Labin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Labin
Labin StariGrad veduta.jpg
Labin, óváros
Labin zászlaja
Labin zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Labin  (Horvátország)
Labin
Labin
Pozíció Horvátország térképén
Koordináták: é. sz. 45° 06′, k. h. 14° 07′
é. sz. 45° 06′, k. h. 14° 07′

Labin település Horvátországban, az Isztrián.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Az Isztria keleti partján, Plomin és Rabac közt fekvő település.

Története [szerkesztés]

Labin

Labin helyén már az Ókorban is római kori erődítmény állt; Albona. A későbbiekben, a 15. század elején velencei uralom alá került, ekkor falait is megerősítették.

1814-től osztrák, majd az első világháború után olasz fennhatóság alá tartozott. A város történetének érdekessége a rövid életű, 1921-ben alig egy hónapig fennálló Labini Köztársaság, amelyet az olasz fennhatóságot megelégelő horvát bányászok kiáltottak ki.

A mai város két jól elkülönülő részből; a hegyre épült óvárosból és a jóval később alapított bányásztelepülésből, Podlabinból áll. Az óváros bástyás falakon keresztül érhető el. Kis főterén áll a 16. századból származó városháza és a Szent Jusztin templom. Barokk épületei közül külön figyelmet érdemel a városi magtár, a Fontego, mely a 16. században épült. Az 1537-ben épült Mária templom értékes belső faragásairól és velencei művészek festményeiről híres.

A tenger és a Kvarner szigetei, a festői, szőlőkkel borított domboldalak látványa a fellegvárból látható a legjobban.

Nevezetességek [szerkesztés]

  • Szent Jusztin templom
  • Mária templom

A templom a 16. században, gótikus stílusban épült, ez ma Labin plébániatemploma.

  • Városháza
  • Kunci

Kunci a "castellums" névvel illetett régi települések egyike. Ez a bronzkorban létrehozott település Labin történelmi örökségének fontos részét képezi.

  • Fontego
  • Labini Nemzeti Múzeum

Az 1960-ban alapított Labini Nemzeti Múzeumnak a Battiala Lazzarini Palota ad otthont. A múzeum legérdekesebb része a Kőtár, amelyben a Krisztus előtti 1., 2., és 3. századból származó jelentős római leletek találhatóak. A múzeumban szakrális művek és főként labini horvát festők munkái is megtalálhatóak, mindemellett pedig a régi bányászfelszerelések is ki vannak állítva.

Források [szerkesztés]

Hivatkozások [szerkesztés]