Szardínia királyainak listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Szárd–Piemonti Királyság címere 1730 után.
A Szárd–Piemonti Királyság címere 1730 után.
A Szardíniai Királyság címere 1730-ig.
A Szardíniai Királyság címere 1730-ig.

Az első királyok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szardínia első megkoronázott királya (Rex Sardiniae) Arboreai II. Barisone judex (szó szerint bíró, de szárd használatban helyi király) volt (1146–1186), akit Barbarossa Frigyes német-római császár iktatott be 1164-ben, de már a következő évben arra kényszerült, hogy a döntést visszavonja, és Szardíniát a Pisai Érsekségnek adja. Barisone király (judex) utódai (Arboreai I. Hugó és I. Péter) továbbra is viselték az immár jelentőség nélküli királyi címet. II. Frigyes német-római császár fiát, Szardíniai Enzót is királlyá avatták, de királyi címét sohasem tudta örökletessé tenni.

Escudo Corona de Aragon y Sicilia.png

Barcelonai-ház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szardínia és Korzika Királyságát (Royaume de Sardaigne et de Corse) VIII. Bonifác pápa alapította meg 1297. április 4-én, hogy feloldja az Anjou grófi ház és a Barcelonai-ház (az aragóniai királyi ház) között keletkezett ellenségességet, amely a Szicíliai Királyság birtoklása körül robbant ki, a hírhedtté vált szicíliai vecsernye eseményei nyomán. Ezt a királyságot a pápa kárpótlásként hozta létre, és trónját elsőként II. (Igazságos) Jakabnak, Aragónia királyának ítélte oda.

Lásd még: Aragónia uralkodói

Banner of Arms of Spanish Habsburgs.png

Habsburg-ház, spanyol ág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1556-ban, amikor V. Károly német-római császár felosztotta a birodalmát, Szardíniát a spanyol királyok birtokába adta.

Armoiries empereur Charles VI.svg

Habsburg-ház, osztrák ág[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még: Spanyol örökösödési háború.

Armoiries Sardaigne 1720.svg

Savoyai-ház[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1713-ban az utrechti békeszerződés révén Szicília a Savoyai-ház birtokába került, akik felvették szicíliai királyi címet. 1718-ban Savoyai II. Viktor Amadé herceget a Spanyol Királyság lemondatta Szicília trónjáról, cserébe 1720-ban a Habsburg Birodalom a Savoyai hercegi ház tagjait Szardínia királyainak ismerte el. Az új uralkodók székhelye a piemonti Torinó lett, Szardínia társkirálysággá vált Cagliari fővárossal, ahol csak a napóleoni háborúk idején tartották udvartartásukat a szigetország királyai, amikor Piemontot elfoglalták a franciák. Erről az időszakról tanúskodnak a Savoyai-ház tagjainak a születései, akik kivételesen Cagliariban látták meg a napvilágot, mint pl. Savoyai Mária Krisztina szárd királyi hercegnő, aki II. Ferdinánd nápoly–szicíliai király felesége lett. A Savoya-ház uralkodóinak teljes és hivatalos címe: Szardínia, Ciprus, Jeruzsálem és Örményország királya, Savoya és Montferrat hercege, Piemont fejedelme volt, de egyszerűsítve a Szárd–Piemonti Királyság uralkodójaként jelölték őket.[1] Ennek uralkodói:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A királyság neve franciául: Royaume de Sardaigne, Chypre et Jérusalem, Duché de Savoie et Montferrat, Principauté de Piémont, röviden Royaume de Sardaigne et Piémont. olaszul: Regno Sardo-Piemontese.
  2. Hagyományosan a savoyai hercegek számozását folytatták a szárd–piemonti és az olasz királyok számozásakor is.
  3. Az uralkodók számozásában a savoyai hercegek számozását követték, így Savoyai II. Viktor Emánuel, Savoya uralkodó hercege az Olasz Királyság első királyaként is megtartotta a „II. Viktor Emánuel olasz király” nevet.