Póla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Póla (Pula)
Pula-avion.JPG
Póla címere
Póla címere
Póla zászlaja
Póla zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Isztria
Rang város
Polgármester Boris Miletić (IDS)
Irányítószám 52100
Körzethívószám +385 052
Népesség
Teljes népesség 62 080 fő (2006) +/-
Népsűrűség 1201 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 30 m
Terület 51,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Póla  (Horvátország)
Póla
Póla
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 52′ 06″, k. h. 13° 50′ 53″Koordináták: é. sz. 44° 52′ 06″, k. h. 13° 50′ 53″
Póla weboldala

Póla (vagy Pola, horvátul Pula, olaszul Pola) város és község (járás) Horvátországban, Isztria megyében.

A község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Póla és Stinjan.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város az Isztriai-félsziget délnyugati felén fekszik. Átlagos tengerszint feletti magassága 30 méter.

A város mellett hét domb található: Monte Zaro, Monte Serpente, Monte Ghiro, Monte Magno, Monte Paradiso, Monte Rizzi és Monte Vidal. Északon két nagyobb sziget fekszik: a Szent Jeromos-sziget és a Kozada.

Városrészek: Šijanska šuma és Veli Vrh.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem előtti időkben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az emberek megjelenését a vidéken 1 millió évvel Krisztus előttre teszik.[1] A neolitikum idején települést alapítottak a vidéken. A több mint háromezer éves hagyományokkal rendelkező Póla Isztria legnagyobb városa. Az első írásos emlék Póláról a i. e. 10. századból való. Az első települést az illírek alapították.

A város ismert volt a görög utazóknak. Póla a görög mitológiában is szerepel, Jászón történetében, aki Médeiával együtt elrabolta az aranygyapjút. Jászónék az Adriai-tenger északi partjára menekültek, és ennek köszönhetően nem találták meg őket.

Az ókorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rómaiak az Isztriai-félszigetet i. e. 177-ben foglalták el. A kolónia azonban i. e. 46-45-ben érte el a 30 000 fős létszámot. Virágkorát Augustus idején élte, ekkor építették a kikötőt, az amfiteátrumot, a színházat, több templomot és palotát. Ekkor a város teljes neve Colonia Pietas Iulia Pola Pollentia Herculanea, amelyet Augustus lányáról, Juliáról neveztek el.

425-ben püspökséget alapítottak a városban.

A középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok foglalták el a régiót. Ők 60 évig uralkodtak a vidéken, amikor Póla a Ravennai uradalomhoz került. Ez idő alatt a város fejlődni kezdett a bizánci tengerészeknek köszönhetően, akik a várossal kereskedtek. A Szűz Mária-katedrálist ekkor kezdtél el építeni.

A szlávok a 7. században érkeztek.

788-ban a frankok hódították meg a várost, akik Isztriai Őrgrófság székhelyévé tették és 1077-ig az is maradt. A velenceiek 1148-ban és 1150-ben is elfoglalták a várost. 1192-ben a pisaiak bevették a várost, azonban a velenceiek rövid időn belül visszafoglalták.

1238-ban IX. Gergely pápa szövetségbe gyűjtötte Genovát és Velencét a császárság ellen ill. később Pisa ellen. Póla Pisa oldalára állt, ezért a velenceiek 1243-ban kifosztották. 1267-ben majd 1397-ben le is rombolták Pólát.

Póla ettől kezdve hanyatlani kezdett. A hanyatlás idején a két legnagyobb család, a Sergiusok és az Inotasok összetűzésbe kerültek (1258-1271), majd a 13-14. fordulóján Velence és Genova is háborúzni kezdett a város irányításáért.

A város látképe 1584-ben

A velenceiek 1331-ben ismét elfoglalták a várost és 1797-ig a Velencei Köztársaság része is volt. A 14., 15. és 16. században többször megostromolták Pólát genovai, magyar és Habsburg-hadseregek,[2] emiatt sok közeli falu elnéptelenedett. A városban a sok járvány miatt 1750-es évekre 300 ember maradt.

Az újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Velencei Köztársaság 1797-ben megszűnt, Napóleon császár Isztriát a birodalmához csatolta 1805-ben.

