Ostrovica (Lišane Ostrovičke)
| Ostrovica | |
,_selo_-_ulaz.JPG) | |
| Ostrovica bejárata. | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Lišane Ostrovičke |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23420 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 61 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 178 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 57′ 32″, k. h. 15° 47′ 37″Koordináták: é. sz. 43° 57′ 32″, k. h. 15° 47′ 37″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrovica témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ostrovica falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Lišane Ostrovičke községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 48, közúton 58 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 3, közúton 7 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotari tájegység keleti szélén, a Benkovac-Skradin főút és a Zára-Knin vasútvonal mentén fekszik.
Története[szerkesztés]
A falu a középkorban a felette magasodó, az először 1198-ban említett Osztrovica várának uradalmához tartozott. Osztrovica a Bribiri grófok egyik vára volt, amelyet 1347-ben I. Lajos magyar király Zrin várával cserélt el.[2] Osztrovica ezután királyi vár volt, a Bribiri grófok pedig új birtokuk neve után felvették a Zrínyi nevet és a későbbiekben a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb családja lettek. A 14. század végén és a 15. század elején Osztrovica a közeli Skradinnal együtt a bosnyák Hrvatin nemzetségből származó Hervoja testvérének Vuk Vukčić Hrvatinićnek a birtoka volt. Vuk a bátyjával együtt 1390-ben Nápolyi László magyar ellenkirály horvátországi és dalmáciai bánja lett. Halála után birtokait felesége Anka és lányai Katarina és Jelena örökölték. Katarina 1405-ben a bosnyák főúr Sandalj Hranić felesége lett és hozományként magával vitte Oszrtrovica várát is, melynek birtokában 1407-ben Nápolyi László megerősítette. Birtokosai 1411-ben ötezer aranydukátért eladták a Velencei Köztársaságnak. A várat Klissza után a legerősebb várként tartották számon Dalmáciában. Jelentősége különösen azután nőtt meg, hogy 1522-ben Knin elesett. 1523-ban Osztrovicát is ostrom alá vette a török. A várat Karlovics János horvát bán védte, míg az ostromlók vezére Gázi Huszrev boszniai szandzsákbég volt. A Zára legfőbb védőbástyájának tartott vár eleste után egészen Vránáig nem maradt komolyabb erősség a török megállítására. A vár a 17. században a velencei-török háborúkban teljesen megsemmisült. A vár pusztulásával a falu is egyre veszített jelentőségéből, 1735-től a lišanei plébániához csatolták.[3] 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 145, 1910-ben 184 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció, majd a német megszállás után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 91 százaléka szerb, 8 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 86 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 145 | 394 | 170 | 170 | 173 | 184 | 195 | 247 | 259 | 280 | 319 | 297 | 299 | 250 | 60 | 86 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Osztrovica várának romja a falutól északra emelkedő „Gradina” nevű várhegyen található. A várat valószínűleg a Zrínyiek ősei a Bribiri grófok építették a 12. század végén. 1347-ben Nagy Lajos király Zrin várával cserélte el, attól fogva királyi vár volt. 1523-ban a török ostrommal foglalta el. A 17. században a velencei–török háborúkban teljesen megsemmisült. A várba ma közvetlen út nem vezet, így azt csak hegymászással lehet megközelíteni. A vár a maradványok alapján ovális alaprajzú lehetett és valószínűleg három részből állt. A nyugati részen volt az alsóvár, ahol egy ciszterna is található. A vár középső része a központi sziklatömb keleti oldalán volt. Ebből mára egy négyszög alaprajzú sziklába vágott helyiség alapjai, valamint egy árok nyoma figyelhető meg. A vár kapuja északon lehetett, ennek sziklába vágott nyomai ma is láthatók. Más falmaradványnak ma már nyomát sem látni.
Galéria[szerkesztés]
-
Ostrovica látképe nyugatról -
Ostrovica falu és a vár délről -
Ostrovica falu és a vár délkeletről -
Osztrovica vára
,_selo_-_zapad.JPG)
,_selo_i_utvrda_-_jug.JPG)
,_selo_i_utvrda_-_jugoistok.JPG)
_-_jug.JPG)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Tz-benkovac.hr:Lišane Ostrovičke Archiválva 2015. május 30-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ Franjevci-split.hr:Lišane (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Lišane Ostrovičke község hivatalos oldala (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A šibeniki püspökség honlapja (horvátul)
- A split ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
- Ostrovica vára képes ismertető (magyarul)
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
