Poreč
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Poreč | |
 |
|
| Poreč tengerparti sétánya | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Isztria |
| Rang | város |
| Polgármester | Edi Štifanić (IDS/DDI) |
| Irányítószám | 52440 |
| Körzethívószám | (+385) 052 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 17 460 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 126 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 m |
| Terület | 139 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Poreč
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 45° 13′ 33″, k. h. 13° 35′ 38″ | |
| Poreč weboldala | |
Poreč (olaszul Parenzo, latinul Parentium) város Horvátországban Isztria megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A város az Isztriai-félsziget nyugati részén a tengerparton fekszik. Megközelíthető közúton az A9-es autópályáról letérve a 302-es főúton, vagy alsóbbrendű utakon. Vasúti kapcsolata 1935-ben megszűnt Piranon át Trieszt felé. A vasútvonal helyén hegyi kerékpáros túraútvonal található.
Története [szerkesztés]
A város területe már a történelem előtti időkben is lakott volt. A rómaiak a mai belváros helyén a Kr. e. 2. században castrumot építettek. Az 1. században a város a Colonia Iulia Parentium nevet viselte. A 3. században keresztény közösség alakult itt, akik keresztény szentélyeket építettek. Az 5. században bazilika épült, melyben Mauro püspök a város későbbi védőszentje is misézett.
A Nyugatrómai Birodalom bukása után a keleti gótok fennhatósága alá tartozott 539-ig, amikor a Bizánci Birodalomnak két és fél évszázadra sikerült visszahódítania. A 6. században horvátok érkeztek erre a vidékre és 620 körül megalapították saját településüket. 788-ban a terület frank uralom alá került.
Ezután a függetlenség rövid időszaka következett, majd a 12. században az aquileai pátriárka, majd 1267-től a Velencei Köztársaság része lett. A velencei uralom több mint ötszáz évig tartott. Ezután francia uralom következett, majd a Habsburg Birodalom része lett. 1861-ben Poreč Isztria székhelye lett, itt ülésezett a tartományi parlament és itt voltak a közigazgatás intézményei is. A várost 1902. április 1-jén érte el a 760 mm-es keskeny nyomtávolságú Trieszt-Piran-Poreč helyi érdekű vasútvonal, amelyet 1935-ben bezártak. A nyomvonala és műtárgyai mai kerékpáros túrákkal látogatható.
1920-tól 1943-ig olasz uralom alá tartozott, végül 1943. szeptember 10-én a Független Horvát Állam része lett. A II. világháború után az Olaszország és a titoista Jugoszlávia által is igényelt isztriai B zónához tartozott, majd 1954-től hivatalosan is Jugoszlávia, azon belül is horvátországi tagköztársaságának része lett.
1991-óta a független Horvátországhoz tartozik. Poreč az ország turistaforgalmának egyik központja, számos szállodával és szórakozóhellyel. A városnak 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 17 460 lakosa volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- A városkép ma is az ősi római városszerkezetre épül. A fő utcák is az eredeti formában futnak. A Marafor is egy ősi római tér, melyen két templom áll, az egyik az 1. században épített Neptun templom.
- Romaneszk ház a XIII. századból, érdekessége a fából készült erkélye. Jelenleg kiállító teremként funkcionál.
- A téren néhány szép román és gótikus stílusú velencei palota látható.
- A gótikus ferences templom a 13. században épült.
- Az Euphrasius-bazilika épületegyüttese 5. századi eredetű, a 6. században bizánci stílusban bővítették. A bazilikát az UNESCO 1997-ben a világörökség részévé nyilvánította.
- A város védőfalai a 12. században épültek, a 19. században lebontották őket.
- A beredinei barlang az Isztria egyetlen hasonló természeti látványossága.
- A 12 km hosszú Lim-csatornát a Pazinčica folyó vájta a tenger felé vezető útja során, látványa leginkább a norvég fjordokra hasonlít.
Testvérváros [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Poreč Idegenforgalmi Közösség - Hivatalos honlap
- Poreč (angolul)
- Poreč információs lapja (magyarul) (angolul) (németül) (horvátul)
- Google maps
- Térkép Kalauz – Porec
- Porec.lap.hu - linkgyűjtemény
