhelye is. Ezek közé tartozik az ombudsman,[4] a Versenyvédelmi Hivatal,[5] valamint a Cseh Mezőgazdasági és Élelmszerügyi Felügyelőség is.[6] Brno a 13 felsőoktatási intézményhez tartozó 33 karával és 89 000 hallgatójával felsőoktatási központ is egyben.[7] A törvényi előírásoknak megfelelően a Cseh Televíziónak[8] és a Cseh Rádiónak is van itt stúdiója.[9]

A Brnoi Kiálltóközpont Európa legnagyobb ilyenjellegű éptményegyüttesei közé tartozik, és világszinten is ez a 23. Legnagyobb.[10] A komplexum 1928-ban nyilt meg, és innentől kezdve a városban folyamatosan tartanak kiállításokat és vásárokat is.[11] Brno hres az itt megtartott motor- és egyéb futamopkról, melyeknek az 1930-as Autóúti Világbaknokság óta a Masaryk Circuit ad otthont.[12] Egy másik, a helyhez kapcsolódó nemzetközi esemény az Ignis Brunensis nemzetközi tüzijátékfesztivál,[13] melyet naponta 100-200 ezer ember tekint meg.[14]

A legtöbb látogatót a Špilberk-kastély, valamint a Szent Péter és Pál-katedrális vonzza a városba. Mind a két építmény a Petrov-hegyen, az óváros területén, a város szívében helyezkedik el. Ezek a város legnevezetesebb építményei, és gyakran a település szimbólumaiként emlegetik. A város másik, megmaradt kastélya a Brnói Duzzasztó közelében fekvő Veveří kastély.[15] Ejjez az épülethez, mint Brno számos más helyéhez, több legenda is kapcsolódik.[16][17] Brno egy másik fontos építménye a funkciobnalista Villa Tugendhat, mely szerepel a UNESCO világörökségi helyszíneinek listáján is.[18]

A magyar névhasználat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középkori magyar neve Berén, később azonban ez kikopott a használatból és a 19. századi magyar szövegekben már a németből átvett Brünn az egyeduralkodó. A kommunista uralom évtizedeiben szigorúan az adott ország nyelvén használt településnév szabályát alkalmazták, így a magyar szövegekben teret nyert a Brno változat, miközben Magyarországon elhomályosult az azonosság a Brünn névvel. 1990-től mindkét névváltozat használatban van, a használó ízlésétől, tudásától és a kontextustól függően. A szlovákiai és csehországi magyar sajtó általában a Brünn változatot használja, de tulajdonnevekben, például helyi sportklubok, cégek esetében gyakran a cseh elnevezést.[19]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Dél-Morva kerületben, a Cseh-Morva-dombság, a Drahany-dombság és a Brünni-alföld határán, a Svitava és a Svratka folyók völgyében fekszik, a Pozsonyt Prágával összekötő D1-es és D2-es autópálya mellett. A várostól északra található a szakadékokban és barlangokban bővelkedő Morva-karszt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város a Nagymoráviához tartozott a 9. században, a monda szerint egy Bryno nevű törzsfő alapította, neve sáros, mocsaras helyet jelent.[20]

Várossá a 13. században, javarészt német telepesek bevándorlása révén fejlődött: 1243-ban I. Vencel cseh király adott neki városi jogokat. Várát 1241-ben a Magyarország felé tartó tatárok nem bírták elfoglalni. A Přemysl- és a Luxemburgi-dinasztia alatt egy részfejedelemség, később őrgrófság központja volt, ahol az éppen uralkodó cseh király testvérei, unokatestvérei gyakorolták a hatalmat. Időközben Olmützöt megelőzve fokozatosan Brno vált Morvaország székhelyévé (véglegesen csak a 17. századra).

A huszita háborúk idején Brno 1421-ben Zsigmond király oldalára állt, és a husziták 1428-ban és 1430-ban sem tudták elfoglalni. A katolikus morva rendek a kelyhes Podjebrád György cseh királlyal szemben Hunyadi Mátyás magyar király oldalára álltak, aki 1469-ben Brno várát, a Spielberget is elfoglalta, így a város 1490-ig magyar uralom alatt állt. 1488-ban Brnóban nyomtatták ki a Thuróczi-krónikát.

A harmincéves háború sok szenvedést okozott lakóinak, de Brno ellenállt a támadásoknak: 1645-ben a francia Raduit de Souches vezetésével hősiesen visszaverték Torstenson svéd-erdélyi seregeit. Várát megerősítették, így mind a törökök, mind a poroszok (1742) ostromainak ellenállt. Spielberg hírhedt börtönében raboskodott pl. Trenck báró, a magyar jakobinusok (Kazinczy Ferenc, Batsányi János), mindenféle forradalmár és 1849-es honvédjeink. 1805-ben Napóleon foglalta el, és egy éjszakát töltött a városban az austerlitzi csata előtt, 1809-ben pedig felrobbantatta bástyáinak egy részét.

