Zára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Zára (Zadar)
Zadar.jpg
Zára látképe
Zára címere
Zára címere
Zára zászlaja
Zára zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zára
Rang város
Polgármester Zvonimir Vrančić (HDZ)
Irányítószám 23000
Körzethívószám +385 023
Népesség
Teljes népesség 72 718 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0–80 m
Terület 194 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zára  (Horvátország)
Zára
Zára
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 06′ 51″, k. h. 15° 13′ 40″Koordináták: é. sz. 44° 06′ 51″, k. h. 15° 13′ 40″
Zára weboldala

Zára (horvátul Zadar, olaszul: Zara, latinul Iader) város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Adriai-tenger partján egy földnyelven fekszik. Jelentős kikötőváros, a róla elnevezett és az Ugljan és Pasman szigetek által az Adriai-tengertől elzárt csatorna mellett.

A városi község (járás) települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Babindub, Brgulje, Crno, Ist, Kožino, Mali Iž, Molat, Olib, Petrčane, Premuda, Rava, Silba, Veli Iž, Zára (Zadar) és Zapuntel.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város neve az ősi indoeurópai nyelvre megy vissza, melyben az ieudh szó háborgást, hullámzást jelöl, ebből fejlődött a görög Iader, majd ezt a rómaiak is átvették és a latin nyelvben Iader alakká fejlődött, innen került az olaszba Zara alakban. A magyar nyelv az olasz alakot vette át, míg a horvátok a latinból (Iader) kölcsönözték és nyelvükben Zadar névvé alakult át.

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zára címere egy vitézt ábrázol fekete lovon, arany páncélban, sisak nélkül. A címert aranyszegény veszi körül. A vitéz fekete hajú és a feje körül a szentekre jellemző aranyaura van. A bal kezében egy pajzsot tart, a jobb kezében egy lándzsát tart zászlóval. A zászlón és a pajzson a Templomosok vörös keresztje látható. A címeren a lovat ugrás közben ábrázolják, az első lábak a levegőben vannak. A címer alja kék színű, ami a tengert ábrázolja, fehérrel a vár, míg vörössel az égbolt. Ez a színsorozat a horvát zászlóval megegyezik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Római Birodalom előtti és alatti időkben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római dombormű a Szent Donát-templomban

A terület már a történelem előtti időkben is lakott volt. A kőkorszakból is vannak leletek. A mai Zára mellett találtak lakott területeket az Arbanas és a Puntamika helyeken. Az illírek előtt ezen a helyen egy mediterrán népcsoport élt, akik az óindoeurópai nyelvet beszélték, akiket jadernek vagy jadrának hívtak.

Az illír település megépülését az i. e. 9. századra teszik. Itt alapították meg Libur települést, amely a tenger révén kereskedett más közösségekkel. A jaderek első emléke egy i. e. 384-ből származó egy görög íráson szerepel, ahol Szkilaksz Szkarianderisz görög földrajzíró tesz róluk említést. A görög telpesek a mai Hvaron megalapították Faros települést, a szárazföldi illíreket azonban nem tudták legyőzni.

Az i. e. 2. század közepén a zárai területet a rómaiak foglalták el, és i. e. 48-ban megalapította Julia Jader kolóniát, amit katonai állomáshelyként használtak.

Jaderben 5 partmenti és valamivel több keresztutca volt, amelyet geometriai alapon alakítottak ki. A nyugati részen állt a főtér, a római fórum.

Középkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A várost az 5. században számost barbár támadás érte, és a keleti gótok uralma alá került. Ebben Zára az időszakban elszegényedett, emiatt a város rommá vált. A városban a 4. és 6. század között elterjedt a kereszténység, a 6. századra már püspöke is volt. Új központot is kialakítottak a fórumtól északra, ahol egy bazilikát építettek. 537-ben a Bizánci Császárság része lett. A 7. században szlávok és avarok telepedtek le a környékre. Ebben az időszakban Zára újra megerősödött és 1918-ig a „Dalmácia fővárosa” címet viselte.

A 9. század elején a várost a diplomata és püspök Donát ill. Zadar hercege, Pál képviselte, amelyet a Frank Birodalom és a Bizánci Birodalom küzdőtere volt. A frankok el is foglalták a várost, azonban a 812-es aacheni békében Bizánc része lett. Bizánc alatt Dalmácia nem volt egységes, a városi közigazgatás nem terjedt tovább a város és néhány környékbeli falunál.

