Kruševo (Obrovac)
| Kruševo | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Obrovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23452 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 954 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 219 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 10′ 46″, k. h. 15° 39′ 26″Koordináták: é. sz. 44° 10′ 46″, k. h. 15° 39′ 26″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kruševo témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kruševo falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Obrovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 35, közúton 50 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 10 km-re délnyugatra, Dalmácia északi részén és a Bukovica tájegység északi részén fekszik. Településrészei: Donje és Gornje polje (Srida sela), Otišna, Brčić, Zevelinac, Uzdrage, Ribnica, Podgreda, Orljak, Kobljani, Kosmač, Bukovac, Drage stb.
Története[szerkesztés]
Területén már az ókorban római település volt. Itt állt a liburnok által épített, majd a rómaiak által megerősített „Clambetae” erődje, melyet a nép Cvijina Gradinának nevez.[2] Maradványai között még mindig felismerhetők az egykori utcakövek, egy Mars templom, a fürdő alapfalai, valamint különböző feliratok és faragott kövek töredékei.[2] A középkorban itt állt a korbáviai grófok Otišina nevű vára.[3] A horvátok ősei a 7. században telepedtek meg a területén. Első írásos említése a zárai Szent Krševan apátság oklevelében 1224. október 2-án történt.[3][4] A környező településekkel együtt 1527-ben foglalta el a török. A törökök a várat megerősítették,[2] de 1647-ben Franjo Posedarski gróf visszafoglalta.[3] Ezt követően főként katolikus horvát lakosság telepedett itt le. A török kiűzése után 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. 1709-ben 659 lelket számláltak a településen. Plébániatemplomát 1700 körül építették. Plébániájának szolgálatát 1731-től a karini kolostor szerzetesei látták el. Hat falu, Bukovac, Drage, Karlovac, Kobljane, Orljak, Otišina és Podgreda hívei tartoztak hozzá.[3] Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 1044, 1910-ben 1775 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd német megszállás után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 93 százaléka horvát, 6 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991-től szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz. 1991 októberében a bevonuló szerb felkelők a település legnagyobb részét a templommal együtt elpusztították.[3] A Vihar hadművelet idején 1995 augusztusában a horvát hadsereg visszafoglalta a települést. Szerb lakossága elmenekült. A visszatérő horvátok újjáépítették falujukat, de néhány településrészen még ma sincs ivóvíz és aszfaltozott út.[3] A településnek 2011-ben 1112 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 1.044 | 1.182 | 1.249 | 1.339 | 1.600 | 1.775 | 1.663 | 1.710 | 1.827 | 2.017 | 2.206 | 2.370 | 1.978 | 1.674 | 1.078 | 1.112 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent György vértanú tiszteletére szentelt plébániatemploma[7] 1700 körül épült a falu temetőjében, idővel azonban romos állapotba került. Mára csak alapfalak maradtak belőle. 1845-ben a régi templomtól északra a temető északi oldalán felépítették az új plébániatemplomot. Több alkalommal újították, így 1902 és 1909 között, 1931-ben, 1961-ben és 1977-ben. Egyszerű épület volt apszissal és harangtoronnyal. Három márvány oltárát a 20. század elején készítették. Főoltárképét, mely védőszentjét ábrázolja 1868-ban festette Antonio Zuccaro. A másik két oltár a szeplőtelen fogantatás és Szent Antal tiszteletére volt szentelve.[4] A templom belső festését 1931-ben Mladen Plečko készítette, 1977-ben ezt is megújították. 1964-ben a templom körüli területet rendezték és a közútig lépcsőket építettek. Közvetlenül a délszláv háború előtt épült a 26 méter magas harangtorony. 1991. október 14-én a falut elfoglaló szerb felkelők a templomot teljesen lerombolták.[4] Az újjáépítés 1996. február 14-én kezdődött a lerombolt templom alapjain. Míg a régi templom falai kőből épültek, az újat már téglából, kórusát betonból építették. A templomot két szobor díszíti, Szűz Mária (fából faragott tiroli munka) és Szent Antal szobrai. A templom mellé épített új harangtoronyban három harang található. A nagyharangot egy bilišanei szerb házban, a régi kisharangot Kistanjén találták meg. A templomot 2001-ben szentelte fel Ivan Prenđa érsek.[3]
- Bukovac nevű településrészén, a plébániatemplomtól mintegy 6 km-re keletre áll az 1874-ben épített Szeplőtelen fogantatás templom benne a Szűzanya szobrával. A délszláv háború idején a templom gránáttalálatot kapott, de később sérüléseit kijavították.[2]
- Clambetae liburn-római erődjének maradványai. A romok között még felismerhetők az egykori utcakövek, egy Mars templom, a fürdő alapfalai, valamint különböző feliratok és faragott kövek töredékei.[8]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Kruševo Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ a b c d e f g Tz-obrovac.hr:Kulturna baština Archiválva 2015. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ a b c Franjevci-split.hr:Kruševo Archiválva 2015. június 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3430.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-1311.
További információk[szerkesztés]
- Obrovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Obrovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Ravni kotari és Bukovica kulturális emlékei (horvátul)
