Barcelonai-ház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Barcelonai-ház kifejezés általában az Aragóniai Királyság második királyi dinasztiáját jelöli, de ebből az uralkodói házból, illetve oldalágaiból nem csak Aragónia királyai származtak. A házból származó első aragóniai királynak, II. Alfonznak az apja Barcelona grófja volt, innen ered a királyi ház elnevezése. A királyi Barcelonai-ház azonban nem volt azonos azzal a grófi Barcelonai-házzal, amely a Provence-i Grófságot uralta; II. Alfonz király személyét kivéve, aki I. Alfonz néven provence-i gróf is volt.[1]

Aragónia királyai, Barcelona grófjai, Valencia királyai és Mallorca királyai, illetve királynője, továbbá Szicília királyai és királynője, a Barcelonai-házból és a ház oldalágaiból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aragónia királyai, Barcelona grófjai, valamint Valencia királyai a Barcelonai-házból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • II. Trubadúr Alfonz (1157-1196), a Navarrai-házból származó Petronila (1132-1174) aragóniai királynőnek, és férjének, az Urgell-házból származó IV. Rajmund Berengárnak (1113–1162), Barcelona grófjának (1131–1162), Aragónia hercegének (1137-1162) a fia; uralkodott: 1164-től 1196-ig (Aragónia), (I. Alfonz néven Barcelona grófja, 1164-től 1196-ig; I. Alfonz néven Provence grófja, 1166-tól 1196-ig), [2]
  • II. Katolikus Péter (1178-1213) (csatában elesett), az előzőnek a fia, uralkodott: 1196-tól 1213-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Péter néven Barcelona grófja),
  • I. Hódító Jakab (1208-1276), az előzőnek a fia, uralkodott: 1213-tól 1276-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Jakab néven Barcelona grófja, I. Jakab néven Mallorca királya: 1231-től 1276-ig, I. Jakab néven Valencia királya: 1238-tól 1276-ig),
  • III. Nagy Péter (1240-1285), az előzőnek a fia, uralkodott: 1276-tól 1285-ig (Aragónia), (egyidejűleg II. Péter néven Barcelona grófja és I. Péter néven Valencia királya, továbbá I. Péter néven Szicília királya: 1282-től 1285-ig),
  • III. Nagylelkű Alfonz (1265-1291), az előzőnek a fia, uralkodott: 1285-től 1291-ig (Aragónia), (egyidejűleg II. Alfonz néven Barcelona grófja és I. Alfonz néven Valencia királya),
  • II. Igazságos Jakab (1267-1327), ez előzőnek az öccse, uralkodott: 1291-től 1327-ig (Aragónia), (egyidejűleg II. Jakab néven Barcelona grófja és II. Jakab néven Valencia királya, I. Jakab néven Szicília királya, 1285-től 1296-ig /lemondott/),
  • IV. Alfonz (1299-1336), az előzőnek a fia, uralkodott: 1327-től 1336-ig (Aragónia), (egyidejűleg III. Alfonz néven Barcelona grófja és II. Alfonz néven Valencia királya),
  • IV. Szertartásos Péter (1319-1387), az előzőnek a fia, uralkodott: 1336-tól 1387-ig (Aragónia), (egyidejűleg III. Péter néven Barcelona grófja és II. Péter néven Valencia királya),
  • I. Vadász János (1350-1396) (vadászaton bekövetkezett balesetben halt meg), az előzőnek a fia, uralkodott: 1387-től 1396-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. János néven Barcelona grófja és I. János néven Valencia királya),
  • Emberséges vagy Idős Márton (1356-1410), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1396-tól 1410-ig (Aragónia), (egyidejűleg I. Márton néven Barcelona grófja és I. Márton néven Valencia királya, II. Márton néven Szicília királya, 1409-től 1410-ig); vele – törvényes ágon – a Barcelonai-ház kihalt.[3]

Mallorca királyai és királynője az Aragóniai-házból (a Barcelonai-ház oldalágából)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • II. Jakab (1243-1311), I. Hódító Jakab (1208-1276) aragóniai királynak (I. Jakab néven Mallorca királya, 1231-től 1276-ig) a fia (III. Nagy Péter (1240-1285) aragóniai királynak az öccse), uralkodott: 1276-tól 1311-ig (megszakításokkal), vele az Aragóniai-háznak, a Barcelonai-ház oldalágának az uralma kezdődött meg a Mallorcai Királyságban,[4]
  • I. Sancho (1274-1324), az előzőnek a fia, uralkodott: 1311-től 1324-ig,
  • III. Jakab (1315-1349) (csatában elesett), II. Jakabnak az unokája, Ferdinánd (1278-1316) infánsnak a fia (I. Sanchónak az unokaöccse), uralkodott: 1324-től 1343-ig,[5]
  • IV. Jakab (1336-1375), az előzőnek a fia, címzetes (névleges) király 1349-től 1375-ig,
  • I. Izabella (1337-1404), az előzőnek a húga, címzetes (névleges) királynő: 1375-tól 1404-ig.

