Raslina
| Raslina | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Šibenik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22215 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 553 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 7 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 48′ 24″, k. h. 15° 51′ 09″Koordináták: é. sz. 43° 48′ 24″, k. h. 15° 51′ 09″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Raslina témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Raslina falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Šibenikhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Šibenik központjától légvonalban 8, közúton 16 km-re északnyugatra, Dalmácia középső részén, a Krka tóvá szélesedő alsó folyásának, a Prokljana-tónak a nyugati partján fekszik.
Története[szerkesztés]
Területe már az ókorban is lakott volt. A település közelében a Prokljana-tó vizéből helyenként ókori falmaradványok állnak ki, melyeket a nép Gavanovi dvorinak nevez és számos helyi legenda fűződik hozzájuk. A települést 1298-ban a šibeniki püspökség alapításkor említik először, akkor 16 háztartásban 109 lakos élt itt.[2] A Magyar Királyság része volt, majd 1409-ben László nápolyi király Dalmáciával együtt százezer aranydukátért eladta Velencének. 1457-ben említik először Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát, mely valószínűleg ennél sokkal előbb épült. A Skradin körzetéhez tartozó települést 1463-ban „villa Proclan” alakban említik. 1515-ben már állt erős falakkal és tornyokkal rendelkező vára, melyet a 16. század elején építettek a fenyegető török veszély ellen. 1576-ban a török a várat teljesen lerombolta. Mára nyoma sem maradt. Raslina évszázadokig velencei uralom alatt volt. 1709-ben az összeírás szerinti 61 háztartásában 318 lakos élt.[2] 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1857-ben 225, 1910-ben 388 lakosa volt. Egyházilag 1298 és 1570 között önálló plébániája volt, ezután a dolaci Szent Kereszt plébániához, majd 1799-től Zatonhoz tartozott. A raslinai plébániát 1853-ban alapították újra, a gaćelezai Szent Antal és a grabovicai Szent György templomok tartoztak hozzá.[2] A település az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború során teljesen felégették. 1991-ben lakosságának 93 százaléka horvát, 4 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 567 lakosa volt, akik főként a turizmusból éltek.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 225 | 0 | 259 | 283 | 335 | 388 | 392 | 538 | 464 | 527 | 591 | 612 | 565 | 667 | 575 | 567 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt régi római katolikus plébániatemploma[5] középkori eredetű. 1457-ben említik először. Egyhajós, nyugat-keleti tájolású épület. A téglalap alakú apszis szélessége megegyezik a hajóval, de a teteje alacsonyabb, mint a hajóé. A nyugati homlokzaton egy egyszerű ajtó található, amelyet kőkeret övez felette pedig egy körablak látható. A homlokzat tetején az oromzaton harangdúc található két boltívvel. A hajó déli falán az ajtó és ablak megegyezik az elülsővel. Egy téglalap alakú ablak az apszis déli falán is található. A templomhajónak és az apszisnak fából készült tetőszerkezete van, amely cserépborítást hordoz. A hajó tetejére félköríves boltozatutánzatot készítettek, hátsó falán pedig félköríves diadalív található. A temetőben álló épületben ma már csak alkalmanként miséznek.
- A plébániaház közelében 1885-ben kápolnát építettek a Gyógyító Boldogasszony tiszteletére, melyet ma plébániatemplomként használnak.
- A közeli kis Stipanac-szigeten középkori templomocska romjai láthatók. 1980-ig egy római vízvezeték boltíve is látható volt itt, amíg egy tűzoltó repülőgép vízibombájával meg nem semmisítette. Apály idején egy több mint egy kilométer hosszú, egészen a szigetig érő ókori töltés maradványa bukkan ki a víz alól. A Prokljana-tónak ez az egyetlen szigete, hosszúsága 110 méter, szélessége 60 méter és mindössze 3 méterrel emelkedik ki a tengerből.
- A település híres halból készített ételkülönlegességeiről és minőségi borairól.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Glas koncila.hr:Župa sv. Mihovila u Raslini kod Šibenika (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-5501.
További információk[szerkesztés]
- Šibenik község hivatalos oldala (horvátul)
- Šibenik turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A település honlapja (horvátul)
- A Krka Nemzeti Park hivatalos honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
