Pag (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pag
Pag town 01.jpg
A város látképe
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Zára
Jogállás város
Polgármester Andreja Bukša (HDZ)
Irányítószám 23 250
Körzethívószám (+385) 023
Népesség
Teljes népesség 2421 fő (2001) +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 0 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pag (Horvátország)
Pag
Pag
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 26′ 37″, k. h. 15° 03′ 18″Koordináták: é. sz. 44° 26′ 37″, k. h. 15° 03′ 18″
A Pag weboldala

Pag (latinul Pagus) város Horvátországban Zára megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város Pag sziget keleti partján lévő védett öbölben található.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkori város a maitól eredetileg 3 km-re délre feküdt. Első írásos említése a 10. században történik. Držislav István horvát király 976-ban Pagot megszerezte Bizánctól és közigazgatási központtá tette. A 12. század elején Pag a Magyar Királyság része lett. 1244-ben IV. Béla szabad királyi várossá tette. Zára fellázadása után Pag részleges önállóságot kapott, Nagy Lajos király pedig 1376-ban a többi dalmáciai városhoz hasonlóan elismerte teljes autonómiáját. A Zára elleni harcok következtében 1394-ben a város elpusztult, de újjáépítették.

1403-ban Nápolyi László Dalmácia többi részével együtt a Velencei Köztársaságnak adta el és évszázadokra velencei fennhatóság alá került. A 15. század közepén a török fenyegetés hatására lakói a város új helyen való felépítését határozták el. A munkák 1443-ban kezdődtek velencei építészek által kidolgozott tervek szerint. A tervezési és kivitelezési munkákban részt vett a kor nagy építésze és szobrásza Juraj Dalmatinac is. A 19. század végén a városnak már 4700 lakosa volt. 1905-ben egy betegség a szőlőket elpusztította és emiatt emberek százai szegényedtek el, ekkor sok lakos emigrált a tengerentúlra.

A második világháború alatt az usztasa bábkormány a szigeten fogolytábort állított fel, melyben szerbeket, zsidókat és kommunistákat tartottak fogva, majd amikor értesült arról, hogy a sziget olasz ellenőrzés alá kerül, a foglyokat kivégezték. A város második nagy elnéptelenedése a világháború végén következett be. A szerb-horvát háborúban a sziget volt az egyetlen kapocs az ország déli területei és az anyaország között. A város lakói ma nagyrészt halászatból, állattenyésztésből és a turizmusból élnek.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A templom háromhajós bazilika hármas apszissal. Egyszerű homlokzatát látványos gótikus kapuzat díszíti. 1443-ban kezdték építeni, az építés 1446-ban került Juraj Dalmatinac irányítása alá és a 16. század elején lett készen. Harangtornya 1526-ban épült. A 18. században megújították, ekkor kapta mennyezetstukkóit.
  • A Szent Margit tiszteletére szentelt bencés templom Juraj Dalmatinac tervei alapján épült.
  • A Szent György templom 16. századi, reneszánsz berendezéssel.
  • Gazdag helyi családok házai és palotái a 16. és 17. századból.
  • A régi város maradványai a román stílusú háromhajós bazilika (1392) és a közelében fekvő ferences kolostor romjaival.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pag (település) témájú médiaállományokat.