A középkori Zadart Velence hosszú éven át ostromolta. A Horvát Királyság megalakulásával erőteljes politikai nyomás volt a helyi horvátok részéről, hogy átvegyék a város vezetését. A 10. században már a város neve horvát alakban szerepelt, amely igazolta, hogy a város összes fontosabb pozícióját horvátok foglalták el. A záraiak a Madijevci arisztokrata család vezetésével elszakadtak Bizánctól. 1069-ben IV. Krešimir horvát király saját királyságához csatolta a várost, majd a horvát királyok kihalásával 1105-ben Kálmán király seregei vették be. 1116-ban Velence foglalta el. 1167-ben kénytelen volt behódolni III. Istvánnak. 1181-ben, majd 1193-ban Velence sikertelenül ostromolta.

1202. november 24-én keresztes seregek foglalták el a várat, ellentételezésként azért, hogy Velence anyagilag és tengeri szállítással biztosította volna a következő keresztes háború hátterét. A pápa kiátkozott mindenkit, aki a kétes ostromban részt vett. 1204-ben a magyarok visszafoglalták. 1243. júniusban Velence ismét elfoglalta, majd megint magyar uralom alá került. 1313-ban ismét Velencéhez pártolt. 1345-ben újra a magyar királynak hódolt, de 1346. július 1-jén, Nagy Lajos csatavesztése után ismét Velencéé lett. 1357 áprilisában brentai győzelme után újra Nagy Lajos vette be, amit az 1358-as zárai béke szentesített. 1396-ban megalapították a város egyetemét a domonkos-rendiek.

1403. augusztus 5-én itt koronázták magyar királlyá a trónkövetelő Nápolyi Lászlót. 1409. július 9-én Nápolyi László eladta 100 000 dukátért a várost Velencének és évszázadokig velencei kézen is maradt. Ez azonban a városiak ellenállásába ütközött. Zára továbbra is Dalmácia központja maradt. Ebben az időben született az egyik legismertebb horvát szobrász, Juraj Matejev Dalmatinac. Ő készítette a sibeniki katedrális több szobrát is.

Újkorban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 16. és 17. században a törökök sokszor ostromolták a várost, ezért a városfalat megerősítették. Ekkor építették fel az új erődöt és az új elővárost, a Szent Mártont. 40 éven át Zárának volt a Velencei Köztársaságban a legnagyobb erődrendszere: várárok, bástya, csatorna.

A városi irodalmi élet e nehéz időszakban fellendült. Számos horvát irodalmár ekkor írta híres műveit: Jerolim Vidolić, Petar Zoranić, Brne Karnarutić, Juraj Baraković, Šime Budinić.

1797-től a Habsburg Birodalom része lett 8 évig, majd Napóleon kapta meg Velencével, Isztriával együtt. A francia uralom 1806 februárjától 1813 decemberéig tartott. Ebben a rövid időszakban számos reformot hajtottak végre. Újraalapították a helyi egyetemet, amelyen most orvostudományi szakok voltak. 1806 májusában adták ki először horvát nyelven Zárában újságot, ennek címe Kraljski Dalmatin, azaz Királyi Dalmát.

Zárai pénz 1813-ban

1813-ban az osztrák és angol csapatok megtámadták Napóleont és december 7-én az osztrákok bevonultak Zárába. Az osztrák uralom 1918-ig tartott. A dalmát szábor (alapítva 1861) ebben a városban székelt.

A városban 1816-ban gimnáziumot alapítottak, megalapították a Nemzeti Múzeumot (1832), befejezték a Zágráb-Zára utat (1833) és kiépítették az első modern vízvezetéket (1838).

1894 szilveszterén kigyúltak a városban az elektromos lámpák. Horvátországban ez volt az első ilyen rendszer.

A 20. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháború végig a város az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1920-ban Olaszországhoz került. Zára 1921-ben szabad kikötői jogot kapott. A város fejlődése megindult a számos olasz és horvát bevándorlóval.

1943 és 1945 között a város 80 százaléka bombatámadások áldozata lett. A második világháború végén 6 ezer lakója maradt. Az olaszok kivándoroltak az anyaországba, azonban sok horvát is követte őket.

1947-ben a város Jugoszláviához került.

