Podgradina (Posedarje)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Podgradina
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségPosedarje
Jogállásfalu
Irányítószám23242
Körzethívószám(+385) 023
Népesség
Teljes népesség631 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság107 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 10′ 56″, k. h. 15° 29′ 10″Koordináták: é. sz. 44° 10′ 56″, k. h. 15° 29′ 10″
SablonWikidataSegítség

Podgradina falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Posedarjéhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zára központjától légvonalban 22 km-re, közúton 27 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 6 km-re délre Dalmácia északi részén, az A1-es autópályától keletre a Novigradi-tenger felett hat kilométer hossza terül el Posedarje, Paljuv, Novigrad, Islam Latinski és Grčki között.

Története[szerkesztés]

A mai település elődje a 17. században a Novigradi-tenger partján fekvő Budima volt, amely nem volt állandó település, hanem itt a velencei-török határon a török ellen harcoló uszkókoknak szolgált menedékhelyül. A moreai háború során 1684-ben a Budimán élők délebbre, a Gradina nevű magaslat alá települtek át, amely már az ókorban a liburnok számára is fontos stratégiai hely volt és amelyen egykor erőd is állt. A szomszédos Mirce lakói összefogva a budimaiakkal létrehozták az új települést, melyet a közeli magaslatról Podgradinának (Podgradina = Gradina alatt) neveztek el. Később keletről újabb betelepülők érkeztek Ervenik, Medviđa, Kruševo és Pridraga bukovački kotari falvakból.[2] A falunak 1880-ban 126, 1910-ben 286 lakosa volt. Az önálló podgradinai plébániát 1990. december 8-án kiadott rendeletével hozta létre Marijan Oblak zárai érsek.[2] A településnek 2011-ben 684 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattenyésztéssel és turizmussal foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 216 205 226 286 391 316 280 521 603 631 645 618 650 684

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentlélek tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1990. december 9-én szentelte fel Marijan Oblak érsek. A templom nem állhatott sokáig háborítatlanul, mivel 1991. szeptember 13-án a szerb erők támadása következtében leégett. A háború után teljesen újjá kellett építeni. A templom egyhajós épület sekrestyével. Szembemiséző oltára, szenteltvíztartója kőből készült. A templomot a Fatimai Szűzanya fából faragott szobra díszíti. Harangtornyában két harang található.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]