Szeldzsuk-dinasztia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szeldzsuk dinasztia kiterjedése, 1092

A Szeldzsuk-dinasztia egy az oguzokból kivált törzs(szövetség) vezető dinasztiája volt, amelyik a dinasztiaalpító Szeldzsuk nevét adta a törzsszövetségnek, akiket egyszerűen szeldzsukok néven emlegetünk. Közép-Ázsia és a Közel-Kelet egyes területeit uralták a 11. századtól a 14. századig. A szeldzsukok Közép-Ázsiából vándoroltak a mai Irán, az egykori Perzsa Birodalom területére. A szeldzsukok leszármazottainak tartják a mai nyugati törököket (Törökország, Azerbajdzsán, Türkmenisztán).

Történetük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A manzikerti csata során 1071. augusztus 26-án az Alp Arszlán vezette szeldzsuk erők katasztrofális vereséget mértek a Bizánci Birodalomra. Még IV. Rómanosz császár is fogságba esett.

Alp Arszlán utódja, Maliksáh uralkodása alatt két perzsa vezír, Nizám al-Mulk és Tádzs al-Milk vezetésével a szeldzsuk állam kiterjesztette határait egészen Kínáig és a Bizánci Birodalomig. Amikor Malík Sáh 1092-ben meghalt, a birodalom széthullott mert a sah testvére és négy fia nem tudtak megegyezni a birodalom felosztásán. 1118-ban Ahmad Szandzsár, a harmadszülött, átvette a birodalom irányítását, mert nem volt megelégedve a neki kiosztott örökséggel. Testvérei nem ismerték el uralkodónak, és II. Mehmed szultánná nevezte ki magát Bagdadban. Szandzsárt elfogták és 1153-tól 1156-ig török nomádok tartották fogva. Egy évvel később meghalt.

Maliksáh halála után többször is megkísérelték egyesíteni a szeldzsuk birodalmat. Egy rövid ideig III. Toğrül uralkodott az összes szeldzsuk fölött kivéve az anatóliai régiót. 1194-ben Ala ad-Dín Tekis, Hvárezm Birodalom uralkodója legyőzte Togrult és a szeldzsuk birodalom összeroppant. Egyedül az anatóliai szultanátus maradt fenn. A 13. században a dinasztia hanyatlásnak indult, 1260-as években Ázsiából érkező törzsek kis emirátusokra (beylik) darabolták a területet. Az egyik törzs, az oszmán végül kiemelkedett és meghódította a többit.

A nagyszeldzsuk dinasztia uralkodói: 1037-1157[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Uralkodó
Uralkodott
Neve átírásban
Megjegyzés
Togril (*993) szultán: 1058 – †1063. szeptember 4.
Alp Arszlán (*1030. január 20.) szultán: 1063 – †1072. december 15.
I. Maliksáh (*1055. augusztus 6.) szultán: 1072 – †1092. október 20.
I. Mahmúd szultán: 1092 – †1094. novembere
Barkijáruk (*1079) szultán: 1093 – †1104. december 22.
II. Maliksáh (*1099) szultán: 1104 – †1105. június 13.
I. Muhammad Tapar (*1082. január 21.) szultán: 1105 – †1118. április 5.
II. Mahmúd (*1104) szultán: 1118 – †1131
Ahmad Szandzsar (*1084/1086) szultán: 1131 – †1157. május 8.

Kermán szeldzsuk uralkodói: 1041-1187[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kermán Perzsia déli részén alpított szeldzsuk szultanátus volt. Valószínűleg 1187-ben III. Togrul hódította meg.

Szíria szeldzsuk uralkodói: 1076-1117[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Damaszkusz szultánjai/emírjei:

Aleppó atabégjei:

Antiokhiai Emirátus

Homszi Emirátus

Saizari Emirátus

  • Szultán ibn Munkidz
  • Mehmed ibn Szultán
  • Uszáma

Artukidák (vagy Ortukidák)

– egyesülés a Moszuli Emirátussal

1183-tól Szaláh ad-Dín

Moszuli Emirátus

– Moszul és Aleppó egyesülése 1174-ig

Moszul-Aleppói Emirátus 11251128, szultanátus 11281174 (1146-tól névleges egység) – Zangidák

Núr ad-Dín Mahmúd (csak Aleppóban) 11461174Szaíf ad-Dín (csak Moszulban) 11461174

Tripoliszi Emirátus (Banú Ammar)

Damaszkuszi Emirátus 10951154, 11931196

Burida-dinasztia

– Imád ad-Dín Zenggi

Moin ad-Dín Unár 11391149

Szaláh ad-Dín

Rüm Szultanátusának uralkodói (Anatólia): 1077-1307[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Családfájukat lásd: [1]

Név Uralkodása Megjegyzések
Kutalmis ur.: 1060, †1077
Szulejmán ibn Kutalmis ur.: 1077, †1086
I. Kilidzs Arszlán (*1079) ur.: 1092, †1107. júniusa
Maliksáh ur.: 1107, †1116
Rukn ad-Dín I. Maszúd (*1095) ur.: 1116, †1156. február 10.
II. Kilidzs Arszlán (*1113) ur.: 1156, †1192. augusztus vége
I. Gíjász ad-Dín Kajhuszrau (*1177) ur.: 11921196, ld. alább
II. Szulejmán ur.: 1196, †1204
III. Kilidzs Arszlán ur.: 1204, †1205
I. Gíjász ad-Dín Kajhuszrau (2×) ur.: 1205, †1211. tavasza
I. Izz ad-Dín Kaj Kávusz ur.: 1211, †1220. decembere
I. Ala ad-Dín Kaj Kubád (*1192) ur.: 1220, †1237. május 31.
II. Gíjász ad-Dín Kajhuszrau ur.: 12371246, ld. alább
II. Izz ad-Dín Kaj Kávusz (*1234) ur.: 12461260, †1279
Rukn ad-Dín IV. Kilidzs Arszlán (*1236) ur.: 1248, †1266
II. Ala ad-Dín Kaj Kubád (*1239) ur.: 1249, †1259
II. Gíjász ad-Dín Kajhuszrau (2×) ur.: 1257, †1259
III. Gíjász ad-Dín Kajhuszrau (*1263) ur.: 1266, †1284. márciusa
Gíjász ad-Dín (II.) Maszúd ur.: 12821284, ld. alább
III. Ala ad-Dín Kaj Kubád ur.: 1284, ld. alább
Gíjász ad-Dín Maszúd (2×) ur.: 12841293, ld. alább
III. Ala ad-Dín Kaj Kubád (2×) ur.: 12931294, ld. alább
Gíjász ad-Dín Maszúd (3×) ur.: 12941301, ld. alább
III. Ala ad-Dín Kaj Kubád (3×) ur.: 1301, †1303
Gijász ad-Dín Maszúd (4×) ur.: 1303, †1307
Gíjász ad-Dín (III.) Maszúd ur.: 1303, †1307

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]