Európai ombudsman
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A strasbourgi székhelyű európai ombudsman az Európai Unió állampolgárainak és jogi személyeinek nyújt jogi segítséget azáltal, hogy a közösségi szervek eljárásával kapcsolatos panaszaikat kivizsgálja, és segít a probléma tisztázásában. Megegyezés hiányában javaslatot tehet a kifogásolt szerv számára, és amennyiben ez sem vezet eredményre, jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez.
Az európai ombudsman hivatalához annak felállítása óta óriási mennyiségű panasz érkezett be, ezek jó részének vizsgálatával kézzelfogható eredményt sikerült elérnie. Az ombudsman működése jelentős mértékben hozzájárult az Európai Unió demokratikusabbá tételéhez, az átláthatóság és a "polgárközeli Európa" elvének megvalósulához.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Az európai ombudsman intézményének létrejötte
Bár a komoly eredményeket felmutató nemzeti ombudsmanok mintájára az Európai Parlament már 1979-ben javasolta a közösségi ombudsman intézményének felállítását, ezt csak 1992-ben rögzítette a Maastrichti Szerződés. Az európai ombudsman hivatali időszaka az Európai Parlamentéhez igazodik, mivel az újonnan megválaszott EP választ új ombudsmant saját hivatali ciklusa idejére. Az első választás 1995-ben, a második 1999-ben történt, mindkét alkalommal Jacob Södermant válaszották a tisztségre, őt váltotta 2003-ban Nikoforos Diamandouros.
[szerkesztés] Az európai ombudsman jogköre
Az európai ombudsman saját hatáskörében vizsgálhatja az egyes uniós intézményeket és testületeket, majd beszámolókat készíthet működésükről. Vizsgálati joga kiterjed a Tanácsra, a Bizottságra, és az Európai Parlamentre is. A közösségi szervek eljárási szabálytalanságait egyéni panaszok alapján vizsgálja ki, tényfeltáró tevékenységével. Vizsgálati joga nem terjed ki az igazságszolgáltatási szervekre, így természetesen nem avatkozhat be a bírósági eljárásokba. Azonban ha eljárása során arra a következtetésre jut, hogy bűncselekmény gyanúja merül fel, jelezheti a nemzeti hatóságoknak. Ilyen esetekben a tagállam EU képviseletén keresztül veszi fel a kapcsolatot a nemzeti hatóságokkal.
[szerkesztés] Az európai ombudsman eljárása
A közösségi ombudsmanhoz az EU bármely polgára, és a tagállamok valamelyikében lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező természetes és jogi személy is panasszal fordulhat. Panaszát postán, faxon és e-mailben is fogadja a hivatal. Panasz benyújtásához formanyomtatvány az ombudsman honlapján található. Az egyéni panaszok alapján az ombudsman vizsgálatot indít a sérelmezett eljárás szabálytalanságának megállapítására. A gyakorlat szerint az eljárás szabálytalannak tekintendő, amennyiben:
- igazgatási szabálytalanságok,
- tisztességtelenség,
- hatalommal való visszaélés,
- diszkrimináció,
- információ hiánya, megtagadása,
- szükségtelen késlekedés állapítható meg.
Az eljárás során az ombusman a felek közti megegyezésre törekszik, amennyiben ez nem érhető el, javaslatot tehet a szabálytalanul eljáró szerv számára a változtatásra. Ha a szerv nem fogadja el javaslatait, az ombudsman él egyetlen erős fegyverével, a nyilvánosság erejével, és rendkívül jelentést terjeszt az Európai Parlament elé.
Tényfeltáró tevékenysége során az ombudsman igen széles jogkörökkel bír: a közösségi szervek és testületek kötelesek számára minden információt kiadni, az iratokba való betekintést lehetővé tenni. A tagállamok is kötelesek rendelkezésére bocsátani minden olyan információt, melyek a közösségi szerv eljárásával kapcsolatban lehetnek.
[szerkesztés] Forrás
- Kende-Szűcs: Európai közjog és politika (251-252.)
