Dmitar Zvonimir horvát király
| Dmitar Zvonimir | |
 |
|
| Zvonimir király koronázása | |
|
|
|
| Horvát Királyság királya | |
| Uralkodási ideje 1076 – 1089 |
|
| Koronázása | Salona, Horvátország 1076. október 8-án |
| Elődje | IV. Kresimir Péter |
| Utódja | II. István |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Trpimir-ház |
| Nyughelye | Szt.Mária-templom, Knin 1089 április 20. |
| Házastársa | Árpád-házi Ilona |
| Édesapja | Stjepan Svetoslavić |
Dmitar Zvonimir ( ? — Knin, 1089 április 20.) a középkori Horvát Királyság uralkodója volt 1076-tól 1089-ig, valamint bán 1070–1073 között. Leszármazása nincs teljesen bizonyítva, de feltehetően Szvetoszláv Szuronja unokája volt.
Tartalomjegyzék |
A trónra kerülése előtt [szerkesztés]
A történelmi forrásokban Zvonimir először 1070-ben jelenik meg mint Horvátország bánja és IV. Kresimir Péter társuralkodója. Ez előtt feltehetően Szlavónia bánja volt, melyet az Árpád-házi királyoktól kapott (Szlavóniát még Szent István foglalta el III. Kresimirtől). Zvonimir rokoni kapcsolatokban állt az Árpád-házzal, felesége Ilona I. Béla lánya és Szent László testvére volt. Ivo Goldstein történész szerint Zvonimir uralma Zágrábtól egészen a Szerémségig terjedhetett.
1070-ben IV. Kresimir társuralkodónak és utódjának nevezte ki, ami a horvát történészek szerint Horvátország és Szlavónia egyesítését is jelentette. Kresimir addigi utóda, a későbbi II. István, el lett távolítva és be lett zárva a spalatoi Szt.Péter monostorba.[1]
1074-ben a normannok megtámadták Horvátországot és foglyul ejtették a horvát királyt. A források nem írják le a király nevit, de feltehetően IV. Kresimir volt az, habár egyes elméletek szerint Szlavics ellenkirályról lenne itt szó. Ilyen körülmények között lépett trónra Zvonimir.
Uralkodása [szerkesztés]
Zvonimir a „Dmitar” (Dömötör) nevet vette fel koronázásakor, amivel jelezni akarta a római egyházhoz való kötődését. A salonai Szent Péter és Mózes-templomban (ma Üreges templomként ismeretes) tartották meg a koronázást 1076. október 8-án.[2][3] A koronázást VII. Gergely pápa legátusa, Gebizo végezte a pápától kapott uralkodói jelvényekkel (korona, zászló, kard, jogar). [4]
1075 körül Zvonimir egyezséget kötött a normannok uralma alatt álló dalmát városokkal, amivel azok újra visszakerültek horvát uralom alá.[5] Folytatta elődje egyházi politikáját, szoros kapcsolatot fenntartva a pápával. Bevezette VII. Gergely pápa reformjait, valamint betiltotta a rabszolgaságot a királyságban. Ezen kívül egy kisebb konfliktusba keveredett IV. Henrik német-római császárral az egyik isztriai alattvalójának kapcsán.[5]
Zvonimir szövetséget kötött a normannokkal. Amikor 1084-ben Robert Guiscard megtámadta Bizánc nyugati tartományait, ő is küldött segítséget.[6]
Zvonimir halála [szerkesztés]
Dmitar Zvonimir király valószínűleg természetes halálban halt meg. Ezen kívül létezik egy legenda[7], amely először a dukljai pap krónikájában fordult elő.
A legenda szerint I. Alexiosz bizánci császár vereséget szenvedett, mire a szeldzsuk törökök elfoglalták Jeruzsálemet. A császár megkérte a pápát, hogy segítsen neki fölszabadítani a Szentföldet, valamint Zvonimirt még külön is megkérte segítségre. A király összehívta a nemeseket a Knin melletti Koszovónál, ahol felhívta őket a szent háborúra. A nemesség nem akart külföldre menni háborúzni, ezért 1089. április 20-án megölték a királyt. A gyilkosság a horvát állam pusztulásához vezetett.
A legenda több mint valószínű, hogy nem igaz, de a gyilkosság keltette átokkal szokták magyarázni, hogy Zvonimir halála után nemsokára nem létezett többé önálló horvát állam.
Források [szerkesztés]
- ↑ Budak, str. 116; Goldstein, str. 390-1; Stjepan Antoljak: Pregled hrvatske povijesti, Laus-Orbis, Split, 1994., str. 49
- ↑ Dominik Mandić, Rasprave i prilozi iz stare hrvatske povijesti, Institute of Croatian history, Rome, 1963., page 315., 438.
- ↑ http://crohis.com/knjige/Sisic%20-%20pregled/18.%20Slavac%20-%20Dmitar%20Zvonimir.PDF
- ↑ Szeberényi Gábor: Horvátok és országuk a 7–11. században. História, 2011. 5–6.. sz.
- ^ a b Ferdo Šišić, Povijest Hrvata; pregled povijesti hrvatskog naroda 600. - 1918., Zagreb ISBN 953-214-197-9
- ↑ http://crohis.com/knjige/horvat-povijest/4.hr-vlad.PDF
- ↑ Damir Karbić: Šubići i dobri kralj Zvonimir. Prilog proučavanju upotrebe legendi u politici hrvatskih velikaških obitelji
| Előző uralkodó: IV. Kresimir Péter |
|
Következő uralkodó: II. István |
