Mrljane
| Mrljane | |
 | |
| Mrljane látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Pašman |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23 264 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 253 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 5 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 57′, k. h. 15° 22′Koordináták: é. sz. 43° 57′, k. h. 15° 22′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mrljane témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mrljane (olaszul: Merliane) falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Pašmanhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 20 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Pašman szigetének középső részén fekszik. A közeli dombokról nagyszerű kilátás nyílik a Pašmani-csatornára és környékére.
Története[szerkesztés]
A 199 méteres Semić nevű magaslat alatt már az ókorban is volt település. Területe a sziget többi részével együtt a 15. századtól a Velencei Köztársasághoz tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt a Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 101, 1910-ben 224 lakosa volt. Az első világháborút követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább a tengerparton terjeszkedik. A falunak 2011-ben 249 lakosa volt, akik hagyományosan mezőgazdasággal és halászattal, valamint újabban turizmussal foglalkoznak. Homokos strandjai főként a nyugalmat szeretőknek adnak alkalmat a pihenésre.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 101 | 0 | 119 | 118 | 111 | 224 | 261 | 286 | 395 | 368 | 316 | 264 | 202 | 311 | 224 | 249 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt temploma[4] valószínűleg a 18. század közepén épült. Az oromfalon lévő harangdúcon az 1762-es évszám szerepel. 1874-ben megújították. A templom 13 méter hosszú és 7,5 méter széles épület. A templom az 1950-es évekre teljesen tönkrement, ekkor a templomot mintegy 1 méterrel megemelték, a félköríves ablakokat befalaztak, és északra sekrestyével bővítették. A templomban egy barokk oltár található a névadó Szent Antal tiszteletére szentelve, oltárképe a „Páduai Szent Antal csodája” címet viseli (olaj, vászon, 244 x 140 cm, 17. század) és P-5714 számon külön védelem alatt áll. A festmény mestere nem ismert, de közel áll Francesco Minorella (1626-1657) padovai festő alkotásaihoz, és a szent egyik csodáját ábrázolja, melyben a fösvény szívéről prédikál.
- Új Szent Jeromos templomát 2013. szeptember 30-án szentelte fel Želimir Puljić zárai érsek. A templom 2009 és 2013 között épült. A szomszédos Neviđane plébániájához tartozik.
Források[szerkesztés]
- Pašman község hivatalos oldala[halott link] (horvátul)
- Pašman turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Tudósítás az új templom felszenteléséről (horvátul)
- Rövid képes ismertető (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6337.
