Medviđa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Medviđa
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeZára
KözségBenkovac
Jogállásfalu
Irányítószám23420
Körzethívószám(+385) 023
Népesség
Teljes népesség107 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság397 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 05′ 48″, k. h. 15° 48′ 05″Koordináták: é. sz. 44° 05′ 48″, k. h. 15° 48′ 05″
A Wikimédia Commons tartalmaz Medviđa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Medviđa falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Zárától légvonalban 46, közúton 58 km-re keletre, községközpontjától 19 km-re északkeletre, Dalmácia északi részén, Bukovica tájegységen fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a római korban is lakott volt, erről tanúskodik két ókori vár, Hadra és Sidrona maradványa, valamint az az 1905-ben itt talált határkő, amely a két vár közötti határt jelölte. Ezen kívül még két további ókori lelőhely (Gradina és Manastirina) található a határában.[2] A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török. 1647-ben a kandiai háború során átmenetileg felszabadították a velencei hadak, de végleges felszabadítására csak 1683-ban Stojan Janković és Simon Bartolazzi vezetésével került sor. Medviđa neve valószínűleg Madi Milković hajdúvezérnek, a Krmpote és Parčići vidékének 1693-as telekosztási és betelepítési megbízottjának nevéből származik.[2] 1696-ban a nini püspök egyházlátogatása során feljegyzi, hogy a falu Szent János temploma majdnem romos és a falutól két kilométerre van. 1710-ben a püspöki vizitáció a kőből épített oltáron kívül egy Szent Antal képet és egy fa keresztet említ a templom berendezéseként.[2] Medviđa plébániáját 1855-ben alapították a Mária bemutatása tiszteletére szentelt plébániatemplom építésével egy időben. A plébániához Medviđán kívül Zelengrad falu is hozzá tartozott. A falu 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 903, 1910-ben 1294 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 57 százaléka horvát, 41 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Plébániatemplomát a szerbek lerombolták, horvát lakossága elmenekült. 1995 augusztuságban a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 140 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
903 999 1.021 1.204 1.263 1.294 1.375 1.403 1.170 1.212 1.211 1.124 917 688 199 140

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma[5] az egy magaslaton fekvő temetőben áll. nagyszerű kilátás nyílik innen a környező tájra. A templom kőtömbökből épített egyhajós épület négyszögletes apszissal, csúcsos boltozattal. A szokatlanul magas harangtorony a nyugati homlokzat felett áll egy haranggal. A templomba a déli oldalon nyíló oldalkapun lehet bemenni, mely felett egyszerű faragott kereszt áll. A templom mellett középkori temető áll mintegy negyven régi síremlékkel.[6] A templom maga a 13. vagy a 14. században épült. 1694-ben teljesen megújították. A múltban ökumenikus szerepet játszott, hiszen görög és latin oltára is volt.[2]
  • Mária bemutatása tiszteletére szentelt plébániatemploma 1855-ben épült.1990-ben megújították, de egy évvel később a JNA által támogatott szerb felkelők felrobbantották. 2002-ben a helyi horvátok újjáépítették, felszentelője Ivan Prenđa zárai érsek volt. A főoltár képén Mária templomba bemutatásának ábrázolása látható, ezen kívül még egy szembemiséző oltára van.[2]
  • Szent Illés próféta tiszteletére szentelt óhorvát temploma Medviđa és Parčić között található. Középkorban épített egyhajós épület, félköríves apszissal. Rossz állapotban van, bár a tetőt 2003-ban felújították. Körülötte temető található.[2]
  • Hadra és Sidrona ókori erődítmények maradványai.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]