Ombudsman

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az ombudsman, magyar nevén országgyűlési biztos, olyan saját hivatallal rendelkező, a parlamentek által megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független, és csak az őt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az ombudsman feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértőnek talált gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete. Az ombudsman nem hozhat kötelező intézkedéseket, nem alkalmazhat jogi szankciókat.

Tartalomjegyzék

1 Az intézmény elterjedése
2 Európai Közösség
3 Magyarországon
- 3.1 Magyar ombudsmanok
4 Hivatkozások
- 4.1 Irodalom
- 4.2 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Az intézmény elterjedése

Az ombudsman svéd szó; magát az intézményt elsőként az 1809. évi alkotmány hozta létre Svédországban. A svéd alkotmány, (amely egyébként 1975. január 1-jéig volt hatályban), a hatalommegosztás elvéből indult ki, amelynek lényege a törvényhozó hatalom, a végrehajtó hatalom és az igazságszolgáltatás szerveinek egymástól való elválasztása és függetlensége. Néhány európai ország átvette az intézményt, általában eltérő elnevezéssel. Nagy-Britanniában a közigazgatás parlamenti biztosa, Franciaországban egyszerűen közvetítő („médiateur”) a neve. Lengyelországban az állampolgári jogok biztosa kifejezést használják.

[szerkesztés] Európai Közösség

Bár a gondolat már az 1970-es években felmerült, csak az 1991. évi Maastrichti Szerződés 138e pontja egészítette ki úgy a Római Szerződést (megállapítva annak jelenlegi 195. pontját), hogy létrehozta az európai ombudsman intézményét. Az először 1995-ben megválasztott ombudsman jogosult „az Unió bármely polgárától, illetve a valamely tagállamban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személytől érkező, a közösségi intézmények vagy szervek – kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Bíróságot és az elsőfokú bíróságot – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra (maladministration) vonatkozó panaszok átvételére.” Az Európai Parlament által megválaszott ombudsman hivatali ideje egybeesik az Európai Parlamentével; kizárólag a Bíróság mentheti fel, a Parlament kérelmére. Az első ombudsman 1995 és 1999 között, majd újraválasztásával 2003-ig a finn Jacob Söderman volt. Jelenleg Nikiforos Diamondouros tölti be a tisztséget.

[szerkesztés] Magyarországon

A Magyar Köztársaság Alkotmánya V. fejezet, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosa

32/B. §: (1) Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának feladata, hogy az alkotmányos jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.; (2) A nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosának feladata, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen.; (3) Az országgyűlési biztos eljárását a törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.; (4) Az állampolgári jogok, illetőleg a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosait a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával választja. Az Országgyűlés egyes alkotmányos jogok védelmére külön biztost is választhat.; (5)a bekezdés hatályon kívül helyezve; (6) Az országgyűlési biztos tevékenységének tapasztalatairól évente beszámol az Országgyűlésnek.; (7) Az országgyűlési biztosokról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

Magyarországon az Alkotmány 1989. évi módosításáig szó sem lehetett olyan független ellenőrző szervek létrehozásáról, mint az ombudsman, az Alkotmánybíróság vagy az Állami Számvevőszék, mivel az alkotmány a hatalom egységének elvét hirdette, és nem a hatalommegosztást. Az alkotmány módosítása után (lásd a keretes írást) az ombudsmanok tevékenységének részletes szabályozására megalkották az 1993/LIX. törvényt az országgyűlési biztosokról. A (4) bekezdés szerinti jogával élve az Országgyűlés külön biztost állított fel az adatvédelem területének felügyeletére. Az adatvédelmi biztosnak joga van a törvénybe ütköző adatbázisok megsemmisítéséhez.

Az ombudsman ellenőrzési tevékenysége főként azért fontos, mert jogi szakértelemmel képes az egyének vagy más panaszosok olyan jogsérelmeinek orvoslását elősegíteni, amely jogsérelmek az adott állami szervek normális működése során nem kapnak orvoslást.

Jelenleg hazánkban a következő ombudsmanok vannak:

Állampolgári jogok biztosa
Adatvédelmi biztos
Kisebbségi jogok biztosa
A jövő nemzedékek ombudsmanja (2008-tól)

Az „Állampolgári jogok biztosának általános helyettese” tisztségét az Országgyűlés 2007-ben megszüntette.

[szerkesztés] Magyar ombudsmanok

	Állampolgári jogok biztosa	Állampolgári jogok biztosának általános helyettese (2007-ig)	Adatvédelmi biztos	Kisebbségi jogok biztosa	A jövő nemzedékek ombudsmanja (2008-tól)
1995–2001	Gönczöl Katalin	Polt Péter (2000-ig)	Majtényi László	Kaltenbach Jenő	–
2001–2007	Lenkovics Barnabás	Takács Albert	Péterfalvi Attila	Kaltenbach Jenő	–
2007–	Szabó Máté	–		Kállai Ernő	Fülöp Sándor (2008-tól)