Starigrad-Paklenica
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon. |
| Starigrad-Paklenica | |
 |
|
| Starigrad | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Rang | község |
| Polgármester | Krste Ramić (HDZ) |
| Irányítószám | 23 244 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 m |
| Terület | 658 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Starigrad-Paklenica
Pozíció Horvátország térképén
|
|
| é. sz. 44° 17′ 42,82″, k. h. 15° 26′ 16,88″ | |
| Starigrad-Paklenica weboldala | |
Starigrad, olaszul Cittavecchia város Horvátországban, Zára megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Starigrad a Velebit-hegység lábánál fekszik, az Zára régió északkeleti részén. A település,a Paklenica nemzeti parktól nem messze található. A Velebitski-csatornnánál egy kisebb kikötő található meg,mely a "Jugo" és a "Bura" szelektől védett, így kisebb hajók számára kitűnő kikötő. A lakosainak száma kb. 1800 fö, mely a Seline, Tribanj és Starigrad településrészeken oszlik el, nagyrészük halászattal, mezőgazdasággal és a turizmussal foglalkoznak.
Története [szerkesztés]
Starigrad és környéke már a történelem előtti időkben is lakott, a Mezoitikumból számos kerámialeletet találtak. A falu régi alapokra épült itt alapították meg a római Municipium Argyruntum-ot. Neve egyes antik iratokon már láthat,ebből az időszakból igazán értékes kulturális emlékek származnak, melyek a zárai régészeti múzeumban található meg. A középkorból számos épület és szakrális objektum maradt fenn.
Látnivalók [szerkesztés]
- "Vecka kula" megfigyelőtorony
A "Vecka Kula" Starigrad legszebb stranján egy szirten található meg. Azt mondják, hogy a torony a török elleni harcban tett szolgálatot, egy másik legenda szerint a királyi udvar tornya lehetett.
- Szent Péter-templom
A kora román stílusban épült Pétertemplom az Adria Magistrale mentén található. Mellett a 14-16. századból származó sírkövek és egy kisebb objektum lelhető fel, mely valószínűleg keresztelő medence lehett.
- Mirilla- "temetők"
A Mirillaszó egy római katolikus hegyi népségtől származik, akik a Karsztban, nehezen megközelíthető helyen éltek. Ezeket a sírhelyeket kövekkel jelölték meg. A Mirillákhoz egy kétórás vándorút vezet körbe.
