Kaldir

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaldir
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeIsztria
KözségMotovun
Jogállásfalu
PolgármesterTomislav Pahović
Irányítószám52424
Körzethívószám(+385) 052
Népesség
Teljes népesség228 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság261 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 18′ 52″, k. h. 13° 50′ 57″Koordináták: é. sz. 45° 18′ 52″, k. h. 13° 50′ 57″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaldir témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kaldir (olaszul: Caldier) falu Horvátországban, Isztria megyében. Közigazgatásilag Motovunhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Az Isztria középnyugati részén, Pazintól 11 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Motovuntól északra a Mirnába ömlő Monfrini-patak feletti magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a történelem előtti időkben is lakott volt, de nyomai vannak az ókori és kora középkori emberi életnek is. A középkorban a motovuni uradalomhoz tartozott, ezért története szorosan kapcsolódik hozzá. 1278 és 1797 között a Velencei Köztársaság északi határvidékéhez tartozott, ezért többször volt helyszíne a Pazini grófság és Velence közötti összecsapásoknak és határvitáknak. A szakadatlan harcok és a járványok következtében a 14. – 15. században lakossága kipusztult. A 16. században a velencei hatóságok Dalmáciából a török terjeszkedés elől menekülő horvátokkal telepítették be. 1857-ben 509, 1910-ben 567 lakosa volt. Az első világháború után a rapallói szerződés értelmében Isztria az Olasz Királysághoz került. A második világháború után Jugoszlávia része lett. A település Jugoszlávia felbomlása után 1991-ben a független Horvátország része lett. 2011-ben 233 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal, ezen belül szőlőműveléssel, gyümölcs- és zöldségtermesztéssel és állattartással foglalkoznak.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt plébániatemploma 1874-ben épült a korábbi templom helyén. 1923-ban és 1985-ben megújították. Belsejét három szép márványoltár díszíti, főoltárán védőszentjének szobra áll. Különálló 25 méter magas harangtornyát 1915-ben építették, három harang található benne.
  • A Szentháromság tiszteletére szentelt templomát 1909-ben építették, ugancsak egy korábbi, 1594-ben épített templom helyén. Oltárképét Girolamo Corner festette.
  • Kaldirtól nyugatra Karojba felé Szent Erzsébet tiszteletére szentelt, a 9. és a 13. század között épített bencés kolostor romja található. A kolostort később a pálosok felújították, 1579-ben pusztult el.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
509 526 540 517 467 567 752 724 612 570 492 380 306 266 227 233

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]