1813-ban a város és a félsziget az Osztrák Császárság része lett, mint a Tengermelléki tartomány egyik területe. 1859-ben a városi kikötőt hadikikötővé nyilvánították és megindult a hajóépítés.

Mali Lošinjban, a Lošinj szigeten lett a Habsburg-család nyári rezidenciája. Számos, abban az időben korszerűnek számító üzem létesült, hadikikötőt és hajógyárat hoztak létre. A velencei stílusú épületek lebontásával és átalakításával létrejött a város mai képe.

Ausztria-Magyarország birtokában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Osztrák-magyar csatahajók Pólában

1813-ban Póla és Isztria Ausztriához került. Ez az idő Pólának prosperitást hozott. 1859-től Póla nagy természetes kikötője lett Ausztria fő hadikikötője és fontos hajógyártó központja.[3][4] Póla megfakult antik ragyogású kisvárosból modern iparvárossá nőtte ki magát. Brioni szigete a Habsburg királyi család nyaralóhelyévé vált.

Az első világháború alatt a kikötő lett az osztrák-magyar csatahajók és az egész hadiflotta fő bázisa.[3] A kikötőt több légitámadás érte a háború alatt. 1918 október 31-én, amikor a háború már végetért és a hadihajókról levonták az osztrák magyar hadilobogót, két olasz tengerésztiszt nem tudván arról, hogy a hajók már nem ellenségesek, elsüllyesztették a Viribus Unitis csatahajót.

A 20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hotel Riviéra 1904-ben

Az első világháború után Póla Olaszország része lett. Ez az időszak politikai és gazdasági békétlenség időszaka volt. A fasiszta kormány a nem olaszokat háttérbe szorította, megjelent az olaszosítás.

1943-ban az olaszok kapituláltak és a németek szállták meg a várost. A háború utolsó napjaiban, 1945. május 5-én foglalta el Isztriát és Pólát is Josip Broz Tito hadserege. A háborút követő katonai igazgatás alatt a Morgan vonal alapján az A zónához tartozott a város, mint a nyugati szövetséges igazgatás része. A város területe így a B zónán belüli enklávé volt. Párizsi békeszerződés alapján kijelölt zónákat 1954-ben megszüntették és a határok véglegesítése során Jugoszlávia kapta meg a félszigettel együtt.

A háború után 1946-ban a város olasz lakossága elmenekült Olaszországba (isztriai exodus). C. Schiffer 1946-os adatai szerint a város lakosság 87 787 fő, amelyből 64% olasz, 32% horvát. 1948-ban viszont csak 19 595 fő a város lakossága.

1991-ben Póla a független Horvátország része lett.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban mediterrán éghajlat van, amely enyhe téllel és meleg nyárral jár. Évente 2 316 vagy naponta 6,3 órát süt a nap. Az évi középhőmérséklet 13,2 °C.

Póla éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec.
Átlagos max. hőmérséklet (°C) 9,5 10,6 13,3 15,7 20,8 25,0 27,5 27,4 24,1 19,0 13,8 10,7
Átlaghőmérséklet (°C) 5,6 5,5 8,3 11,7 15,9 19,9 22,7 22,7 19,4 15,1 10,0 7,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C) 0,8 1,5 3,3 5,5 10,0 14,3 16,5 16,2 13,6 9,5 4,6 1,8
Átl. csapadékmennyiség (mm) 78 64 65 70 56 53 48 75 85 80 112 85
Forrás: Worldclimate.com


Lakosság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Póla a megye legnagyobb városa, agglomerációval együtt 2007-ben több, mint 100 000 lakosa volt. A 2001-es népszámlálás szerint a városban 58 594 fő lakott, ezzel a 9. legnagyobb város volt Horvátországban. A népsűrűség 2001-ben 1093 fő/km², ezzel az 5. legsűrűbben lakott település az országban.

Nemek megoszlása a következő: A férfiak száma 28 033 fő (47,84%), míg a nők száma 30 561 fő (52,16%).