Szicília királyai és királynője az Aragóniai-házból (a Barcelonai-ház másik oldalágából)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. (Nagy) Péter (1240-1285), uralkodott: 1282-től 1285-ig (III. Péter néven Aragónia királya, 1276-tól 1285-ig), vele az Aragóniai-háznak (a Barcelonai-ház másik így nevezett oldalágának) az uralma kezdődött meg a Szicíliai Királyságban,[6],
  • I. (Igazságos) Jakab (1267-1327), az előzőnek a fia, uralkodott: 1285-től 1296-ig (lemondott), (II. Jakab néven Aragónia királya, 1291-től 1327-ig),
  • II. Frigyes (1272-1337), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1296-tól 1337-ig,
  • II. Péter (1304-1342), az előzőnek a fia, uralkodott: 1337-től 1342-ig (1320-tól az apja mellett társuralkodó),
  • I. Lajos (1337-1355), az előzőnek a fia, uralkodott: 1342-től 1355-ig,
  • III. (Együgyű) Frigyes (1341-1377), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1355-től 1377-ig,
  • I. Mária (1363-1401), az előzőnek a leánya, uralkodott: 1377-től 1401-ig,
  • I. (Ifjabb) Márton (1376-1409), Emberséges vagy Idős Márton (1356-1410) aragóniai királynak a fia, feleségül vette I. Mária királynőt (aki az első felesége lett), uralkodott: 1392-től a felesége jogán, a feleségével együtt, 1401-től egyedül, 1409-ig,
  • II. (Idősebb) Márton (1356-1410), az előzőnek az apja, uralkodott: 1409-től 1410-ig (I. Márton néven Aragónia királya, 1396-tól 1410-ig). [7]

Provence grófjai és grófnői a Barcelonai-házból[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. Rajmund Berengár (1082-1131), (III. Rajmund Berengár néven az Urgell-házból Barcelona grófja (1097-től 1131-ig); feleségül vette Provence-i I. Dulcia (1090?-1127/1130) grófnőt, Gilbert de Gévaudan (1055?-1111) gróf leányát, Provence örökösét), Provence grófja, uralkodott: 1112-től a felesége jogán, annak halála után egyedül, 1131-ig, vele a grófi Barcelonai-ház – mint az Urgell-ház oldalága – szerezte meg az uralmat a Provence-i Grófságban,
  • I. Berengár Rajmund (1115?-1144), I. Rajmund Berengár és I. Dulcia fia, uralkodott: 1131-től 1144-ig,
  • II. Rajmund Berengár (1113?-1162), az előzőnek a bátyja, uralkodott: 1144-től 1162-ig (IV. Rajmund Berengár néven Barcelona grófja, 1131-től 1162-ig),
  • III. Rajmund Berengár (1135?-1166), I. Berengár Rajmund fia, uralkodott: 1162-től 1166-ig,[8]
  • I. Alfonz (1157-1196), II. Rajmund Berengárnak (IV. Ramon (Rajmund) Berengárnak, Barcelona grófjának) a fia, uralkodott: 1166-tól 1196-ig, (II. Trubadúr Alfonz néven Aragónia királya, 1164-től 1196-ig),[9]
  • IV. Rajmund Berengár (1158?-1181) (harc közben megölték), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1178-tól 1181-ig, mint régens,
  • I. Sancho (1161-1223), az előzőnek az öccse, uralkodott: 1181-től 1185-ig, mint régens, az uralkodástól megfosztották,
  • II. Alfonz (1180-1209), I. Alfonz (II. Trubadúr Alfonz aragóniai király) fia, uralkodott: 1196-tól 1209-ig (1185-től az apja mellett, társuralkodóként),
  • V. Rajmund Berengár (1205-1245), az előzőnek a fia, uralkodott: 1209-től 1245-ig,
  • I. Beatrix (1234-1267) az előzőnek a leánya, uralkodott: 1245-től 1267-ig.[10]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Külön megjelölés nélkül a Barcelonai-ház kifejezés alatt – nyilvánvalóan – az aragóniai királyi ház és nem a provence-i grófi ház értendő.