Híres posztóipara miatt az „osztrák Manchester” néven emlegették, 1780-ban már húsz textilmanufaktúrája volt. 1788-ban kőszenet találtak környékén, ami fellendítette az ipart és a kereskedelmet, majd 1839-ben elérte a vasút is, és a régi osztrák birodalom legnagyobb (javarészt német lakosságú) gyárvárosa lett.

Az 1. Csehszlovák Köztársaság idején alakult meg a Masaryk Egyetem (1919), és Brno a Morávia-Szilézia Tartomány fővárosa lett. 1928 óta jelentős vásárváros. 1939-ben megszállta a náci Németország, és a Spielbergben sok ellenállót végeztek ki. A második világháború után a német lakosságot (20-30 000 embert) gyalog hajtották az osztrák határ felé, amibe sokan belehaltak: ez volt a hírhedt „brünni halálmenet”.

A szocialista időkben fontos gyára volt a Zetor traktorgyár, a Starobrno sörgyár és a Zbrojovka fegyvergyár. 1965 óta folyamatosan itt rendezik a MotoGP Cseh(szlovák) Nagydíjának futamait. 1992-ben a brnói Tugendhat-villában folytattak tárgyalásokat Csehszlovákia kettéválásáról.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kapucinusok Szent Kereszt Temploma: 164851 között épült a leghátborzongatóbb látványosság Brnóban. Szellőzőnyílásainak rendszere megőrizte a szerzetesek kiszáradt földi maradványait, akik 1780-ig temetkeztek ide. Összesen 153 múmiát őriznek itt, köztük városi urakat és Trenck Ferenc báró, pandúrezredes (1711–1749) tetemét is, aki a Spielberg (ma: Spilberk) börtönében raboskodott haláláig. (Jókai Mór: „A két Trenk” c. regényében ő a „magyar Trenk”).
  • Spielberg vára (Špilberk): Először 1277-ben említett gótikus stílusú vár, mely a 17–18. században terebélyes barokk erődítménnyé vált. 1795 utolsó három hónapjában itt raboskodott társaival együtt Kazinczy Ferenc. Ezekre az időkre a vár falán található márványtábla emlékeztet: „A magyar hazafiaknak, akik a vár börtönében szenvedtek a nemzeti függetlenségért és a haladásért. A magyar nép – 1964”. 1939–40-ben a Gestapo központja volt, 1961 óta itt található a Brnói Városi Múzeum.
  • A petrovi Szent Péter és Pál-katedrális: XI. századi eredetű, javarészt gótikus stílusú püspöki székesegyház. Ez a katedrális látható a cseh 10 koronás érmén is.
  • Szent Jakab-templom: a német telepesek templomaként épült gótikus stílusban, a XIII-XVI. században. Reneszánsz tornya 92 m magas.
  • Újvárosháza: eredetileg dominikánus kolostor volt.
  • Óvárosháza: gótikus főbejárat, reneszánsz torony. Itt látható a híres "brnói sárkány" és a "brnói kerék".
  • Villa Tugendhat: különösen ismert épület, 1929-ben a németet Mies van der Rohe építette, kiemelkedő funkcionalista építmény.2002 óta az UNESCO által nyilvántartott Világörökség része.
  • Kiállítási Terület: Európa legelegánsabb vásárterülete, melyet 1928-ban alapítottak. A vásárvárost harminc mérnök tervezte, állandó és időszaki pavilonok állnak itt.[21]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A brnói közlekedési vállalat 13 villamosvonalat, 13 trolibuszvonalat (Csehország legnagyobb trolibuszhálózata) 40 nappali és 11 éjszakai buszjáratot működtet. A villamosoknak nagy hagyománya van Brnóban az első lóval vontatott járat 1869-ben indult. A városi tömegközlekedés a IDS JMK nevű rendszerbe integrálódik a régió közlekedési hálózatával és néhány nagyobb környékbeli várossal együtt. A város metró (S-Bahn) rendszer kiépítését is tervezi hogy a felszini közlekedést tehermentesítse[22].

Az első vasút 1839-ben épült meg Brno és Bécs között. Ez volt az első működő vasútvonal a mai Cseh köztársaság terüetén. Ma Brno nemzetközi jelentőségű vasúti elágazás. Kilenc megálló és vasútállomás bonyolít személyszállítást. A jelenlegi főpályaudvar, ami a régió vasútközlekedésének központja, naponta 50.000 utas használja és 500 vonat érkezik és indul.

A közúti közlekedés területén Brno szintén jelentős központ. A D1 autópálya vezet Ostrava felé, a D2 autópálya Prága és Pozsony felé. Az R52 gyorsforgalmi út vezet Bécs felé, a tervezett R43 út kapcsolja majd össze Brnót Morvaország északi részeivel. A város körgyűrű építésén is dolgozik, építés alatt áll a Královo Pole-i alagút és további alagutakat terveznek.

Légi közlekedés: Brnót két repülőtér szolgálja ki. Az egyik a Brnói Nemzetközi repülőtér, amely forgalma nagyot nőtt az utóbbi években. Innen Londonba, Rómába, Moszkvába, Szentpétervárra és más városokba van közvetlen járat. Ez a repülőtér a rendőrségi helikopterek egyik központjaként is szolgál.

