Kaštel

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaštel
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségBuje
Jogállásfalu
PolgármesterEdi Andreašić
Irányítószám52460
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség606 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság123 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 26′ 31″, k. h. 13° 39′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 26′ 31″, k. h. 13° 39′ 22″
Kaštel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaštel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kaštel (olaszul: Castelvenere) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Bujéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria északnyugati részén, Umagtól 12 km-re keletre, községközpontjától 5 km-re északra, a Bujština területén, a Buje-Koper főút és a szlovén határ közelében a Dragonja folyó völgye felett fekszik. Határátkelőhely Szlovénia felé.

Története[szerkesztés]

Területén már a történelem előtti időben is éltek emberek. Ezt igazolja az itt talált i. e. 8–6. századból származó hamvasztásos temető. A római korból nem találtak említésre méltó leleteket. A történeti forrásokban 1064-ben említik először, amikor Artuik pirani nemes II. Ulrik isztriai grófnak adta át, aki aztán 1102-ben az aquileiai pátriárkának ajándékozta. A pátriárka által kinevezett elöljáró innen irányította az Isztriának ezt a részét. 1268-ban sokat szenvedett a pátriárka és a görzi grófok közötti harcokban. 1310-ben elfoglalták és felgyújtották a velencei hadak. 1420-tól 1797-ig a Velencei Köztársaság birtoka volt. A 16. és 17. században a háborúk és járványok következtében kipusztult lakosság pótlására a tengerpartról és Dalmáciából érkezett földműves családokkal népesítették be. 1797-ben a napóleoni háborúk következtében megszűnt a Velencei Köztársaság és az Isztriával együtt a település is Habsburg uralom alá került. 1805-ben Napóleon a francia fennhatóság alatt álló Illír provincia részévé tette. Napóleon bukása után 1813-ban az egész Isztriával együtt ismét a Habsburg birodalom részévé vált és maradt 1918-ig. 1857-ben 554, 1910-ben 823 lakosa volt.

Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett, de 1954-ig különleges igazgatási területként átmenetileg a Trieszti B zónához tartozott és csak ezután lépett érvénybe a jugoszláv polgári közigazgatás. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 1993-ban újraalakították a történelmi Buje községet. 2011-ben 653 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, ezen belül főként szőlő, gabona és gyümölcstermesztéssel, állattartással és újabban egyre inkább turisták vendéglátásával foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Egykori várának maradványai a várdomb tetején láthatók.[2]
  • Szent Szába apát tiszteletére szentelt plébániatemploma eredetileg valószínűleg a 13. században épült. 1869-ben átépítették és két oldalkápolnával bővítették. 1995-ben megújították. A templomban több kultúrtörténeti értékű faszobor található, melyek Szűz Máriát és a szenteket ábrázolják. 15 méter magas harangtornya 1869-ben épült, két harang található benne.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
554 685 657 722 761 823 1369 1043 752 563 479 360 347 427 516 653

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]