Bruška
| Bruška | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23421 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 105 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 430 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 04′ 30″, k. h. 15° 44′ 17″Koordináták: é. sz. 44° 04′ 30″, k. h. 15° 44′ 17″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bruška falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 42, közúton 53 km-re keletre, községközpontjától 15 km-re északkeletre, Dalmácia északi részén, a Bukovica tájegységen, a Kunovac-hegy alatt fekszik. Településrészei: Gornje és Donje Bruške Marinović, Zrilić és Čačić.
Története[szerkesztés]
Rodaljicétől északnyugatra, a Kunovac, Popina, Čekić, Žedna Greda és Visibaba nevű hegyek között, a mai Bruška helyén állt az ókorban az illír "Brusia" település, melyről a falu a nevét kapta. A kora középkorban az ősi horvát Poletčić nemzetség birtokolta ezt a területet. A falu első írásos említése 1404-ben történt.[2] Itt található Samograd várának romja, melyet kötőanyag nélküli nagy kövekből építettek. A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török és csak a 17. század végén szabadult fel uralma alól. A kandiai háború kezdetén lakossága a velenceiek által ellenőrzött Poličnikre menekült, de utódaik később visszatértek őseik földjére. 1639-ben Bruškán gyűltek össze tárgyalásokra a török, a velencei és a kotari felkelők küldöttei, hogy a török seregek Dalmáciából történő kivonulásáról tárgyaljanak.[2] A település a török kiűzése után 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 267, 1910-ben 484 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció és rövid német megszállás után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 90 százaléka horvát, 10 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Templomát a szerbek börtönként használták. Horvát lakossága elmenekült. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 113 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 267 | 299 | 316 | 369 | 385 | 484 | 389 | 533 | 437 | 497 | 513 | 476 | 412 | 373 | 167 | 113 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szűz Mária Istenanyaságának tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1963-ban épült, Mate Garković akkori zárai érsek szentelte fel. Ez egy családi házból átalakított épület volt, melyhez harangtornyot építettek. A délszláv háború idején a szerb felkelők börtönként használták. A súlyos károkat szenvedett épületet 1996-ban teljesen újjáépítették. A templomnak kőből épített szembemiséző oltára van kő keresztelőmedencével, sekrestyével, harangtornyában két haranggal. Az újjáépítés után Szent Miklós új, fából faragott szobrát helyezték el benne. A plébánia védőszentjei Szent Miklós és Szent János evangélista.
- A településen egy kis Szent Miklós kápolna is áll.
- A falu közelében szélerőműveket telepítettek.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Bruška Archiválva 2016. február 15-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
