Sukošan
| Sukošan | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Rang | község |
| Polgármester | Ante Martinac (HDZ) |
| Irányítószám | 23 206 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Sukošan
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 44° 02′ 55″, k. h. 15° 18′ 45″ | |
Sukošan település Zárától 5 km-re Horvátországban a Zára megyében, a Zlatna Luka-öbölben található meg. Ebben az öbölben található meg a környék legnagyobb yachtkikötöje, a Marine Dalmacija. A falut, ami magában foglalja Debeljakot, Glavicat és Goricát, a legutóbbi népszámlálás alapján 4402 fő lakja.
Tartalomjegyzék |
Történelme [szerkesztés]
A Bibiren található Villa Rustica romjai, az illír erődök a Vrcevon, és a római vízvezetékek romjai arról tanúskodnak, hogy Sukošan és környéke már régóta lakott terület. Első írásos említése 1289-bül származnak, melyben a terület eladásáról adnak hírt.
A terület többször cserélt gazdát, először Kálmán magyar király hódította meg, majd a 15. században Velence uralma alá került. Ezután a térség osztrák fennhatóság alatt állt az 1805 és 1813 közötti rövid időszaktól eltekintve, amikor is I. Napóleon seregei hódították meg a vidéket. Az első világháború után Zára a környező városokkal és településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került.
A század 20-as éveiben hatalmas turisztikai fejlődés kezdödött meg a környéken, nem sokkal később megnyitotta kaput a Djecji raj (Gyermekparadicsom) nevű strand, majd 1957-ben megalakult a környék első utazási irodája.
Látnivalók [szerkesztés]
- Szent Kasijan-templom: A helyiek szerint a templom helyén már a falu első említésének idején, 1289-ben templom állt, sokak szerint még az is lehet, hogy falu neve a helyi szent, San Kasijan nevéből származik. A jelenleg itt látható templom a 17. században épült.
- Gornja Vrata várkapu
- Szent Márton-templom
- A jóságos Mária temploma
- Régi érsekségi palota romjai az öbölben
Környékbeli Nemzeti Parkok [szerkesztés]
Sukošan közelében öt nemzeti park és két natúrpark található: a Plitvicei-tavak Nemzeti Park, a Paklenica Nemzeti Park, a Kornati Nemzeti Park, a Krka Nemzeti Park és az Èszaki-Velebit Nemzeti Park,és a Telašćica Natúrpark és a Vransko jezero Natúrpark.
