Neviđane
| Neviđane | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Pašman |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 264 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 353 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 5 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 59′, k. h. 15° 20′Koordináták: é. sz. 43° 59′, k. h. 15° 20′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Neviđane (olaszul: Neviane) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Pašmanhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 18 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 5 km-re északnyugatra, Pašman szigetének középső részén fekszik. A település régi magja a tengertől mintegy háromszáz méterre van.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az ókorban is lakott volt. A Mirište nevű helyen, Neviđanetől 800 méterre, 3,5 méter mélyen római építmények maradványai vannak. Itt egy széles és viszonylag rövid kikötői móló található, mely a part mentén húzódik, 110 m széles és 90 m hosszú, és tört kövekből épült. Az egész területen római kerámiák töredékei szóródtak szét. Az ősi épületek maradványai eredeti helyzetükben maradtak meg a part mentén.[2]
A települést 1067-ben említik először. Nevét akkori Szent Nevianénak szentelt kolostoráról kapta, amely a 17. században a kandiai háború során semmisült meg. A középkorban „Neviane, Neviani, Neviglane” alakban szerepel az írott forrásokban. Egy 1344-es okirat szerint a zárai Szent Krševan bencés kolostor birtoka volt. Területe a sziget többi részével együtt a 15. századtól a Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 265, 1910-ben 469 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A falunak 2011-ben 376 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal, szőlő- és olajbogyó termesztéssel és halászattal, valamint újabban turizmussal foglalkoznak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 265 | 428 | 323 | 381 | 452 | 469 | 495 | 574 | 663 | 651 | 581 | 646 | 607 | 628 | 397 | 376 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Jézus Szentséges Szíve tiszteletére szentelt plébániatemploma 1899-ben épült. Egyhajós épület sekrestyével. Építésének századik évfordulóján alapjaitól megújították. Ekkor szentelték fel új, kőből épített oltárát is, amelyen Jézus szobra látható. Kőből épített harangtornyát 1944-ben a németek felrobbantották. 1946-ban újjáépítették.
- A Gyógyító Boldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 17. században épült fogadalomból egy pestisjárványt követően. Felszentelése 1640-ben történt. Két oltára van, a nagyobb oltár márványból, a kisebbik fából készült. Mindkettő Szűz Mária tiszteletére van szentelve. Homlokzata északra néz. Román stílusú harangtornya 1848-ban épült, benne egy harang található. A templom hosszúsága 13 és fél, szélessége 5 és fél méter. A 19. század végéig tető nélkül, romosan állt. 1983-ban megújították és Marijan Oblak érsek szentelte fel újra.
- Mihály arkangyal tiszteletére szentelt templomát 1018-ban kezdték építeni és 1029-ben fejezték be. Építtetői Prestancije zárai püspök és testvére Majo de Columna dalmát prokonzul voltak. Az adományhoz földek, szőlőskertek és olajfaültetvények is tartoztak. Az adományozásról egy 1067-ben kelt okirat szól, amelyben Stjepan zárai püspök megerősíti a templomot előbb említett birtokaiban. A templomot a 15. században bővítették, hosszúsága 13 és fél, szélessége 5 és fél méter. Főhomlokzata dél felé néz. Két oltára van, mindkettő kőből épült. A nagyobbik a falu védőszentje, a másik Szűz Mária és Páduai Szent Antal tiszteletére van szentelve. Harangtornyában két harang található 1692-es és 1705-ös öntési dátummal. A templom oromzatán négyszögletes gótikus dombormű áll a sárkányt legyőző Szent Mihály alakjával.
- Neviđane tengerpartján található a "magazin" malom épülete.[5] Amikor a 19. század elején felépítették ez volt az egyetlen épület a parton, mivel Neviđane falu a tengertől távol alakult ki. Az épületet 1830-ban a zárai Giuseppe Mellisa birtokában találjuk. A malomépület egyemeletes, nyeregtetős épület, mérete 16x7 méter. Kőből építették, és vakolták. A főbejárat a nyugati homlokzaton található, ahol két ajtó, valamint két ablak található. A homlokzat emeleti kő ablakpárkányokkal ellátott négy ablakkal van tagolva. Az épület földszintjén a 20. század elején egy szövetkezet működött, amely olajmalmot működtetett. Először emberi erővel hajtott kőpréssel, majd lovakkal működtették. Az 1930-as években motorhajtást szereltek fel. Az olajmalom 1991-ig működött.
- A falutól 500 méterre nyugatra a Neviđanéról Dobropoljanára vezető régi út mellett egy a 9. és 11. század között épített kora román stílusú Szent Marina templom romjai találhatók. A templom 5,70-szer 7,50 méteres négyszögletes alaprajzú, belül félköríves apszissal. Ezen a helyen ókori cserépmaradványok is előkerültek, melyek egy itt korábban állt ókori épületre utalnak.
- A falu közelében egy bencés kolostor romjai is találhatók.
Kultúra[szerkesztés]
A település hagyományos népszokása évszázadok óta a karácsonyi ének, mely egy fogadalmi ünnepi esemény. A helyi közösség minden évben a karácsonyi időszakban: karácsony este, szilveszterkor és a három királyok ünnepén egy nagy máglyát gyújt. Ennek során egy csoport férfi hagyományos énekeket énekel, és Isten áldását kéri, ahogy a helyiek mondják: „Békét és minden jót kérnek a világnak.”[6]
További információk[szerkesztés]
- Pašman község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Pašman turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A Hrvatska enciklopedija szócikke (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-34.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6690.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6072.
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Neviđane című horvát Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
