Lišnjak
| Lišnjak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Drniš |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22320 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 4 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 514 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 53′ 58″, k. h. 16° 08′ 59″Koordináták: é. sz. 43° 53′ 58″, k. h. 16° 08′ 59″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lišnjak falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Drnišhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Knintől légvonalban 16, közúton 29 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, Dalmácia középső részén fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a középkorban Nečven várának uradalmához tartozott. Középkori templomának alapfalait a templom újjáépítése során tárták fel. A várral együtt 1522-ben foglalta el a török. Az 1542. évi török összeírásában a Petrovo polje Drniš várához tartozó települései között szerepel.[2] 1683-ban a velencei hadak szabadították fel a török uralom alól. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 64, 1910-ben 158 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb Királyság, majd rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakóinak 94 százaléka horvát volt. 1991-ben elfoglalták a szerb csapatok és a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatolták. A horvát hadsereg 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a települést. 2011-ben a településnek mindössze 2 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 64 | 0 | 105 | 116 | 128 | 158 | 0 | 205 | 249 | 251 | 235 | 122 | 50 | 17 | 5 | 2 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1690-ben épült. Egyszerű, négyszög alaprajzú épület, homlokzatán kis kerek ablakkal. Homlokzata felett áll a dalmát templomokra jellemző pengefalú harangtorony, benne egy haranggal. A középkori apszis maradványainak tanúsága szerint már a török előtti időben is állt. Az 1715-ös egyházlátogatás jegyzőkönyve szerint nagyon szép oltárképe volt. A templomot 1800-ban meghosszabbították. 1970-ben belső terét az új liturgiai követelmények szerint rendezték át. Falán Szent Illés próféta egy régi ábrázolása látható. A délszláv háború során lerombolták, harangját elvitték. Ekkor semmisült meg a Kármelhegyi boldogasszony szobra is. A háború után újjáépítették, új tetőt kapott és belülről újravakolták. A négyszögletes apszis újjáépítése során megtalálták a templom eredeti apszisának alapjait és erre építették rá a templom új apszisát. Szent Illés szobrát a hívek adományaiból állították 2013-ban. A szentély berendezése során új ambót kapott. A templom mellett temető található.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Academia.edu:Srednjovjekovno Brečevo i Polje Kanjane još jedan pokušaj ubikacije(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Gospa od ružarija.hr:Sv. Ilija Archiválva 2015. október 5-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
További információk[szerkesztés]
- Drniš község hivatalos oldala (horvátul)
- A drniši plébánia honlapja (horvátul)
- Knin turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
