Gornje Vinovo
| Gornje Vinovo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Unešić |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22323 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 16 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 450 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 43′ 49″, k. h. 16° 18′ 30″Koordináták: é. sz. 43° 43′ 49″, k. h. 16° 18′ 30″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornje Vinovo falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében. Közigazgatásilag Unešićhez tartozik. 1931-ig Donje Vinovoval közösen képezte Vinovo települést.
Fekvése[szerkesztés]
Šibeniktől légvonalban 33, közúton 52 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 17 km-re keletre Dalmácia középső részén a Zagorán, a keleti megyehetár közelében fekszik.
Története[szerkesztés]
Vinovo helyén a középkorban a Partemić nevű település állt, mely a kosevićai Szent János plébánia része volt.[2] 1522-ben a török a környező falvakkal együtt elfoglalta és a 17. század végéig uralma alatt maradt. A török uralom idején 1537-től a Klisszai szandzsák része volt. A Zagora területével együtt 1684 és 1699 között a moreiai háború során szabadult fel végleg a török uralom alól. 1686-tól a nevesti plébániához tartozott, majd 1730-ban az akkor alapított čvrljevói plébánia része lett, melyhez ma is tartozik.[3] A település 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A falunak 1857-ben 244, 1910-ben 392 lakosa volt. Az első világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A délszláv háború során a település mindvégig horvát kézen volt. 2011-ben 33 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 244 | 288 | 271 | 279 | 347 | 392 | 249 | 393 | 428 | 435 | 389 | 378 | 156 | 131 | 46 | 33 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Márk evangélista tiszteletére szentelt temploma a 18. században épült, első említése 1757-ből származik. Eredetileg egy kis méretű épület volt félköríves apszissal, melyet 1878-ban átépítettek. Ehhez építették hozzá az új templomhajót, így a régi templom az új templom szentélye lett. A munkálatokat a crivaci Mate Đogaš mester végezte. A templom homlokzatán hatágú rózsaablak, a bejárat mellett két kis ablak, az oromzaton pengefalú harangtorony került kialakításra. A harangtoronyban három harang látható. A főoltárt gipszből, az antependiumot márványból készítették. Az oltáron helyezték el a Szent Márkot a Szűzanya és Szent Ilona társaságában ábrázoló oltárképet (19. századi munka). A képelőtt a Szeplőtelen fogantatás nagyméretű szobra látható. A diadalívnél Szent Márk és Szent Antal szobrait állították fel. A templomban egy régi feszület is található. Körülötte fekszik a település temetője.[3]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Nevest-cera.net:Povijest Archiválva 2016. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ a b Nevest – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Unešić község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
