Špilberk vár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Špilberk vár (Spilberg vár)
Špilberk (02).jpg
Ország  Csehország

Épült 13. század
Állapota ép
Építőanyaga kő, tégla
Tulajdonos Brno
Látogatható igen
Elhelyezkedése
Špilberk vár  (Csehország)
Špilberk vár
Špilberk vár
Pozíció Csehország térképén
é. sz. 49° 11′ 40″, k. h. 16° 35′ 56″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 40″, k. h. 16° 35′ 56″
Špilberk vár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Špilberk vár témájú kategóriát.

A Špilberk vár (németül: Spielberg) egy régi vár Brnoban Dél-Morvaországban. Már 13. században az első felében elkezdeték építteteni a Přemyslid királyok és Přemyslid Otakar király uralkodása alatt lett kész.[1] A 13. század közepe táján létrehozott királyi vár a 14. században morva őrgrófok székhelye lett és később fokozatosan vált az Osztrák-Magyar Monarchia leszigorúbb börtöneként szolgáló hatalmas barokk erőddé majd laktanyává. Ez a börtön mindig is része volt a Špilberk várnak.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1620-as Fehér-hegyi csata elvesztése után, a Habsburg-ellenesek morva vezetőit a Špilberk börtönben tartották fogva több éven át. Brno város vásárolta meg a várat 1560-ban és kormányzati erőddé tette meg. A Špilberk vár falai és bástyái segítettek Brnonak a svéd támadások elleni védekezésben a harmincéves háború során, majd a sikeres védekezés további megerősítéshez és a vár katonai funkciójának megszilárdulásához vezetett.

Magyar és cseh nyelvű tábla a vár falán

Ugyanakkor a várat börtönként is használták. Az első foglyok protestánsok voltak majd később a 1848-1849 forradalom és szabadságharc résztvevői, bár bűnözőket és tolvajokat is tartottak itt. Franz Freiherr von der Trenck, osztrák katona és a kor egyik legellentmondásosabb személye is itt raboskodott és itt halt meg 1749 október 4-én. Később több jelentős francia forradalmárral együtt a várban tartották fogva Jean Baptiste Drouet-t, a korábbi Saint-Menehouldi postamestert, aki letartóztatta XVI. Lajost. Kazinczy Ferenc és tizenöt magyar jakobinus is raboskodott itt.

Az olasz Carbonari mozgalom emlékműve

Több mint negyed évszázaddal később, 1822-tól kezdve külön "állami foglyok" számára a vár északi szárnyában épített cellákat az olasz Carbonari mozgalom tagjaival töltötték meg, akik hazájuk egyesítéséért, szabadságáért és függetlenségéért harcoltak. Silvio Pellico költő, aki nyolc évet raboskodott itt egész Európában híressé tette a Špilberk börtönt a Le mie prigioni - A börtöneim című könyvével.

Az politikai foglyok utolsó nagyobb csoportja a Špilberkben közel 200 lengyel forradalmár volt, legtöbben a 1846-os krakkói felkelés résztvevői. Ezt követően 1855-ben Ferenc József császár felszámolta a Špilberk börtönt, majd három évvel később az utolsó foglyok szabadon engedése után, a helyiségeket laktanyává alakították át és a következő száz évben az is maradt.

Špilberk még két további alkalommal került be a köztudatba az elnyomás központjaként: először az első világháború során tartottak fogva itt hadifoglyokat és az Osztrák–Magyar Monarchia ellenzőit, majd Csehszlovákia náci megszállásának első évében. Több ezer cseh hazafi szenvedett a Špilberk várban ekkor, közül egyeseket halálra itéltek. A többségüknek azonban a Špilberk csak egy állomás volt más német börtönök és koncentrációs táborok felé. 1939 és 1941 között a német hadsereg és a Gestapo kiterjedt rekonstrukciót végzett a váron, hogy átalakítsák a Harmadik Birodalom romantikus historizmusa szellemében.

A csehszlovák hadsereg 1959-ben hagyta el a Špilberk várat, amivel katonai használata véglet véget ért. A következő évben a Brno Városi Múzeum székhelye lett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Ehrenberger, Tomas (2003), A 88 legszebb kastélya, pg. 89, Kartografie Praha as, ISBN 80-7011-745-1

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]