Šišan
| Šišan | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Község | Ližnjan |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Maja Cvek |
| Irányítószám | 52100 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1007 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 72 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 51′ 07″, k. h. 13° 56′ 35″Koordináták: é. sz. 44° 51′ 07″, k. h. 13° 56′ 35″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Šišan (olaszul: Sissano) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Ližnjanhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Az Isztria délkeleti részén, Pólától 9 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra a Puljština déli részén, egy erdőktől körülvett termékeny mezőn fekszik.
Története[szerkesztés]
Területe valószínűleg már az ókorban lakott volt, erre utalnak az itt talált leletek, a bélyeges tetőcserepek, pénzérmék, szarkofágok és feliratos kövek. A középkorban a pólai régió egyik leggazdagabb települése volt, melyet már 990-től említenek. A pólai püspökséghez tartozott, majd a Morosini, végül a Castropola család birtoka volt. A mai Šišant 1149-ben említik először. A 14. századtól immár velencei uralom alatt újra a pólai püspökséghez tartozott, mely időnként nemes családoknak adta hűbérbirtokul. A 15. és 16. században pestisjárvány pusztította, de nem pusztult el teljesen. A lakosság pótlására a török terjeszkedés elől menekülő Dalmáciából és Görögországból érkezett telepesekkel népesítették be. Plébániatemplomát 1528-ban építették a régi kora középkori templom helyére. 1797-ben megszűnt a Velencei Köztársaság. A település 1813-ig francia, majd 1918-ig osztrák uralom alatt állt. A falunak 1857-ben 469, 1910-ben 1014 lakosa volt. Az első világháború idején 1915-ben a településről keletre emelkedő Svetica, vagy olasz nevén Monte Madonna nevű magaslaton erődöt építettek, melynek ágyúi a Póla kikötőt voltak hivatottak védeni. Az erődöt későbbi gazdái saját céljaikra használták, majd az 1950-es években földalatti bukerokkal erősítették meg. Végül 1986 és 1988 között lerombolták és területét beépítették. Az I. háború után a falu Olaszországhoz került. Az olasz fennhatóság alatt Trieszt szabad városának igazgatása alá tartozott. A második világháború után Jugoszlávia része lett. Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben a falunak 840 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal (szőlő, olajbogyó, gabonatarmesztés) és kisállat tartással foglalkoznak.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Félix és Fortunát tiszteletére szentelt plébániatemploma a kapuzatába vésett évszám szerint 1528-ban épült a bizánci időkben épített régi templom helyén. A templomot 1650-be, 1922-ben és 1987-ben megújították. Mai formáját az 1922-es átépítés és felújítás során nyerte el. A templom egyhajós, négyszög alaprajzú épület értékes berendezéssel. Szent Lőrinc szobra és ereklyéi 1661-ben kerültek a templomba. Nagyon értékes a labini Madonna mestere által a 15. század végén készített gótikus szobor, mely a Szűzanyát ábrázolja gyermakével. Barokk márvány főoltárán a templom két védőszentjének szobrai állnak. Értékes az aranyozott szentségtartó festett ajtóival, a lerombolt Svetica-dombi Szűz Mária templomól származó, 1480 körül készített Szűzanya szobor és egy késő gótikus feszület, mely a 15. századi Szentháromság templomból került ide. Homlokzatának rózsaabalakát nyolcágú csillag és görög kereszt díszíti. A templom előtti 30 méter magas harangtornyot 1659-ben újították meg, egyébként a templomnál is régebbi építmény. A legkésőbb épített felső része román stílushatást tükröz.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt temploma 1450-ben épült. Egyhajós épület beépített apszissal. Itt található egy glagolita feliratos kereszt.
- A falu néhány háza máig megőrizte 14. – 16. századi stílusjegyeit.
- A falutól Ližnjan felé vezető út mellett találhatók az egykori Szent Lőrinc templom romjai.
- A Sveti Stjepan nevű helyen a falutól északkeletre nagy ókori és középkori település maradványai látszanak. Az ókori kikötő nyomai a parton és a tengerben is fellelhetők.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 469 | 577 | 446 | 642 | 806 | 1014 | 958 | 983 | 590 | 504 | 536 | 500 | 481 | 525 | 623 | 840 |
További információk[szerkesztés]
- Ližnjan község hivatalos oldala (horvátul)
- Šišan az Istrapédián (horvátul)
- Šišan az Istarska enciklopédián (horvátul)
- Templomok és kápolnák az Isztrián (németül)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
