Dračevac
| Dračevac | |
 | |
| Látkép | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Poreč |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Edi Štifanić |
| Irányítószám | 52440 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 167 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 87 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 11′ 17″, k. h. 13° 40′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 11′ 17″, k. h. 13° 40′ 26″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dračevac (olaszul: Dracevazzo) falu Horvátországban Isztria megyében. Közigazgatásilag Porečhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Az Isztriai-félsziget nyugati részén, Poreč központjától 9 km-re délkeletre Žbandaj és Fuškulin között fekszik.
Története[szerkesztés]
Területe már ősidők óta lakott, a tájból kiemelkedő kis magaslatokon egykor több erődített település (Malovar, Picugi, Montižana illír erődítményei) volt. A római területe korban Parentium városához tartozott. A korabeli források szerint Dračevac már a középkorban fallal védett lakott település volt, ahol a védelmet egy kisebb vár is erősítette. Lakosságát a gyakori háborúk és járványok alaposan megtizedelték. Pótlásukra a velencei hatóságok a török által veszélyeztetett területekről származó menekülteket telepítettek ide. Az első hat morláknak nevezett család 1573 és 1577 között érkezett. Az újonnan érkezettek nyomban hozzáláttak a környező elhagyatott földek megműveléséhez, melynek következtében a falu területe jelentősen növekedett. Megváltozott a korábbi gazdasági szerkezet is, hiszen az állatállománynak köszönhetően az állattartás egyenrangú lett a mezőgazdasággal, amely korábban a megélhetés egyedüli alapját képezte. A település vezetője a zsupán volt, aki az igazgatási és a bírói hatalmat is gyakorolta. A lakosság száma a következő évtizedekben tovább növekedett. 1622 után egy dögvészt követően még 19 család érkezett Dalmácia, Montenegró, Bosznia, Albánia, Friuli, Treviso és a görögországi Kréta vidékeiről. A fejlett mezőgazdaságnak köszönhetően a település a 19. század végén és a 20. század elején sokat fejlődött.
A falunak 1857-ben 108, 1910-ben 274 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. 1943-ban az olasz kapitulációt követően német megszállás alá került, mely 1945-ig tartott. A második világháború után a párizsi békeszerződés értelmében Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 166 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, turizmussal, vendéglátással foglalkoznak.
Nevezetességei[szerkesztés]
A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt temploma eredetileg a 15. században épült. 1966-ban renoválták.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 108 | 119 | 138 | 181 | 219 | 274 | 358 | 365 | 301 | 206 | 195 | 123 | 120 | 110 | 130 | 166 |
További információk[szerkesztés]
- Poreč város hivatalos oldala (horvátul)
- Poreč turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Poreč város információs portálja (magyarul) (angolul) (németül) (horvátul)
- Dračevac az Istrapédián (horvátul)
- Dračevac az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
