Törökország történelmi kronológiája

Az Oszmán Birodalom ill. Törökország történelmi eseményei, a legfontosabb évszámok szerint, a törökök Anatóliába történő bevándorlásától napjainkig.

• 1071: a malazgirti csatában I. Alparszlán szeldzsuk uralkodó legyőzi a bizánciakat, létrejön az Ikóniumi Szultánság Konya központtal
• 1299: II. Oszmán, egy északnyugat-anatóliai szultánság feje létrehozza az Oszmán Birodalom alapjait.
• 1365: I. Murád szultán Trákiában elfoglalják Hadrianopolis bizánci várost. 1368–1453 ez a város az Oszmán Birodalom székvárosa.
• 1389: A rigómezei győzelem révén oszmán megszállás jut alá a középkori Szerbia.
• 1453: II. Mehmed szultán elfoglalja Konstantinápolyt, szétzúzva a Bizánci Birodalmat. A Birodalom székhelyét a szultán Konstantinápolyba helyezi.
• 1456: Nándorfehérvár sikertelen ostroma miatt az oszmánok észak-balkáni előrenyomulása átmenetileg lelassul.
• 1517: Egyiptom és Szíria oszmán uralom alá jut.
• 1669–1672: Kréta és Podólia elfoglalásával az Oszmán Birodalom eléri legnagyobb területi kiterjedését.
• 1683: Bécs második sikertelen ostroma és a kahlenbergi vereség megállítja az európai oszmán terjeszkedést. A Szent Liga háborúiban a keresztény koalíció kerekedik felül.
• 1699: a karlócai béke jelzi az oszmán terjeszkedések végét Európában.
• 1839: a tanizmat, az oszmán reformok kezdete
• 1856: a krími háborút lezáró párizsi békeszerződés
• 1876: az első oszmán alkotmány
• 1877–1878: az első oszmán parlament megalakulása és feloszlatása
• 1908: az ifjútörökök kényszerítik II. Abdul-Hamidot a parlament összehívására, az ifjútörök uralom kezdete
• 1912–1913: az Oszmán Birodalom vesztesként kerül ki a Balkán-háborúkból
• 1914: az Oszmán Birodalom belép az első világháborúba Németország oldalán
• 1915: Gallipoli ostroma, ekkor tűnik ki katonai képességeivel Mustafa Kemal; az örmény népirtás kezdete
• 1918: a mudroszi fegyverletétellel véget ér az első világháború az oszmánok számára
• 1919: megkezdődik a török függetlenségi háború
• 1922: a török seregek sikeresen kiűzik a görög hadsereget Anatóliából
• 1923: a lausanne-i békeszerződés kijelöli Törökország határait, melyek lényegében megegyeznek a mai határokkal; kikiáltják a Török Köztársaságot, amelynek első elnöke Mustafa Kemal Atatürk lesz
• 1924: a kalifátus eltörlése
• 1938: Atatürk halála, İsmet İnönü elnökségének kezdete
• 1939: a második világháború kezdete, melyben Törökország semleges marad
• 1945: Törökország formálisan hadat üzen Németországnak és Japánnak, így az ENSZ alapító tagjává válhat; a Szovjetunió megszakítja baráti kapcsolatait Törökországgal
• 1946: megalakul a Demokrata Párt, az egypártrendszerben kormányzó Köztársasági Néppárt első ellenzéke
• 1947: a Truman-doktrína segítséget nyújt Törökországnak a Szovjetunióval szemben
• 1950: a Demokrata Párt nyeri az első szabad választásokat, a miniszterelnök Adnan Menderes, a köztársasági elnök Celal Bayar
• 1952: Törökország a NATO tagja lesz
• 1955: a ciprusi válság kezdete
• 1960: Ciprus önállósodása; katonai puccs Törökországban
• 1961: Adnan Menderest és három politikus társát felakasztják
• 1963–1964: ENSZ békefenntartók érkezése Ciprusra; Törökország és az Európai Gazdasági Közösség társulási szerződést köt
• 1971: a török hadsereg memorandumot küld a kormánynak, Süleyman Demirel lemond, a hadsereg Nihat Erimet ülteti a miniszterelnöki székbe
• 1973: İnönü halála
• 1974–1975: török csapatok szállnak partra Cipruson, a Zöld vonal létrejötte
• 1980: a török hadsereg átveszi a hatalmat, a pártok feloszlatása
• 1982: új alkotmány elfogadása, Kenan Evren tábornok kerül az államfői székbe
• 1983: Turgut Özal pártja nyeri a választásokat, gazdasági fellendülés
• 1987: Törökország benyújtja csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez
• 1995–1996 Tansu Çiller korrupciós botrányai; vámunió az Európai Unióval
• 1997: „posztmodern puccs”, a hadsereg megkezdi a közélet megtisztítását az „iszlámistáktól”
• 1999: elfogják a terrorista PKK vezetőjét, Abdullah Öcalant; az Európai Tanács elismeri Törökország csatlakozási kérelmének jogosságát
• 2000–2001: Ahmet Necdet Sezer kerül a köztársasági elnöki posztra, politikai és gazdasági válság
• 2002: Az AKP nyeri a választásokat
• 2003: Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök lesz
• 2004: referendumban a törökök elfogadják Ciprus újraegyesítésének tervét, a ciprusiak azonban elutasítják
• 2005: megkezdődnek az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások
• 2007: tüntetések közepette Abdullah Gült választják meg köztársasági elnöknek

Forrás

• Mango, Andrew. The Turks Today (angol nyelven). London: John Murray (2004). ISBN 978 0 7195 6595 3