Aranygyapjú

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jason Pelias Louvre K127.jpg

Az aranygyapjú legendája a görög mitológia egy története. Theophané makedóniai királylánnyal kezdődik a történet, akit Poszeidón elszöktetett a sok kérője elől. A kérők azonban megtalálták, mire Poszeidón báránnyá változtatta. Poszeidón és Theophané nászából született egy aranyszőrű kos.

Athamasznak, Théba királyának első, isteni feleségétől két gyermeke született: Phrixosz herceg és Hellé hercegnő. Második felesége féltékeny mostoha volt, aki éhínségbe taszította az országot, majd felbérelte a jósokat, hogy az állítólag haragvó Isten kiengeszteléséért a királyi gyermekek feláldozását kérjék. Már kísérték őket a vesztőhelyre, amikor isteni édesanyjuk segítségükre sietett és az aranygyapjas kost küldte megmentésükre, aki messze keletre vitte őket, túl a Fekete-tengeren, Kolkhiszba. Erről azt tartják, hogy ott a napsugarak egy aranyszobába vannak bezárva, és azon a vidéken kel fel a Nap. Hellé útközben leesett és a tengerbe fulladt, róla nevezték el a Hellészpontoszt.

Az aranygyapjas kost Kolkhiszban feláldozták Poszeidónnak, majd lenyúzott bőrét egy fára akasztották. Hosszú időn át úgy tartották, hogy Kolkhiszt az aranygyapjú védi meg a támadásoktól. Az aranygyapjút később Iaszón királyfi szerezte meg egy kalandos hajóút során az Argó hajóval az argonauták segítségével.

Eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elképzelhető, hogy az aranygyapjú legendája nem görög eredetű. A távoli Kolkhiszban, a Fekete-tenger keleti öblében őrizték, amely vidék kapcsolatot teremt az i. e. 2. évezred kaukázusi és anatóliai mítoszaival, bár az utóbbi vidék legendáriuma amúgy sem idegen a görögöktől. A hettiták idejében volt egy olyan kultikus jellegű tárgy, amelynek funkciója ugyan homályos, de ábrázolásai alapján rokonságban lehet mind az aranygapjúval, mind Pallasz Athéné aigiszével, vagy a bőségszaruval, a kursza (kurša). A kurszát várfalakon akasztották ki, talán védelmi funkcióval, és szőrös bőrből készült. Jelentős különbségek is vannak ugyan, így a kapcsolat nem egyértelmű, de lehetséges.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]