Szvetoszláv Szuronja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szvetoszláv
A Horvát királyság 998 körül
A Horvát királyság 998 körül

RagadványneveSzuronja
Horvát királyság királya
Uralkodási ideje
996/997 1000
ElődjeStjepan Držislav
UtódjaIII. Kresimir
Gojszláv
Életrajzi adatok
UralkodóházTrpimirović-ház
Született10. század
Elhunyt1026 után
ÉdesapjaStjepan Držislav
Testvére(i)
GyermekeiStjepan Svetoslavić
SablonWikidataSegítség

Szvetoszláv Szuronja (? – 1000) a középkori Horvát Királyság uralkodója 996[1]/997[2]-tól 1000-ig. A Szvetoszláv-ház alapítójának tekintik, amely később Szlavónia fölött uralkodott. Stjepan Držislav legidősebb fia, Gojszláv és Kresimir testvére. Rövid ideig, csupán három évig uralkodott, ami idő alatt folyton trónja megőrzéséért harcolt.

A „Szuronja” (sötét, hideg) ragadványnevet valószínűleg külseje miatt kapta, de lehetséges, hogy hűvös természete miatt is.[3]

Uralkodása[szerkesztés]

Apja még uralkodása alatt tette vajdává és trónörökössé. A régi szláv szokások szerint az országot testvéreivel kellett volna megosztania. Apja halála után Szvetoszláv magához ragadta a hatalmat,[3] bánnak pedig Gvarda (Varda) ispánt nevezte ki.

Szvetoszláv két öccse összefogott a bolgár cárral, és megfogadták, hogy szövetséget kötnek Bizánc ellen, ha segít nekik megszerezni a trónt.[4] Sámuel 998-ban betört az országba és elfoglalta Bosznia nagyobb részét, valamint Dalmácia tengermellékét a városok kivételével.[5] Ezeket a területeket átadta Kresimirnek és Gojszlávnak.

A polgárháborút a velenceiek is kihasználták, és 1000 körül II. Orseolo Péter elfoglalta Zára, Spalato, Trau városokat, sőt a fővárost, Biogradot is, valamint Krk, Osor, Rab, Korčula és Lastovo szigetet.

Trauban, miután velencei hatalom alá került, II. Orseolo Péter és Kresimir találkozóján megegyeztek, hogy Kresimir fia, István elveszi a dózse lányát, Orseolo Joscellót,[6][7], illetve, hogy kiadják Szvetoszlávot, aki családjával Velencébe menekült. Szvetoszláv Suronja Magyarországra szökött, ahol nemsokára meghalt.

A Szvetoszláv-ház[szerkesztés]

Szvetoszláv utódai Magyarországon éltek tovább. Amikor 1020-ban Kresimir megölte testvérét, Gojszlávot,[8] Szvetoszláv fia, István, a magyar I. István segítségével betört Horvátországba és elfoglalta a Száva-menti területet. Ebből keletkezett Szlavónia, a későbbi bánság. István fia, Dmitar Zvonimir, 1074-ben horvát király lett.

Források[szerkesztés]

  1. Detling, Samaržija: Koraci kroz vrijeme II, udžbenik povijesti za II. razred gimnazije; Školska knjiga, Zagreb, 2008.
  2. Goldstein: Hrvatska povijest; Kolekcija knjiga POVIJEST Jutarnjeg lista, 21-es füzet
  3. a b Šišić: »Genealoški prilozi o hrvatskoj narodnoj dinastiji«, 65.—86. oldal (»Vjesnik hrv. arheološkog društva.«  1914. év)
  4. Intervju - ДИНАСТИЈЕ и владари јужнословенских народа. Special Edition 12, 16 June 1989.
  5. Dukljai Pap Krónikája
  6. Velence
  7. Az Orseolo család fája
  8. ...audivit de Cressimiro Chroatorum principe quod dolo necari fecisset Goislavum fratrem suum misso apocrisario Mainardo...


Előző uralkodó:
Stjepan Držislav
Horvátország uralkodója
996/9971000
Trpimirović-ház
Horvát címer
Következő uralkodó:
III. Kresimir és
Gojszláv