Nemzetiségek tekintetében a lakosság 71,65%-a horvát, 5,83%-a szerb, 4,82%-a olasz, 1,67%-a bosnyák, 1,25%-a szlovén, a többi egyéb nemzetiségű.[5]

A lakosság többsége római katolikus (68,34%).

Közigazgatási beosztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város 16 városrészből áll, ezek:

Név körzetei területe (m²) lakosság (2001) népsűrűség (fő/km²)
Óváros Pula negyed, Sveti Martin, Portarata és Arsenal 1 803 570 4 803 2663,1
Kaštanjer Kaštanjer negyed 688 533 5 166 7502,9
Monte Zaro Monte Zaro negyed 323 720 3 502 10 818
Sv. Polikarp - Sisplac Sveti Polikarp negyed, Tengerészek kórháza és Sisplac 794 822 7 776 9783,3
Veruda Veruda negyed, Valsaline, Monsival, Saccorgiana i Verudella 1 807 715 5 .698 3152
Stoja Musil negyed, Vergarola, Sveti Petar, Barake, Valkane, Valovine és Stoja 2 955 950 1622 548,7
Nova Veruda Vidikovac negyed, Marina Veruda, Fischerhutte és Bunarina 1 369 152 2 748 2007,1
Šijana Šijana negyed, Monteghiro és Valica-Ilirija előváros, Vidrijan és Vernal 3 421 918 6 897 2015,5
Štinjan Szt. Jeromos-sziget, Kozada, Szt. Katarina-sziget 6 055 036 1366 225,6
Veli Vrh Veli Vrh előváros, Paganor, Karšiole és Vallelunga 3 596 220 2 944 818,6
Busoler Busoler előváros, Škatari, Šikići, Valmade, Monteserpo-Komunal, Kaiserwald és Valtursko-mező 11 070 417 2 376 214,6
Valdebek Valdebek negyed és Dolinka 4 715 057 2 226 472,1
Arena Arena negyed, Croatia és a pályaudvar 467 687 4 971 10628,9
Vidikovac Monte-rizzi és Drenovica negyedek 1 098 976 5 883 5353,2
Gregovica Pragrande, Sveti Mihovil, kórház és Gregovica 1 408 490 2 680 1902,7
Monvidal Monvidal negyed 349 259 2 044 5852,4
Összesen 41 926 522 62 702 1495,5

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Póla hajóátrakodója

A fő iparág a városban a hajóépítés és kereskedelem és a turizmus. Nagyobb cégek a városban:

  • Uljanik-hajógyár [1]
  • Tehnomont-hajógyár [2]
  • Istra cement d.o.o. (cementgyár)
  • Brionka d.d. (élelmiszeripar) [3]
  • Schott Boral d.d. (műszaki üveggyártás) [4]
  • Bina Istra d.d. (építőipar) [5]
  • Istragradnja d.d. (építőipar) [6]
  • Cesta d.o.o. (útépítés)
  • Arenaturist d.d. (turizmus) [7]
  • Uniline d.o.o (turizmus) [8]

A város magyar vonatkozásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. (Endre) András magyar király fia, Salamon 1063-1074 magyar királyt a legenda szerint, a helyi Mária menybemenetele székesegyházban temették el.
  • Itt született Horthy István kormányzóhelyettes.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pólai amfiteátrum

A város közelében fekszik a Brijuni Nemzeti Park.

1870-ben hajómúzeum nyílt a világon elsőként.

Augustus-templom

Póla legfontosabb látnivalója a hatalmas római amfiteátrum. A 23 000 nézőt befogadó ellipszis alakú építmény hosszabbik tengelye 132 méter, a rövidebbik 105 méter. Mivel részben domboldalra épült, ezért a szárazföld felőli oldala kétszintes, a tenger felőli viszont három; bejárata ez utóbbi oldalon van. A küzdőtér szintén ellipszis alakú, 68×42 méteres. A római kori amfiteátrumok közül az öt legnagyobb között található. Az épület ma viszonylag távol helyezkedik el a tengertől, ennek oka, hogy az öböl egy részét az évszázadok folyamán feltöltötték. A római korban még közvetlenül a part mellett állt, a viadalok során megölt emberek és állatok egy rövid csatornán át a tenger vizébe kerültek. Az egykoron brutális rendezvényeknek otthont adó amfiteátrum ma koncertek, operaelőadások, fesztiválok, sportrendezvények színhelye.

