Krneza
| Krneza | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Ražanac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23248 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 164 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 21 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 22 m |
| Terület | 8,5 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 14′ 34″, k. h. 15° 18′ 56″Koordináták: é. sz. 44° 14′ 34″, k. h. 15° 18′ 56″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Krneza falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Ražanachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zára központjától légvonalban 15 km-re, közúton 17 km-re északkeletre, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, a Ljubači-öböltől 1 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén Ljubački Stanovi és Radovin között fekszik. Településrészei Čolaci, Mataci és Zekanovići az itt élő családokról kapták a nevüket.
Története[szerkesztés]
Területe valószínűleg már az ókorban lakott volt, erről tanúskodik a "Zidine" nevű dűlőben található három kisméretű halomsír. A falu helyén egyes források szerint már a 8. században horvát település volt. A középkori Krneza ("Cernese") a mai Havas Boldogasszony templom körül, a "Glavica" nevű magaslaton feküdt, melynek régészeti feltárása még várat magára. A 16. században a török támadások hatására régi lakossága elmenekült. Mai lakóinak (a Matak, Zekanović, Čolak, Katić, Lazanj, Kalac, Jelinić és Miočić családok) ősei a török-velencei háborúk után a 17. és a 18. század fordulóján a falu közepén talált kút körül telepedtek le. A hagyomány szerint a Déli-Velebit területén található Ljubotića nevű hegyi településről érkeztek. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1880-ban 69, 1910-ben 179 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. 1993-tól az újraalapított Ražanac községhez tartozik. 2011-ben 177 lakosa volt. Lakói hagyományosan mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 69 | 131 | 136 | 179 | 0 | 0 | 234 | 255 | 273 | 298 | 211 | 229 | 196 | 177 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma egyszerű, négyszög alaprajzú épület, négyszögletes apszissal. A Krneza, Ljubački Stanovi és Ljubač között fekvő mezőn található. Homlokzata felett kétnyílású harangépítmény áll, melyben egy harang látható. A templom körül található a falu temetője. A Szent András templom mellett a ražanaci plébánia legrégibb temploma. A templom legrégibb részei a 9–11. századból származnak. Kőből faragott oltár feletti oltárképén a Havas Boldogasszony ábrázolása látható.[4]
További információk[szerkesztés]
- Ražanac turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- A Zadarskilist 2008. november 10-i cikke a településről (horvátul)
- A Zadarskilist 2011. február 28-i cikke a településről (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Ljubač (A település története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
