Donji Lepuri
| Donji Lepuri | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Benkovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23420 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 142 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 185 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 59′ 13″, k. h. 15° 42′ 26″Koordináták: é. sz. 43° 59′ 13″, k. h. 15° 42′ 26″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Lepuri falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 41, közúton 51 km-re, községközpontjától 10 km-re délkeletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotari tájegységen, a Benkovacról Skradinra vezető főút mentén fekszik. Két részből, Donje- és Gornje Lepuriból áll.
Története[szerkesztés]
Lepuri vidékén már az ókorban pezsgő élet volt. Ez a termékeny, mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas terület a közeli, a liburnok és a rómaiak által emelt antik város, Asseria határában feküdt. A római kori leletek közül említésre méltó egy ezüst fibula Róma város alapítóinak Rumulusnak és Remusnak az ábrázolásával.[2] A régészeti feltásások eredményei alapján mai Szent Márton templom helyén már a 6. században monumentális ókeresztény templom állt, de a neves horvát régész I. Petricoli szerint már a rómaiak előtt is állt itt épület. Ennek alapjain a 9. században a horvátok építettek új templomot. A kora középkori épület számos, rendkívül szépen faragott kőtöredéke került elő a feltárások során. A falu a középkorban a közeli Kožlovac várának uradalmához tartozott. A 11. században a Novak kút határrészén kisebb vár is állt, ahonnan Kálmán magyar király ezüstpénze is előkerült.[2] A környékbeli településekkel együtt 1527-ben elfoglalta a török. A templomot a török-velencei háborúk során a 17. században lerombolták, de a 17. és 18. század fordulóján újjáépítették. A korabeli leírások szerint a kandiai háború (1645-1669) idején teljesen romokban állt. A falu 17. század végén szabadult fel uralma alól. A falu mai neve valószínűleg csak a 18. század közepétől használatos, személynévi eredetű. (A falu első lakói között említik Grgo Lepurt a vránai morlakok vezérét.)[2] 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 175, 1910-ben 182 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 86 százaléka horvát, 13 százaléka szerb nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében a település szerb igazgatás alá került és a Krajinai Szerb Köztársaság része lett. Templomát a szerbek lerombolták, horvát lakossága elmenekült. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakossága elmenekült. A falunak 2011-ben 174 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 175 | 379 | 130 | 141 | 150 | 182 | 296 | 188 | 313 | 379 | 425 | 405 | 331 | 272 | 151 | 174 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma[5] ókori építmény alapjaira épült a 6. században. A 9. században újjáépítették, de a török velencei háborúk során újra lerombolták. A 17. és a 18. század fordulóján újjáépítették. A délszláv háború során 1991-ben lerombolták a szerb szabadcsapatok. A háború után a spliti múzeum által végzett régészeti feltárások során kerültek elő az ókori és a kora középkori épület alapfalai, de több ókori és középkori pénzérmét is találtak,. Az új, modern stílusú templomot 2000-ben építették fel, 2001-ben szentelte fel Ivan Prenđa zárai érsek. A templom körül temető található.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Tz-benkovac.hr:Lepuri Archiválva 2015. május 24-i dátummal a Wayback Machine-ben(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4199.
- ↑ Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Perušić Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Források[szerkesztés]
- Benkovački kraj kroz vjekove Benkovac, 1987. YU ISBN 8673770106
- A Građevinar folyóirat 2009. évi 6. száma
- Vedrana Delonga: Predromanički spomenici iz crkve sv. Martinu Lepurima kod Benkovca
További információk[szerkesztés]
- Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
- Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