Sergius-diadalív

További két ókori római látnivaló a Sergius-diadalív és az Augustus és Róma-templom az 1. századból, amelyeket Augusztus idején építettek a fórumon. A templom 16 méter széles, 8 méter magas

A kettős kapu (Porta Gemina) az egyik kapu, amely megmaradt a városi fal lerombolása után a 19. században. Ez a kapu a 2. századból származik, a város legrégibb kapuja. A kaputól nem messze a régi városi fal egy maradványa áll.

Herkules-kapu a legrégibb római emlék a városban a Kr. e. 1. századból. A zárókő Hercules fejét ábrázolja, aki az ókori Póla védőistene volt. Lucius Calpurnius Piso Caesoninus és Caius Cassius Longinus neve szerepel, akiket a római szenátus bízott meg, hogy alapítsák meg a pólai kolóniát. Póla alapítását a kr. e. 47-44 közötti időszakra teszik.

Az augustusi fórum az 1. században épült, közel a tengerhez. A fórum köré Minervának, Junónak és Jupiternek építettek egy-egy templomot. Ez a hely volt a vallás mellett a kereskedelmi és a közigazgatási központ is, majd a középkorban a város központi tere.

A városban két római színház volt, amelyek meg is maradtak. A kis római színház 50 méter sugarú félkör a második századból ill. a 100 méter sugarú nagy római színház az 1. századból.

Szépséges Szűz Mária-kápolna

A bizánci Szépséges Szűz Mária-kápolna ókeresztény bazilika, amelyet a 6. században emeltettek és egy benedek-rendi apátság része volt. Építését a Maximianus ravennai érsek támogatta. A háromhajós bazilikának két kápolnája volt, ezekből a déli maradt meg a mai napig. A fali képeket a 15. században rekonstruálták a korábbi ókeresztény képeket. Amikor a velenceiek elfoglalták a várost 1605-ben sok drága tárgyat elvittek Velencébe a Szent Márk-dómba.

A kettős kapu, a Porta Gemina

Szent Ferenc-templom és kolostor a 13. században épült, majd 1314-ben átépítették román stílusban. Az egyhajós templomnak 3 apszisa van. A templomban található egy kétlépcsős szószék. Faoltárkép a 15. században készült. A kolostor a 14. században épült.

A Szűz Mária-székesegyház a 6. században épült, amikor a póla püspöki székhely lett. Ezen a helyen imádkoztak a római korban az ókeresztények. A 10. században kibővítették. A 15. században felújították a templomot, a mai formáját a 16. században nyerte el, amikor reneszánsz homlokzatot építettek neki. A templom ma is tartalmaz román és bizánci elemeket, ill. a felső ablakokat a főhajón is ekkor építették. Az oltár területén még mindig látható az 5. és 6. századból származó mozaikot. Az ablakokat 1242-ben gótikus stílusban építették át. A harangtorony a templom előtt épült 1671 és 1707 között az amfiteátrum köveiből.

Szent Miklós szerb ortodox templom a 6. században épült a ravennai épületek stílusában, de a 10. században kibővítették. A 15. és 16. században ikonokat helyeztek el a templomban, a végleges ikonosztázt a görög Tomios Batos készítette el a 18. században.

Az Isztriai Archeológiai Múzeum a parkban található, a római színházhoz és a kettős kapuhoz közel. A múzeumi gyűjteményt Auguste Marmont marsall alapította 1802 augusztusában, amikor számos kőemléket emeltek ki az Augustus-templomból. A mai múzeumot 1949-ben nyitották meg. A gyűjteményben ókori és középkori pólai ill. környékbeli tárgyak találhatóak.

Szent Antal-templom és kolostor az egyik legszakrálisabb emléke a városnak. A harangtornya 45 méter magas.

