Šibenik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Šibenik
Sibenik 2003.jpg
A város látképe
Šibenik címere
Šibenik címere
Šibenik zászlaja
Šibenik zászlaja
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Šibenik-Knin
Rang város
Polgármester Nada Klarić (HDZ)
Irányítószám 22000
Körzethívószám (+385) 022
Népesség
Teljes népesség 51 553 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Šibenik  (Horvátország)
Šibenik
Šibenik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 44′ 02″, k. h. 15° 53′ 44″Koordináták: é. sz. 43° 44′ 02″, k. h. 15° 53′ 44″
Šibenik weboldala

Šibenik (olaszul: Sebenico, latinul Sebenicum) város Horvátországban, Šibenik-Knin megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Šibeniki-öböl partján, a Krka folyó torkolatánál fekszik. Šibenik-Knin megye közigazgatási és kulturális székhelye.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a horvát sib (= bozót) főnévből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sibenik erődjének alapítása a múlt ködébe vész, de a 9. században már bizonyosan állott. A város az erőd körül alakult ki.

Először 1066-ban IV. Petar Krešimir horvát király uralkodása alatt említik. A magyarok Szent László király uralkodása alatt foglalták el, de később Velence birtoka lett. 1124-ben II. István serege foglalta el, de 1125-ben ismét Velencéé lett. 1137-ben II. Béla serege foglalta el. 1164-ben Bizánc békekötéssel szerezte meg, de 1167-ben behódolt III. Istvánnak. A gyakori hatalomváltások ellenére a város fejlődése ez időszakban is töretlen volt. 1298-ban VIII. Bonifác pápa egyházmegye székhelyévé tette. 1409-ben Nápolyi László százezer aranydukátért adta el Velencének. A város vezetői azonban megtagadták a behódolást és három évig álltak ellen a velencei ostromnak. Velence csak 1412. október 30-án tudta elfoglalni.

Ezután 400 évi velencei uralom következett, mely alatt a város autonómiát élvezett. A török 1570-ben, 1647-ben és 1659-ben is sikertelenül próbálta elfoglalni. 1649-ben hatalmas pestisjárvány pusztított és a lakosság háromnegyedét megölte. A Velencei Köztársaság bukásával a város vezetői II. Ferenc osztrák császárnak hódoltak be. Az osztrák uralom kezdetén a város megyeszékhely lett, de a franciák 1806. február 18-án elfoglalták Dalmáciát és bevonultak a városba. Ekkor az Illír Tartomány része lett. Napóleon bukása után az osztrák csapatok 1813. november 1-jén vonultak be a visszafoglalt városba. Sibenik újra megyeszékhely és önkormányzati székhely lett. A 19. század végén a város fejlődése új lendületet kapott, 1883-ban kórház létesült, 1895-ben vízierőmű épült a Krkán. 1900-ban a város lakossága elérte a tízezer főt. 1918-ban az újonnan alakult Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett.

