Budak (Stankovci)
| Budak | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Stankovci |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23422 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 342 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 43° 55′ 07″, k. h. 15° 40′ 50″Koordináták: é. sz. 43° 55′ 07″, k. h. 15° 40′ 50″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Budak falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Stankovcihoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 42, közúton 53 km-re délkeletre, Šibeniktől légvonalban 27, közúton 32 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén fekszik.
Története[szerkesztés]
A mai Budak helyén valószínűleg már a horvátok betelepülése után falu állt. Ezt igazolja a falu temploma, melyet eredetileg a kora középkorban építettek és körítőfalában is több, növényi ornamentikával díszített faragott középkori kőtöredék látható befalazva.[2] A Horvát Királyság, majd a 12. századtól Magyar Királyság része volt. 1409-ben Dalmáciával együtt a velenceiek vásárolták meg Nápolyi László magyar ellenkirálytól. A falu a feletti álló toronnyal együtt 1538-ban került török kézre. A lakosság elmenekült. 1683-ban szabadult fel a török uralom alól. 1797-ig a Velencei Köztársasághoz tartozott. Miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 180, 1910-ben 350 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után horvát csapatok vonultak be a településre, amely ezzel visszatért Horvátországhoz. A településnek 2011-ben 402 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 180 | 0 | 239 | 246 | 325 | 350 | 411 | 441 | 519 | 521 | 533 | 500 | 571 | 537 | 426 | 402 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falutól északkeletre emelkedő magaslaton álló budaki kerektorony romja a török háborúk emléke. Stankovci és Velim hasonló erősségeivel együtt a 16. – 17. században határvédelmi rendszer része volt. Később jelentősége megszűnt és sorsára hagyták. Alatta található a falu új temetője.[2]
- Szent Katalin tiszteletére szentelt temploma nagyon régi, de később újjáépített épület. Az eredeti templom még a kora középkorban az óhorvát időkben épült, a mai templomot a 18. században építették. A templom egyhajós, négyszög alaprajzú épület, a homlokzat feletti harangépítményben egy harang látható. A templom tetőzetét 1982-ben cserélték ki, amikor az épületet utoljára megújították. Berendezésének legértékesebb darabja a márvány oltár rajta a védőszent szobrával. A templom körül régi temető található, melynek körítőfalában régi faragott kövek töredékei találhatók. A templom és környezetének régészeti feltárása még nem történt meg.[2]
- A Szent József templomot 1982-ben építették. Csak Szent József ünnepén és temetések alkalmával tartanak miséket benne.[2]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Franjevci-split.hr:Stankovci – povijest župe(horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
További információk[szerkesztés]
- Stankovci község hivatalos oldala (horvátul)
- A spliti ferences rendtartomány honlapja (horvátul)
