Donje Raštane
| Donje Raštane | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Sveti Filip i Jakov |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23207 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 485 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 49 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 01′ 10″, k. h. 15° 24′ 13″Koordináták: é. sz. 44° 01′ 10″, k. h. 15° 24′ 13″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donje Raštane falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Sveti Filip i Jakovhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zárától légvonalban 18 km-re, közúton 23 km-re délkeletre, Biogradtól légvonalban 10 km-re, közúton 14 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotar egy termékeny völgyében fekszik. Határában található az egész vidék látképét meghatározó Vrčevo-hegy.
Története[szerkesztés]
Raštane nevét egykoron sűrű tölgyesekkel (horvátul „hrast”) benőtt határáról kapta. Az írásos források 1240-ben említik először,[2] majd 1349-ben, 1385-ben, 1387-ben és 1513-ban is „Hrašćane” néven említik.[3] A horvát Kačić nemzetség birtoka volt, majd a Glamočan és Ramljan családoké. A középkorban Szent György templomának saját plébánosa volt, akit 1446-ban említenek.[3] A templomot valószínűleg a török háborúk során rombolták le. A település ekkor teljesen elnéptelenedett, plébánosát 1532-ben említik utoljára Stjepan Jusić személyében.[3] A kandiai háborút (1669) követően, majd a karlócai béke (1699] után a Šibenik melletti Jezera, Kruševo, Zelengrad, Medviđa, Crno, sőt Hercegovina területéről érkezett családokkal telepítették be.[3] A 17. századtól a goricai plébániához tartozott. A település 1797-ig a Velencei Köztársaság része volt, majd miután a francia seregek felszámolták a Velencei Köztársaságot és a campo formiói béke értelmében osztrák csapatok szállták meg. 1806-ban a pozsonyi béke alapján az Első Francia Császárság Illír Tartományának része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. A településnek 1857-ben 261, 1910-ben 379 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után horvát csapatok vonultak be a településre, amely ezzel visszatért Horvátországhoz. A településnek 2011-ben 499 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal (szőlőtermesztés, konyhakertészet az utóbbi időben fejlődött az olajfatermesztés is) és állattenyésztéssel foglalkoztak. A falu kulturális és művészeti egyesülete a "Sv. Ivan Glavosjek".[2]
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 261 | 250 | 123 | 164 | 304 | 379 | 462 | 538 | 368 | 425 | 516 | 539 | 527 | 537 | 482 | 499 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt temploma egyhajós épület sekrestyével. Szembemiséző oltára kőből készült, szentségtartója aranyozott sárgaréz, ambója, szenteltvíztartója kőből készült. Harangtornyában két harang található.[3]
- A raštanei mezőn találhatók az 1446-ban említett és a török korban lerombolt középkori Szent György plébániatemplom romjai.[3]
- A Vrčevo-hegy a történelem folyamán végig fontos stratégiai pont volt. Így volt ez a délszláv háború idején is. A nemzedékről nemzedékre terjedő legenda szerint a Vrčevo egy mágikus hegy, régóta ismert a Boldogasszony hegyeként is. Tetején egy kápolna áll a Rózsafüzér királynője tiszteletére.[2] A hegy alatt illír erőd és török vár, valamint egy Szent Márknak szentelt középkori templom állt.[3]
További információk[szerkesztés]
- Sveti Filip i Jakov község hivatalos oldala (horvátul)
- A község információs oldala (angolul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Opcina-svfilipjakov.hr:Raštane Donje(horvátul)
- ↑ a b c d e f g Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Gorica-Raštane Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
