Vrána

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vrána
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zadar
Jogállás falu
Irányítószám 23211
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség 724 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vrána (Horvátország)
Vrána
Vrána
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 43° 57′ 23″, k. h. 15° 33′ 43″Koordináták: é. sz. 43° 57′ 23″, k. h. 15° 33′ 43″

Vrána (horvátul Vrana, latinul Aurania) falu Horvátországban Zadar megyében, közigazgatási szempontból Pakoštane községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Észak-Dalmáciában, a Ravni kotar régióban, a Vránai-tótól 3 km-re északkeletre, Biogradtól 10 km-re fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Területén már a 11. században állt a bencések Szent György kolostora, melyet 1076-ban Dmitar Zvonimir horvát király koronázása alkalmával a pápai legátus jelenlétében a katolikus egyháznak adományozott. 1169-ben, Vrána első írásos említésekor a kolostor már a templomos lovagrend tulajdona és a rend 1312. évi megszüntetéséig az ő birtokuk maradt.

A templomosok a Néró-hegy alatt négy saroktornyos várat építettek. A temlomos rend feloszlatása után Vrána királyi birtok lett. 1345-ben Nagy Lajos király a johannita lovagrendnek adta, ettől kezdve a vránai johannita perjelség székhelye. A következő ötven év Vrána hatalmának legnagyobb korszaka, amikor országos jelentőségű események színhelye volt. Várát 1383-ig, valamint 1386 és 1392 között a nápolyi párti Palisnai János perjel és unokaöccsei tartották megszállva. A lovagteremben tartotta 1383-ban Durazzói (Kis) Károly, Pál zágrábi püspök, Palisnai János vránai perjel, Horváti János horvát bán és erdélyi vajda, Erzsébet királyné, Lajos magyar király özvegye és leánya Mária ellenes összeesküvő tanácskozását, melynek a célja az volt, hogy Károlyt tegyék a magyar királlyá. Itt fojtotta meg Palisnai János Nagy Lajos király özvegyét, Erzsébetet.

A johannita uralomnak 1392-ben vége szakadt, amikor haláláig, 1391-ig I. Tvrtko bosnyák király a várat több más erősséggel együtt elfoglalta. 1394-től Vránát a horvát bánok kormányozták. 1402-ben Nápolyi László kezére került, aki 1409-ben eladta a Velencei Köztársaságnak. A velenceiek a várat és az alatta fekvő mezővárost is megerősítették, a környező földbirtokokat pedig velencei családok tulajdonába adták. A 15. század végén a török veszély miatt újból kijavították, falait rendbehozták. 1520-ban ismét felújították. A török 1538-ban Klissza eleste után Vránát is elfoglalta, majd kibővítve jelentős erősséggé építette ki.

A török uralom 1647-ig tartott, amikor Leonardo Foscolo velencei hadvezér serege foglalta el és azonnal lerombolta. Romjai és sáncának maradványai Biograd közelében a Vránai-tó (Vransko jezero) partján állnak. A vár alatti településnek ma 1249 lakosa van.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az eredetileg bencés kolostorból kialakított, templomos, johannita, velencei, majd török vár romjai ma inkább kőhalmazra hasonlítanak, legjobban a Šibenik felé néző fal és a négyszögletes torony maradványai láthatók, melyek több méter magasan állnak.
  • Juszuf Maskovics karavánszeráj (Han Jusufa Maškovića), 17. században épült, a török hódoltság építészeti jegyeit tükröző épület.
  • Vránai-tó és természetvédelmi terület (Vransko jezero).
  • A falu környékén több barlang is található.