Civljane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Civljane
A Cetina forrása az Urunk Mennybemenetele templommal
A Cetina forrása az Urunk Mennybemenetele templommal
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeŠibenik-Knin
KözségCivljane
Jogállásközség
PolgármesterAnte Gutić
Irányítószám22310
Körzethívószám(+385) 022
Népesség
Teljes népesség171 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság408 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 57′, k. h. 16° 24′Koordináták: é. sz. 43° 57′, k. h. 16° 24′
Civljane weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Civljane témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Civljane (olaszul: Civigliane) falu és község Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Cetina település tartozik még hozzá.

Fekvése[szerkesztés]

Knintől légvonalban 19, közúton 31 km-re délkeletre, Dalmácia középső részén, a Dinara- és a Svilaja-hegység közötti termékeny völgyben fekszik. Nyugati határában halad át a Zágrábot Splittel összekötő 1-es számú főútvonal. A község területét alapvetően magas hegyek, a hegyek közötti karsztmezők és folyóvölgyek alkotják. Az utóbbi időkben csökkent mind az erdők területe, mind az állatállomány. Mezőgazdasági termelésre különösen a Cetinamenti termékeny talaj alkalmas. A Cetina forrása az egyik legszebb karsztforrás az országban.

Története[szerkesztés]

Az emberi élet első nyomai mintegy 30000 évvel ezelőttről, a kőkorszakból származnak. A Milaši településrész közelében fekvő Gospodska-barlangban ebből a korszakból származó cseréptöredékek és csontból készített ár került elő.[2] A késő bronzkorban dalmát törzsek érkeztek erre a vidékre, akik mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak. Ők hozták létre a cetinai kultúrának nevezett fejlett bronzkori kultúrát, amely az i .e. 1900 és 1600 közötti időszakban virágzott. Az előkerült leletek alapján megállapítható, hogy e kultúra népe teljesen benépesítette ezt a területet.[2] Őket a rómaiak követték, akik megalapították Dalmácia provinciát. A Római Birodalom gyengülésével északról barbár népek érkeztek erre a vidékre. Az avarok és szlávok sírjai a 7. századtól jelennek meg a környéken. A szlávok jelenlétéről számos régészeti lelet árulkodik, melyek közül a legértékesebb a Rika-hegyen álló Sveti Spas (Szent Megváltó) templom, mely a 9–10. században, valószínűleg Branimir fejedelem idejében épült. A templom körül található az egyik legnagyobb feltárt óhorvát temető több mint ezer sírral.[2] A Horvát királyság megerősödésével megalakultak az új közigazgatási egységek a zsupánságok, melyek közül ez a terület a knini zsupánság vrlikai körzetéhez tartozott. A környező magas hegyeken élő, a bánokat és a nemességet szolgáló pásztorokat királyi vlachoknak (kraljevski vlasi) nevezték. A 14. században a török érkezése előtt az akkori Vrh Rika, a mai Cetina területére a hercegboszniai Livnóról a Berislavić nemzetséghez tartozó Čubarićok települtek.[2] Megjelent az egyházmegyei papság és a ferences szerzetesek. A 15. században már időről időre török csapatok hatoltak be a területre. 1492-ben elesett a Rika-hegy a Szent Megváltó templommal. Az oszmán uralom alatt a Civljanétól délre fekvő Vrlika a Klisszai szandzsákhoz tartozó önálló náhije központja lett.[2] A korabeli török források szerint a termékeny földekkel rendelkező falvakba muzulmán és velük párhuzamosan pravoszláv, tulajdonképpen szerb lakosság települt. Szerbek még a velencei uralom idején is tömegesen szökdöstek át Boszniából és Hercegovinából, a velencei hatóságok pedig katonai szolgálatuk fejében nekik adták az addig megműveletlen földeket. Így alakult ki e vidék vegyes horvát és szerb lakossága, mely egészen a délszláv háborúig fennmaradt. Cosmi spalatói érsek 1692-ben írja, hogy Vrlika környékén mintegy háromszáz pravoszlávok lakta ház található.[2] A visovaci ferences atyák 1696-ban engedélyt kaptak a Sveti Spas templom újjáépítésére és a környék lakosságának lelki gondozására, emiatt ellentétbe kerültek a pravoszláv papsággal és lakossággal.[2] A 18. században a környéket többször visszatérő pestisjárvány sújtotta. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Ebben az időben épült meg a nagy fontosságú, Zárát Splittel összekötő főút, valamint a Knin – Vrlika – Sinj – Zadvarje – Vrgorac – Neretva-torkolat út. Napóleon bukása után 1815-től a bécsi kongresszus döntése értelmében ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A 19. század közepe a nemzettudat ébredésének időszaka, melyet a Bach-korszak ugyan átmenetileg elfojtott, de ennek megszűnése után 1860-tól újra feléledt. A helyi szerbek kezdtek politikai csoportokat alakítani. 1894-ben a vrlikai horvát olvasókör megnyitása alkalmával már nyílt konfliktus tört ki a szerbek és horvátok között.[2] A falunak 1857-ben 727, 1910-ben 1183 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1940 a cetinai Urunk Mennybemenetele szerb pravoszláv templom felépítésének időpontja, felépítése elsősorban fő támogatójának Marko Četniknek és feleségének Jelenának köszönhetően történt.[2] A második világháború időszaka különösen véres volt ezen a vidéken. 1991-ben lakosságának több mint 96 százaléka szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. Lakói barikádokat emeltek. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést, melynek lakói elmenekültek. Később néhányan visszatértek közülük, így a település máig megőrizte szerb többségét. 2011-ben a falunak 14, községnek 239 lakosa volt.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
727 726 694 922 1.060 1.183 1.343 1.437 1.483 1.580 1.651 1.265 1.007 819 14 44

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Cetina Szent Megváltó tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 9. században, valószínűleg Branimir fejedelem idejében épült. Ebben az ősi templomban ma már csak búcsúünnepén tartanak istentiszteletet. A katolikus hívek a vrlikai plébániatemplomba járnak.
  • Cetina Urunk Mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma (Hram Vaznesenja Gospodnjeg) 1940-ben épült, 1974-ben kőkerítéssel vették körül és új harangot kapott. A délszláv háború idejében belseje kiégett, berendezése nagyrészt elpusztult.

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]