Dazlina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dazlina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségTisno
Jogállásfalu
Irányítószám22240
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség46 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság95 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 50′ 23″, k. h. 15° 43′ 34″Koordináták: é. sz. 43° 50′ 23″, k. h. 15° 43′ 34″
SablonWikidataSegítség

Dazlina falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Tisnóhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Šibenik központjától légvonalban 17, közúton 27 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 12 km-re északkeletre Dalmácia középső részén fekszik.

Története[szerkesztés]

Dazlina a község legősibb települései közé tartozik. A falu közelében a Rešetaricának nevezett helyen áll a Szent Illés templom, melynek építésekor 1928-ban ásatásokat végeztek. Ennek során a munkások rábukkantak a török által elpusztított középkori templom alapfalaira. Ennek közelében 1987-ben ókeresztény templom alapjait tárták fel. Ennek során gazdag leletek is napvilágra kerültek, melyek bizonyossá tették azt is, hogy a horvátokon kívül illírek és rómaiak is éltek ezen a helyen.[2] A római település nagy méreteit jellemzi, hogy Rešetaricától egészen a mai Podgradina település feletti Tabije-dombig ért. A Tabijén római pénzek is előkerültek.[2] A szakemberek szerint a római település különösen meg volt erősítve és kora keresztény bazilikája is a legjobban felszerelt volt a Narona és Salona közötti térségben.[2]

A horvátok a 7. században telepedtek le ezen a helyen és Rešetarica területén megalapították saját településüket. Később felvették a keresztény hitet, melyről számos itt feltárt sír is tanúskodik. A leletek között használati tárgyak, fegyverek, kések, lószerszámok és ékszerek kerültek elő, melyeket az elhunytak túlvilági életéhez tettek a sírokba. A leleteket a szakemberek a 8. – 9. századra keltezték.[2] A kereszténység felvételével egy időben felépítették templomukat. A mai Szent Illés templom elődjét a 11. században szentelték fel. Plébániájához abban az időben az akkor még jelentéktelen Tribunj és Vodice is hozzá tartozott.

A török már 1414-ben támadta a šibeniki területet. Az első török-velencei háború kitöréséig tartó mintegy ötven évben több nagy támadást is intézett a šibeniki területek ellen több tízezer embert hajtva a rabságba. 1469-ben Dazlina sem kerülhette el sorsát. A lakosság körében még ma is él a török pusztítás emléke, amikor nemcsak a falut és templomát rombolták le, hanem teljes lakosságát is leöldösték a templomot őrző három atyával együtt. A templom harangját is csak úgy tudták megmenteni, hogy a hagyomány szerint egy kútba rejtették.[2] A megmaradt dazlinai parasztok később is arról panaszkodtak, hogy a török zaklatások miatt nem tudnak tizedet fizetni.

1501 első hónapjaiban a török újra felégette a šibeniki terület tizenhat települését köztük Dazlinát is. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. A településnek 1880-ban 58, 1910-ben 119 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 45 fő volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 58 86 100 119 0 0 146 158 172 138 88 89 62 45

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1928-ban épült a középkori templom helyén. 1974-ben és 2005-ben megújították.
  • A templom közelében feltárt ókeresztény bazilika maradványai.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]