A jugoszláv polgárháború elején a szerbek Zára környékén teremtettek maguknak tengeri összeköttetést, ezt a horvátok 1995-ben a „Olajbogyó” (Maslenica) hadműveletben számolták fel végleg. A polgárháború óta a város Horvátországé.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szent Donát templom
Fórum
Szent Anasztázia-katedrális
Szent Mária-templom belseje
Szent Krševan
A Szent Ferenc-kolostor
Szent Simon-templom
Szent Mihály-templom
A Kopneni kapu
Zadari Egyetem épülete
A történelmi belváros a székesegyházzal

1961-ben 25 000, 1971-ben 43 000, 1981-ben 60 000, 1991-ben 76 000 lakosa volt.

2001-ben 72 717 lakosa volt. 92,8% horvát, 3,3% szerb és 3,9% egyéb (albán, bosnyák és olasz) nemzetiségű volt.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • halászat
  • dohánygyár
  • likőrgyártás (maraschino).
  • turizmus
  • tankerkereskedelem
  • tankerhajózás
  • lignittermelés

Zára a horvát függetlenség előtt a tagköztársaság iparilag legfejlettebb városa volt. A háború után hamar újjáépült. Mióta megépült a Zágráb–Split-autópálya, a kereskedelem felgyorsult a fővárossal.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fesztiválok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zenés Est a Szent Donátusban
  • Zadari Kulturális Fórum
  • Zadar snova - Nemzetközi színházi és művészeti fesztivál
  • Zadari Színházi Nyár
  • MMS - Melting metal summit

Könyvtárak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városi könyvtár
  • Tudományos könyvtár

Múzeumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Archeológiai Múzeum
  • Nemzeti Múzeum
  • Az Egyházi művészet állandó kiállítása
  • Néprajzi Múzeum
  • Tengerészeti Múzeum

Színház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bábszínház
  • Horvát Színház

Újságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zadari lap (Zadarski list)
  • Nemzeti lap (Narodni list)
  • Zadari régió (Zadarski regional)
  • Horvát lap (Hrvatski List)

Mozi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Győzelem

Klubok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gotham
  • Garden
  • Arsenal
  • Forum
  • Shark
  • Stress
  • Vegas
  • Maya pub
  • Mango
  • Go-Ga

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oš Petra Preradovića
  • Oš Šime Budinića
  • Oš Šimuna Kozičića Benje
  • Oš Bartula Kašića
  • Oš Smiljevac
  • Oš Stanović
  • Oš Voštarnica
  • Oš Krune Krstića

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ante Kuzmanić Orvosi Iskola
  • Érseki Gimnázium
  • Zadari magániskola
  • Tengerészeti Iskola
  • Vladimir Nazor Gimnázium
  • Franjo Petrić Gimnázium
  • Juraj Baraković Gimnázium
  • Vicak Zmajević Gimnázium
  • Képzőművészeti Iskola
  • Gojak Matulina Ipari Iskola
  • Vica Vlatković Szakiskola
  • Technikai Iskola
  • Turisztikai Iskola
  • Közgazdasági-irodai Kereskedelmi Iskola

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A városban számtalan nevezetesség található, van olyan, amely az ókorból való.