  2. Azt a grófi házat, amelyből IV. Rajmund Berengár barcelonai gróf származott, nem Barcelonai-háznak, hanem Urgell-háznak nevezik, mert a dinasztia őse, I. Sunifred, Urgell grófja volt.
  3. 1410-től 1412-ig tartó interregnum után a Trastámara-ház szerezte meg az Aragóniai Királyságot. 1412-ben ugyanis I. Antequerai Ferdinánd (1380-1416), a Trastámara-ház kasztíliai ágából származó I. János (1358-1390) kasztíliai és leóni királynak, valamint Eleonórának (1358-1382), IV. Szertartásos Péter (1319-1387) aragóniai király leányának a fia lett Aragónia királya; ő Trastámara-ház aragóniai ágából származó első király.
  4. Az önálló, az Aragóniai Királyságtól független Mallorcai Királyság első uralkodójának II. Jakab király minősül.
  5. 1343-ban IV. Szertartásos Péter (1319-1387) aragóniai király meghódította Mallorcát, az önálló Mallorcai Királyság története ezzel véget ért. Ettől kezdve Aragónia királyai már ismét viselték a Mallorca királya címet, de ők azonban – nyilvánvalóan – nem a független Mallorcai Királyságnak az uralkodói voltak.
  6. III. Péter aragóniai király Konstanciát (1249-1302), a Hohenstaufok házából származó Manfrédnak (1231-1266), Szicília királyának a leányát vette feleségül, és a szicíliai vecsernyét (1282) követően lett Szicília királya. - I. Péter uralma alatt is a Szicíliai Királyság független volt, nem volt az Aragóniai Királyság része; ezért vele kezdődik az Aragóniai-ház uralma Szicíliában, nem a későbbi II. Frigyes királlyal, amikortól kezdődően már nem volt azonos Aragónia királyának és Szicília királyának a személye.
  7. I. Márton és II. Márton szicíliai királyok - apai ágon - nem II. Frigyes szicíliai királytól származtak; azonban, mint Szicília királyai, ők is az Aragóniai-ház tagjai. II. Márton (I. Márton apja) ugyanis I.Márton néven aragóniai király volt. Uralkodásuk alatt a Szicíliai Királyság továbbra is önálló volt állam volt.
  8. Egyes források II. Dulciát (1165-1172), III. Rajmund Berengár leányát, 1166-tól 1167-ig Provence grófnőjének tartják.
  9. I. Alfonz provence-i gróf nem csak II. Alfonz néven Aragónia királya, hanem I. Alfonz néven Barcelona grófja is volt, így azon utódait, akik Provence grófjai, illetve grófnője lettek, valóban a grófi Barcelonai-ház tagjainak lehet nevezni.
  10. I. Beatrix grófnő I. Károly albán és szicíliai király (1227-1285) első felesége lett. A férje a francia királyokat adó Capeting-házból származott, I. Károly néven Anjou grófja volt, a házassága révén I. Károly néven Provence grófja lett, míg a szicíliai vecsernyét (1282) követően – ténylegesen – I. Károly néven a Nápolyi Királyságot uralta, a Szicíliai Királyságot már nem. – I. Beatrix grófnőnek mind a három leánytestvére királynak lett a felesége: Margit (1221-1295) IX. Lajos francia királynak (1214-1270), I. Károly szicíliai és nápolyi király bátyjának, lett a felesége. Eleonóra (1223-1291) férje III. Henrik angol király (1207-1272) volt, a Plantagenêt-házból. Sanchának (1225-1261) pedig, a szintén a Plantagenêt-házból származó, Cornwalli Richárd (1209-1272) német király (III. Henrik angol király öccse) volt a férje.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Diccionario de historia de España I-III, Madrid, 1968-1969.
  • John E. Morby: A világ királyai és királynői, az idők kezdetétől napjainkig; Maecenas Könyvkiadó, 1991.
  • Ludwig Vones: Geschichte der Iberischen Halbinsel im Mittelalter, 711-1480. Reiche – Kronen – Regionen. Sigmaringen. Thorbecke Verlag. 1993.
  • Crescencio Gallego Pellitero: Síntesis histórica de los reyes en España (Años 364-1994), Vigo, 1994.
  • Britannica Hungarica Világenciklopédia, Budapest, 1994-.