Rupalj
| Rupalj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zára |
| Község | Poličnik |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 23241 |
| Körzethívószám | (+385) 023 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 235 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 251 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 11′ 01″, k. h. 15° 24′ 48″Koordináták: é. sz. 44° 11′ 01″, k. h. 15° 24′ 48″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rupalj falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Poličnikhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Zára központjától légvonalban16 km-re, közúton 19 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re keletre, Dalmácia északi részén, Ravni kotar közepén, az A1-es autópálya mellett egy kis magaslaton fekszik. Nyugatról Lovinac, északról Islam Latinski határolja.
Története[szerkesztés]
Az egykori Horuplje Veliko és Horuplje Malo falvak egyesítéséből keletkezett, régen „Horupaljce” néven a novigradi járáshoz tartozott.[2] Horuplje Veliko még "Horuplje Magna" néven szerepel egy 1474. december 6-án kelt szerződésben melyben Karlo Krbavski Ivan Benkovićnak adja el itteni birtokát. A 14. század vége óta a Velencei Köztársasághoz tartozott. 1581-ben Poličnik várának elestével török uralom alá került, majd 1669-ben a kandiai háborút lezáró békével került vissza a Velencei Köztársasághoz. Egyházilag filiaként a szomszédos Islam Latinski plébániájához tartozott. A 18. század végén Napóleon megszüntette a Velencei Köztársaságot. 1797 és 1805 között Habsburg uralom alá került, majd az egész Dalmáciával együtt az Első Francia Császárság része lett. 1815-ben a bécsi kongresszus újra Ausztriának adta, amely a Dalmát Királyság részeként Zárából igazgatta 1918-ig. 1880-ban 112, 1910-ben 165 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Lakói főként mezőgazdaságból és állattartásból éltek, de sokan dolgoztak a közeli Zárán is. A honvédő háború során több házát és a temetőben álló kápolnát is gránáttalálatok érték.[2] A háborúban elesett és eltűnt harcosok emlékre 2002-ben a temetőben emlékművet avattak. A településnek 2011-ben 245 lakosa volt.
Lakosság[szerkesztés]
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 112 | 111 | 118 | 165 | 200 | 0 | 232 | 307 | 342 | 291 | 292 | 269 | 241 | 245 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Szeplőtelen fogantatás tiszteletére szentelt kápolnája a temetőben található. Egyhajós épület félköríves apszissal, az 1920-as években épült. A délszláv háborúban több gránáttalálat érte, melynek következtében súlyos károkat szenvedett. 1997-ben a károkat kijavították és megújították. A homlokzat feletti harangtorony a két haranggal túlélte a háborús pusztítást. Kőből épített oltára van fából készült ambóval és szentségtartóval. Említésre méltók, a keresztút, valamint Szűz Mária és Jézus Szíve szobrai.[2]
- A temetőben található a honvédő háborúban elesett helyi hősök 2002. szeptember 22-én felavatott emlékműve egy talapzaton álló kereszt.[2]
További információk[szerkesztés]
- Poličnik község hivatalos oldala (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Rupalj (A település története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