  • Fórum: A Szent Donát-templom és a püspöki palota előtt áll a fórum. Ezt a teret az i. e. 1. században hozták létre. A háromoldalú fórumon egy csarnok állt, ahol több szobor is ki volt állítva.
  • Kalelarga vagy Széles utca a legnagyobb és legismertebb zárai utca, amely kelet-nyugat irányú és a Nemzeti tértől a fórumig húzódik. A második világháborúban az utcában az összes épület megsemmisült, majd a háború után modern stílusban újjáépítették.
  • Szent Anasztázia-katedrális: A katedrális homlokzatán gótikus stílusban faragott rózsák találhatók. Az épületet romantikus alakok díszítik ezen kívül. Dalmácia középkori építményeinek egyik legérdekesebbike, amelyet Dandolo dózse építtetett; benne képek az ifjabb Palmától és Carpacciótól. A harangtornya ma Zára egyik jelképe, amelyet a középkorban kezdtek el építeni, de csak 1892-ben fejeztek be. A tervezője Thomas Graham Jackson angol mérnök volt.
  • Szent Mária-templom: Čika nemesasszony alapította 1066-ban. A háromhajós templomot 1091-ben szentelték fel. Čika lánya, Vekenega a 12. század elején udvart és harangtornyot építtetett. A hölgy 1111-ben elhunyt, az ő sírboltja a templomban található. Az archívumok nagy értéket jelentenek, mivel a 11. századi horvát királyokról sok adat megtalálható bennük. A második világháborúban nagy károkat szenvedett a templom, de újjáépítették.
  • Szent Krševan-templom: A háromhajós templomot a Benedek rendiek építették román stílusban. 1175-ben szentelték fel a zárai vértanú emlékére. A homlokzata egyszerű, a templom déli részében nagy tér található. A belseje román-bizánci stílusú freskókat rejt. Az oltár 1701-ben épült, amelyet 1717-ben 4 nagy szoborral toldottak meg. A szobrokat Alavisa Tagliapieta készítette. A harangtornyot a 15. században kezdték el építeni, de sosem fejeztek be.
  • Szent Simon-templom: A kora keresztény háromhajós bazilika az 5. században épült, majd átépítették Szent István-templommá gótikus stílusban a 14. században. A mai formáját a 16. században nyerte el, amikor barokk stílusban építették át. A főoltáron Szent Simon képe található, itt pihennek a város védőszentjének csontjai egy ezüst koporsóban. A templomtól délre található a római lépcső, amelyet 1729-ben építettek.
  • Szent András és Péter-templom: Az egyhajós Szent András-templomot a 17. században építették, a freskók azonban 12. századiak. Mellette található a Szent Péter-kápolna.
  • Szent Mihály-templom és kolostor: A templomot a 14. században kezdték építeni gótikus stílusban. Az egyhajós templomban egy 13. századi feszület található. A kolostorban egy kisebb művészi gyűjtemény található.
  • Szent Domonkos-templom: A gótikus templom a kopneni-kaputól nyugatra van. A mellette levő kolostorban hozták létre a város első egyetemét 1396-ban.
  • Szent Prorok Ilija-templom: ortodox templom, melyet a fórumtól nem messze találhatunk és amelyet a 16. században építettek fel görög kereskedők. A 18. században a szerbek vették át a templom igazgatását.
  • Muraj városfal: A városfal egy része a római, egy része pedig a középkorban készült. A legnagyobb része 16. századi. A várfalnál található a kapitány tornya, a déli része a Foše-kapucska, ahol a Kopneni kapu áll. Nem messze ettől, közel a Szent Krševan-templomhoz található a tengeri kapu 1573-ból.
  • Az egyházi művészet állandó kiállítása: A Szent Mária-kolostorban található gyűjtemény, amely a második világháborúban nagy károkat szenvedett.
  • Archeológiai Múzeum: 1832-ben hozták létre a 7-12. századi időszakból felmaradt emléktárgyakból. Azonban vannak tárgyak a neolitikus korból is.
  • Nemzeti tér: A város főtere. A nyugati oldalán áll a Szent Lovre templom a 11. századból, a városi őrség épülete 1562-ből és az óratorony a 18. századból. A tér északi oldalán található a városi tanács épülete 1934-ből.
  • A Zadari Egyetem épülete: A tenger felől ez a hatalmas épület uralja a városi panorámát. Az épületet a bécsi építész Karl Susan tervezte. 1901-ben kezdték építeni és 5 évig tartott a munka. Az épület neoklasszicista stílusban épült „L” alakban.
  • Jelentős terek: a Piazza dei Signori a szép Loggia publicával, amelyben a nyilvános könyvtár, a Paravia van elhelyezve és a városházzal, továbbá a Piazza delle Erbe a püspöki palotával.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyházi méltóságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zeneművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emilija Kokić

Színészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Nemzeti tér (Narodni trg)
A tengeri kapu
Archeológiai Múzeum
Banknegyed

Építészek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalmárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Politikusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Festők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sportolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Divat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zadari Kosárlabda klub (KK Zadar)
  • Zadari Labdarúgó klub (NK Zadar)
  • Arbanasi Labdarúgó klub
  • Tekeklub
  • Donat Ping-pong klub
  • Zadar Ping-pong klub
  • Zadari Karate klub
  • Zadari Kézilabda klub
  • Uszkok Evezős Klub
  • Veterani Zadar vízilabda klub
  • Zadar 1952 vízilabda klub
  • Jadran - Zadar Evezős klub
  • Borik Puntamika Kosárlabda klub
  • Zadar Úszóklub
  • Jadera Úszóklub

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zára témájú médiaállományokat.