A másik repülőtér egy kis füves repülőtér Brno Medlánky mellett, ezt főleg hobbirepülők és hőlégballonok használják.

A kerékpározás is nagyon elterjedt Brünnben, 38 kilométernyi kerékpárút vezet a városban. Egy hosszú bicikliút vezet Bécsig körülbelül 130 kilométer hosszan. Brnón számos túraútvonal is áthalad.

Közigazgatási felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost 29 kerületre osztották:

Brünn közigazgatási felosztása
Brünn közigazgatási felosztása
Kerület Katasztrális terület
1. Brno-Bohunice Bohunice
2. Brno-Bosonohy Bosonohy
3. Brno-Bystrc Bystrc
4. Brünn-Közép (Brno-střed) Brünn város (Město Brno), Pisárky (részben), Óbrünn (Staré Brno), Stránice, Štýřice, Veveří, Trnitá (részben), Zábrdovice (részben)
5. Brno-Černovice Černovice
6. Brno-Chrlice Chrlice
7. Brno-Ivanovice Ivanovice
8. Brno-Jehnice Jehnice
9. Brno-Jundrov Jundrov (részben), Pisárky (részben)
10. Brno-Kníničky Kníničky
11. Brno-Kohoutovice Kohoutovice, Jundrov (részben), Pisárky (részben)
12. Brno-Komín Komín
13. Brno-Královo Pole Černá Pole (részben), Královo Pole, Ponava, Sadová
14. Brno-Líšeň Líšeň
15. Brno-Maloměřice a Obřany Maloměřice (részben), Obřany
16. Brno-Medlánky Medlánky
17. Brünn-Észak (Brno-sever) (Černá Pole (részben), Husovice, Lesná, Soběšice, Zábrdovice (részben))
18. Brno-Nový Lískovec Nový Lískovec
19. Brno-Ořešín Ořešín
20. Brno-Řečkovice a Mokrá Hora Mokrá Hora, Řečkovice
21. Brno-Slatina Slatina
22. Brünn-Dél (Brno-jih) Komárov, Dolní Heršpice, Horní Heršpice, Přízřenice, Trnitá (részben)
23. Brno-Starý Lískovec Starý Lískovec
24. Brno-Tuřany Brněnské Ivanovice, Dvorska, Holásky, Tuřany
25. Brno-Útěchov Útěchov
26. Brno-Vinohrady Maloměřice (részben), Židenice (részben)
27. Brno-Žabovřesky Žabovřesky
28. Brno-Žebětín Žebětín
29. Brno-Židenice Zábrdovice (részben), Židenice (részben)

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brno jelentős ipari központ: vegyi, elektromos, élelmiszer-, jármű- és építőipara, fegyver- és motorgyára, sörgyára, textilipara ma is fontos. Több nagyobb informatikai cég is jelen van: IBM, Motorolla, SGI, Red Hat

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A város művelődési és művészeti központ is egyben.
  • Kiemelkedő oktatási és kulturális intézményei: a Masaryk Egyetem, az Állatorvosi Főiskola, a Műszaki Főiskola és az Állami Filharmónia.

Vallás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sajtó[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brünn a következő városokkal áll működő partneri megállapodásban[23]:

 

További városok, amelyek Brno testvérvárosának tekintik magukat:

 

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Adresy v České republice: Brno (CSeh nyelven). Ministry of the Interior of the Czech Republic. (Hozzáférés: 2011. január 23.)
  2. Nařízení vlády č. 105/1994 Sb., kterým se vyhlašuje závazná část územního plánu velkého územního celku Brněnské sídelní regionální aglomerace
  3. Urban Audit: City Profiles - Brno, 2004. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  4. The Public Defender of Rights. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  5. Office for the Protection of Competition. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  6. Czech Agriculture and Food Inspection Authority. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  7. (2010.) „Brno v číslech” (Czech nyelven), 85. o, Kiadó: The Statutory City of Brno.  
  8. Statut ČT — Vše o ČT — Česká televize (Czech nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  9. Zákon 484/1991 Sb. o Českém rozhlasu - Informace o ČRo (Czech nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  10. Informace o společnosti - Veletrhy Brno (Czech nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 24.)
  11. Basic Info - BVV Trade Fairs Brno. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  12. 1930 - 1986 Automotodrom Brno. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  13. ABOUT THE FESTIVAL. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  14. Celková návštěvnost festivalových akcí (Czech nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  15. Weekend trip tip: hike to Veveří castle, take a ferry boat back to Brno. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  16. Veverské pověsti a legendy (Czech nyelven). (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  17. Old Town Hall of Brno. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  18. Introduction. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  19. Lásd: [1], Kazinczy Ferenc Diákklub Brünn
  20. Lásd még: Györffy, Gy. 1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 355.
  21. Nyolcvan éves a Brnói Vásártársaság - sajtóközlemény
  22. [2]
  23. Partnership agreements – Statutory City of Brno (letöltve: 2006. december 19.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1981.) ISBN 963-243-185-5

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brünn témájú médiaállományokat.