Dmitar Zvonimir horvát király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dmitar Zvonimir
Hrvatski skolski muzej krunidba kralja Zvonimira 300109.jpg
Zvonimir király koronázása

Horvát Királyság királya
Uralkodási ideje
1076 – 1089
Koronázása Salona, Horvátország
1076. október 8-án
Elődje IV. Kresimir Péter
Utódja II. István
Életrajzi adatok
Uralkodóház Trpimir-ház
Született
1089. április 20.
Elhunyt
1089 (-1 évesen)
Knin
Nyughelye Szt.Mária-templom, Knin
1089 április 20.
Házastársa Árpád-házi Ilona
Édesapja Stjepan Svetoslavić

Dmitar Zvonimir ( ? — Knin, 1089 április 20.) a középkori Horvát Királyság uralkodója volt 1076-tól 1089-ig, valamint bán 10701073 között. Leszármazása nincs teljesen bizonyítva, de feltehetően Szvetoszláv Szuronja unokája volt.

A trónra kerülése előtt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelmi forrásokban Zvonimir először 1070-ben jelenik meg mint Horvátország bánja és IV. Kresimir Péter társuralkodója. Ez előtt feltehetően Szlavónia bánja volt, melyet az Árpád-házi királyoktól kapott (Szlavóniát még Szent István foglalta el III. Kresimirtől). Zvonimir rokoni kapcsolatokban állt az Árpád-házzal, felesége Ilona I. Béla lánya és Szent László testvére volt. Ivo Goldstein történész szerint Zvonimir uralma Zágrábtól egészen a Szerémségig terjedhetett.

1070-ben IV. Kresimir társuralkodónak és utódjának nevezte ki, ami a horvát történészek szerint Horvátország és Szlavónia egyesítését is jelentette. Kresimir addigi utóda, a későbbi II. István, el lett távolítva és be lett zárva a spalatói Szent Péter-monostorba.[1]

1074-ben a normannok megtámadták Horvátországot és foglyul ejtették a horvát királyt. A források nem írják le a király nevit, de feltehetően IV. Kresimir volt az, habár egyes elméletek szerint Szlavics ellenkirályról lenne itt szó. Ilyen körülmények között lépett trónra Zvonimir.

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dmitar Zvonimir és Ilona esküje, Celestin Medović műve (1920)

Zvonimir a „Dmitar” (Dömötör) nevet vette fel koronázásakor, amivel jelezni akarta a római egyházhoz való kötődését. A salonai Szent Péter és Mózes-templomban (ma Üreges templomként ismeretes) tartották meg a koronázást 1076. október 8-án.[2][3] A koronázást VII. Gergely pápa legátusa, Gebizo végezte a pápától kapott uralkodói jelvényekkel (korona, zászló, kard, jogar). [4]

1075 körül Zvonimir egyezséget kötött a normannok uralma alatt álló dalmát városokkal, amivel azok újra visszakerültek horvát uralom alá.[5] Folytatta elődje egyházi politikáját, szoros kapcsolatot fenntartva a pápával. Bevezette VII. Gergely pápa reformjait, valamint betiltotta a rabszolgaságot a királyságban. Ezen kívül egy kisebb konfliktusba keveredett IV. Henrik német-római császárral az egyik isztriai alattvalójának kapcsán.[5]

Zvonimir szövetséget kötött a normannokkal. Amikor 1084-ben Robert Guiscard megtámadta Bizánc nyugati tartományait, ő is küldött segítséget.[6]

Zvonimir halála[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dmitar Zvonimir király valószínűleg természetes halálban halt meg. Ezen kívül létezik egy legenda[7], amely először a dukljai pap krónikájában fordult elő.

A legenda szerint I. Alexiosz bizánci császár vereséget szenvedett, mire a szeldzsuk törökök elfoglalták Jeruzsálemet. A császár megkérte a pápát, hogy segítsen neki fölszabadítani a Szentföldet, valamint Zvonimirt még külön is megkérte segítségre. A király összehívta a nemeseket a Knin melletti Koszovónál, ahol felhívta őket a szent háborúra. A nemesség nem akart külföldre menni háborúzni, ezért 1089. április 20-án megölték a királyt. A gyilkosság a horvát állam pusztulásához vezetett.

A legenda több mint valószínű, hogy nem igaz, de a gyilkosság keltette átokkal szokták magyarázni, hogy Zvonimir halála után nemsokára nem létezett többé önálló horvát állam.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Budak, str. 116; Goldstein, str. 390-1; Stjepan Antoljak: Pregled hrvatske povijesti, Laus-Orbis, Split, 1994., str. 49
  2. Dominik Mandić, Rasprave i prilozi iz stare hrvatske povijesti, Institute of Croatian history, Rome, 1963., page 315., 438.
  3. http://web.archive.org/web/20110708204614/http://crohis.com/knjige/Sisic%20-%20pregled/18.%20Slavac%20-%20Dmitar%20Zvonimir.PDF
  4. Szeberényi Gábor: Horvátok és országuk a 7–11. században. História, 5–6. sz. (2011)
  5. ^ a b Ferdo Šišić, Povijest Hrvata; pregled povijesti hrvatskog naroda 600. - 1918., Zagreb ISBN 953-214-197-9
  6. http://web.archive.org/web/20110708204813/http://crohis.com/knjige/horvat-povijest/4.hr-vlad.PDF
  7. Damir Karbić: Šubići i dobri kralj Zvonimir. Prilog proučavanju upotrebe legendi u politici hrvatskih velikaških obitelji


Előző uralkodó:
IV. Kresimir Péter
Horvátország uralkodója
10761089
Trpimirović-ház
Horvát címer
Következő uralkodó:
II. István