Pólában 20 erődből álló erődrendszer található, amelyet a 19. században az osztrákok építettek ki, amikor hadikikötő volt.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római amfiteátrum

Pólában két múzeum található: az Isztriai Archeológiai Múzeum és az Isztria Történeleme Múzeum. Tervben van négy új múzeum: Művészeti Múzeum, Tengerészeti Múzeum, Nyomtatás Múzeuma és Antun Motika Múzeum.

A városban két nagyobb könyvtár működik: Pólai Egyetemi Könyvtár és a Városi Könyvtár és Olvasóterem. A városrészekben is találhatóak kisebb könyvtárak: Veruda Könyvtár, Vodnjan Könyvtár, Žminj Könyvtár.

A legfontosabb színház az Isztriai Nemzeti Színház (INK). Egyéb színházak: Kis Isztiriai Bábszínház és a Dr. Inat Színház.

Valamikor több mozi is működött a városban, azonban mára csak a Kino Valli maradt meg, ahol évente rendezik meg a Pólai Filmfesztivált.

Póla területén 4 kulturális egyesület működik: OKUD Istra, KUD Matko Brajša Rašan, KUD Uljanik és KUD Lino Mariani. Megemlítendő még a helyi mazsorettegyesületet.

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pólában 13 általános és 12 középiskola van, amelyekből egy-egy olasz nemzetiségű magániskolák. 2006-ban a Juraj Dobrila Egyetem kihelyezett egy kart: Politechnikai kar.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Reptér
Helyi busz

A Pólai repülőtér a várostól délkeletre található. 1990 előtt 700 000 fő utas fordult meg a reptéren. A 21. században csökkent a forgalma, mivel közel van Trieszt, Fiume, és ezek reptereire ment át a forgalom.

Vasúti közlekedés szempontjából a város elhanyagolt. A legjelentősebb vonal is csak megyén belül közlekedik (Póla-Lupoglav). Ha Horvátország más vidékére utaznak az emberek, akkor Szlovéniába is be kell térniük, majd vissza.

A várost autópályán is meg lehet közelíteni Zágráb felől az A8-ason illetve Trieszt felől az A9-esen.

A helyi autóbusz-közlekedés szállítja a város embereit. A buszok 5 és 23 óra között közlekednek 11 városi és 12 elővárosi vonalon.

A tengeri közlekedés is jelentős. Zárába, Lošinjba és Velencébe is el lehet jutni vízi úton.

Pólában 1904-ben építették ki a villamoshálózatot, azonban 30 év múlva meg is szűnt.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mate Parlov sportpálya

A városban több sportklub is működik.

  • labdarúgás: NK Istra, NK Istra 1961, NK Pula ICI, NK Veli Vrh, NK Štinjan.
  • kosárlabda: KK Pula 1981, KK ŽKK Pula, KK Stoja
  • röplabda: OK OTP banka, OK Veli Vrh
  • atlétika: AK Istra
  • kézilabda: Férfi és Női Kézilabdaklub
  • Asztalitenisz: SK Istra, SK Arena

Minden év végén a Mate Parlov sportpályán egy hagyományos kispályás labdarúgótornát tartanak.

Póla, mint tengerparti város sok vízisporttal foglalkozó csapatot tudhat magáénak:

  • vízilabda: VK UPAS Jadrograd, VK Pula
  • evezés: VK Istra
  • vitorlázás: JK Uljanik, JK Vega
  • úszás: PK Pula, PK Arena

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A pólai erőd

Média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Juraj Dobrila Egyetem

Glas Istre: naponta megjelenő folyóirat, főleg Pólán, és vonzáskörzetében történtekről. NIT TV-független isztriai televíziós csatorna. Butiga-az egész Isztriát átfogó hirdetőújság, nagyon jelentős, központja Rijeka és Pula.

Rádió[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Ferenc-templom

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A short historical overview of Istria and, especially, Pula
  2. Ivelja-Dalmatin, Ana. Pula. Tourist Monograph. 2005-2009 Turistička naklada d. o. o., Zagreb. ISBN 9532151206.
  3. ^ a b First World War - Willmott, H.P., Dorling Kindersley, 2003, Page 186-187
  4. Cresswell, Peterjon: 2006, Page 117
  5. 2001-es népszámlálás

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Póla témájú médiaállományokat.