Kašić
| Kašić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Šibenik-Knin |
| Község | Pirovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 22213 |
| Körzethívószám | (+385) 022 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 104 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 111 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 52′ 19″, k. h. 15° 40′ 40″Koordináták: é. sz. 43° 52′ 19″, k. h. 15° 40′ 40″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kašić falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Šibenik központjától légvonalban 23, közúton 32 km-re északnyugatra, községközpontjától 7 km-re északra Dalmácia középső részén fekszik. Közigazgatásilag Pirovachoz tartozik.
Története[szerkesztés]
Területe már a kora középkorban lakott volt, ezt bizonyítja a Pirovac és Kašić között feltárt 5. – 6. századi ókeresztény templom maradványa. Ismeretlen eredetű pogány halomsír is található itt, melynek eredetét eddig még nem sikerült igazolni. Maga Kašić település már a középkorban is létezett, a török hódításig önálló plébániája is volt.[2] A falu felett álló középkori várat a horvát Kasega nemzetség építtette, melynek nemzetségi központja a Smiličić melletti Kašićon volt. Mindkét Kašić erről a nemzetségről kapta a nevét is. Kašić várát azonban később elveszítették és királyi birtok lett. Ezt követően IV. László magyar király 1273-ban a II. Ottokár cseh király elleni harcokban és különösen a Győr alatti csatában tett szolgálataiért a Glamočan családnak adta. 1392-ben Vukšić várában bírósági per volt a kašićiak és Milota Nešustović földjei közötti birtokhatár kérdésében, melynek irataiban több, Kašićon birtokos nemesi családot is említenek. Így a perben érintettek voltak a Karinjanok, Kukarok, Virevićek, az otresi Pavičićok, a polačai Satobrićok és a Šubićok is. 1513-ban a kašićiak új templomot és néhány tuščici földet adományoztak a sustipanaci ferenceseknek, hogy a lelki üdvükért imádkozzanak. 1524. április 10-én néhány kašići polgár a zárai Szent János kolostorba hozta megőrzésre a kašići Szent János templom megmaradt tárgyait, melyeket kimenekítettek amikor a török felégette a falut és templomát. 1537-ben Velim és Vrána elestével Kašić is török uralom alá került. A 17. század végén foglalták vissza a velencei hadak. Ezután a skradini plébániához tartozott, majd a velimi plébánia alapításakor hozzá csatolták.[2] A skradini püspökség összeírásában Kašićot nem említik a lakott települések között, valószínűleg a 18. század második feléig teljesen lakatlan volt és csak 1770 körül telepítették be újra. 1718-ban újraalapították a banjevci plébániát, melynek a része lett és azóta is hozzá tartozik. 1797-ben a Velencei Köztársaság megszűnésével a település Habsburg Birodalom része lett. 1806-ban Napóleon csapatai foglalták el és 1813-ig francia uralom alatt állt. Napóleon bukása után ismét Habsburg uralom következett, mely az első világháború végéig tartott. A településnek 1880-ban 85, 1910-ben 180 lakosa volt. Az I. világháború után rövid ideig az Olasz Királyság, ezután a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakossága 2011-ben 126 fő volt, akik a banjevci plébániához tartoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 85 | 77 | 66 | 180 | 0 | 260 | 187 | 201 | 243 | 219 | 182 | 144 | 122 | 126 |
(1857-ben, 1869-ben és 1921-ben Kašić Banjevački néven lakosságát Banjevcihez számították.)
Nevezetességei[szerkesztés]
- A település feletti magaslaton találhatók Kašić várának romjai. Építője valószínűleg a falu névadója a Kasega nemzetség volt. Ezután királyi vár, majd IV. László király 1273-ban a Glamočan családnak adta. 1537-ben elfoglalta a török. A 17. század végén foglalták vissza a velencei hadak. A török kiűzése után a határ menti védelmi rendszer része volt. Őrsége tűzjelekkel adott hírt az ellenség észleléséről, melyet várról várra továbbítottak. Később jelentőségét vesztve elhagyták, azóta rom. Maradványaiból a hengeres torony falai helyenként még emeletnyi magasságban állnak.
- Pirovac és Kašić között egy feltárt 5.– 6. századi ókeresztény templom maradványa található.
További információk[szerkesztés]
- Pirovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Pirovac turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Kašić látképe
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Franjevci-split – Banjevci, povijest župe (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Banjevci című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