A Lika vasútvonal 1925-ben épült meg. 1941. április 15-én német és olasz csapatok vonultak be a városba, de a város környéke rövidesen az antifasiszta partizánharc színtere lett. Az olasz kapituláció után német csapatok szállták meg a várost, míg három napi heves harc után 1944. november 3-án foglalták el a jugoszláv partizánok. Az 1960-as évekre Sibenik a környék ipari központja és fontos kikötője lett. 1991. június 25-én a sikeres népszavazás után kikiáltották a független horvát államot. Erre a jugoszláv hadsereg támadásba lendült, de a várost a horvát hadsereg és a város polgárai a szeptember 12. és 16 között dúlt hat napos csata során sikeresen megvédték. Ezután többször is tüzérségi támadás érte. Végül 1995-ben a horvát hadsereg Vihar nevű offenzívájával legyőzte a szerb támadókat. 2001-ben a hozzá tartozó településekkel együtt 51 553 lakosa volt, melyből 48 169 horvát, 1627 szerb nemzetiségű.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mestrovic: J. Dalmatinac szobra
Šibeniki Szent Jakab katedrális
  • A Szent Jakab-katedrális Juraj Dalmatinac zárai születésű építész és szobrász alkotása. 1431-ben kapta a megbízást építésére és 1473-ig, haláláig dolgozott rajta. Művét 1505-ben a kupola megépítésével Niccolo Fiorentino fejezte be. A székesegyház három hajós, kupolája 32 m magas. 1555-ben szentelték fel.
  • A Szent Mihály-erőd 70 méter magasan emelkedik a tenger felett. Északnyugati része már a vaskorban is létezett, a horvátok az illír erőd továbbépítésével erősítették meg. Mai formájában a 15. és 18. század között alakult ki, 1663-ban és 1775-ben robbanásoktól szenvedett károkat, melyek után helyreállították.
  • A bástyákkal erősített városfalak a 17. században épültek meg, de nyugati része már a 15. században épült a török ellen. Legnagyobbrészt 1864-ben bontották le.
  • A Szent Miklós-erőd a 16. században épült a tenger felől várható török támadás ellen, később a velenceiek tovább erősítették. Ennek köszönhetően az Adria part egyik legerősebb erődje lett.
  • A Szent János-erőd 115 méter magas dombon a belvárostól északra áll. 1646-ban építette Antonio Leni velencei hadmérnök. 1647-ben török támadást vert vissza.
  • A Subićevac-erőd 1647-ben épült a Szent János-erődtől délkeletre és szintén szerepe volt a török támadás elhárításában.
  • A Szent János-templom a 15. században épült. Tornya nyugati falára 1648-ban szerelték a város első mechanikus óráját.
  • A Szent Krsevan-templom 12. századi eredetű, a 15. században gótikus stílusban építették át.
  • A Szent Lovre-templom a 17. században épült a ferences rend részére, vele szemben áll az 1650-ben épített ferences kolostor.
  • A Szent Ferenc-templom és kolostor a 14. század második felében épült. A templom északi oldalán álló Szent Kereszt-kápolna 15. századi. Előtte híres szökőkút található, élő teknősökkel.
  • A Szent Barbara-templom a 15. század első felében épült gótikus stílusban.
  • A városháza reneszánsz épülete 1533 és 1536 között épült.
  • A városi múzeumot 1925-ben alapították a korábbi, a 13. és 14. században épített hercegi palota épületében.
Sibenik: Tengerparti sétány
Sibenik: Tengerparti sétány

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általános iskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oš Vidici
  • Oš Faust Vrančić
  • Oš Juraj Šižgorić
  • Oš Juraj Dalmatinac
  • Oš IV. Krešimir Péter
  • Oš Tino Ujević

Középiskolák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Közgazdasági Iskola
  • Turisztikai Iskola
  • Technikai Iskola
  • Verancsics Antal Gimnázium
  • Ipari Iskola
  • Ipartudományi Iskola
  • Orvostudományi és Kémiai Iskola
  • Közlekedési-technikai Iskola
  • Ivan Lukačić Zeneiskola

Felsőfokú intézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Šibeniki Turisztikai Főiskola

A város szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Labdarúgás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kosárlabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Osvit Ifjúsági Kosárlabdaklub
  • Dražen Petrović Ifjúsági Kosárlabdaklub
  • KK Šibenik
  • KK Vidici
  • Šibenik Női Kosárlabdaklub

Vízilabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • VK Šibenik
  • Viktoria Női Vízilabdaklub
  • Šibenski funcuti Vízilabdaklub

Röplabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • OK Šibenik
  • Šibenik Női Röplabdaklub

Kézilabda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • RK Petar Krešimir
  • RK Šibenik

Teke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • BK Solaris
  • BK Mihovil
  • BK Šibenik

Tenisz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • TK Šubićevac
  • TK Šibenik
  • TK Nec
  • TK Mihovil

Egyéb sportegyesülete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Solaris Taekwondo klub
  • Đovana Lovasklub
  • Jadrija Úszóklub
  • Šibenik Karate klub
  • Osvit Karate klub
  • Fortica Kerékpárklub
  • Šibenik Kerékpárklub
  • Orcinus Bodybuilding klub
  • Vir Bodybuilding klub
  • Šibenik Auto-moto klub
  • Iljadica Rapo Motorklub
  • Val Vitorlásklub
  • Krka Evezőklub
  • Dolac Sporthorgászklub
  • Šibenik Sakk-klub
  • Fanatic Snowboard klub
  • "Ping Pong" Asztalitenisz-klub
  • Bolero Sporttáncklub
  • Sv. Mihovil Biliárdklub

Források és irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Antun Travirka: DALMATIEN Geschichte, Kultur, Künslerisches Erbe - Zadar, 2008 Proizv. Forum - ISBN 978-953-179-713-9
  • Enciklopedia Britannica Hungarica CD ver. 2005.
  • Bács Gyula: Jugoszlávia - Bp. 1968. Panoráma K. - Kossuth Nyomda 67.1658.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Šibenik témájú médiaállományokat.