Biograd na Moru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Biograd na Moru horvát város Dalmáciában, középkori magyar nevén Tengerfehérvár, a középkori Horvát Királyság fővárosa. [1]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A horvátok letelepedésekor Biograd lett Sidraga zsupa székhelye. Bíborbanszületett Konstantin említi először a birodalom kormányzásáról írt munkájában. Feltehetően az antik Blandone helyén keletkezett. 1000 körül, a horvát trónharcok idején II. Baszileiosz bizánci császár elfoglalta, önkormányzatot adott neki, élére priort állította és a Velencei Köztársaság felügyeletére bízta, de 1018-ban III. Krešimir horvát király visszafoglalta és ekkor lett a Horvát Királyság székvárosa, de a 11. században még többször gazdát cserélt. 1059-től püspökség székhelye lett. 1097-ben Kálmán magyar király foglalta el, majd 1102-ben itt koronáztatta magát horvát királlyá. 1115-ben Velence elfoglalta, de II. István magyar király visszafoglalta. 1125-ben a velencei flotta Domenico Michieli dózse vezetésével elfoglalta, kifosztotta és lerombolta. Lakossága és a püspökségi székhely ekkor Scardonába költözött. [1]

1202-ben zárai menekültek alapítottak a helyén települést Jadera Nova néven, amelyet Zárába történt visszatérésük után Zara Vecchiának hívtak. Később Domald cetinai comes, majd a templomosok vránai perjelségének birtoka volt, akik a toplicai ciszterci apátsággal pereskedtek érte. 1229-ben elpusztult városként említik. Ezután a bribiri Šubićok tartományuraságának része, végül mint volt templomos birtok, a johanniták vránai perjelségének birtoka lett. [1]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c szerk.: Kristó Gyula, Engel Pál, Makk Ferenc: Tengerfehérvár, Korai magyar történeti lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. ISBN 963-05-6722-9