I. Lajos szicíliai király

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
I. Lajos
Blason Sicile Insulaire.png

Ragadványneve Gyermek Lajos
Szicíliai (Trinacriai) Királyság királya
Ludovico/Luigi I
Uralkodási ideje
1342. augusztus 15.1355. október 16.
Koronázása Palermo
1342. szeptember 15.
Elődje II. Péter
Utódja III. (Együgyű) Frigyes
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Teljes neve Aragóniai Lajos
Született 1337/38. február 4.
Catania, Szicília
Elhunyt 1355. október 16. (18 évesen)
Acireale (szicíliai olaszul: Jaciriali vagy röviden Jaci), Szicília
Nyughelye Szent Ágota Székesegyház, Catania
Házastársa nem nősült meg
Gyermekei Ágyasától (ágyasaitól):
1. Antal (1350/1355–)
2. Lajos (1350/1355–1374 után)
Édesapja II. Péter szicíliai király (1304/5–1342)
Édesanyja Görzi Erzsébet karintiai hercegnő (1298–1352)

I. Lajos (Catania, Szicília, 1337/1338. február 4.Acireale (szicíliai olaszul: Jaciriali vagy röviden Jaci), Szicília, 1355. október 16.), uralkodói mellékneve: Gyermek Lajos, olaszul: Ludovico (Luigi) d'Aragona detto il Fanciullo, katalánul: Lluís I de Sicília, szicíliai király. III. Frigyes szicíliai király bátyja. A katalán eredetű Barcelonai-ház szicíliai ágának királyi főágából származott.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja II. Péter szicíliai király, édesanyja Görzi Erzsébet karintiai hercegnő, II. Ottó karintiai herceg és Piast Eufémia liegnitzi hercegnő leánya. Lajos volt szülei legidősebb, életben maradt fiúgyermeke, két öccse született még: János (1340 körül–1353) és Frigyes, aki Lajost követte a trónon. Egyik nővére, Eleonóra feleségül ment IV. Péter aragóniai királyhoz, másik nővére, Beatrix II. Rupert rajnai palotagróf és választófejedelem felesége lett. Míg harmadik nővére, Eufémia Szicília régense volt 13551357 között.

Amikor 1342. augusztus 15-én meghalt az édesapja, Lajos lett Szicília királya, és 1342. szeptember 15-én Palermóban királlyá koronázták.[1] Mivel még kiskorú volt, régenssé nevezték ki mellé édesanyját, Görzi Erzsébet királynét, valamint apai nagybátyját, II. Jánost, Athén hercegét, Randazzo őrgrófját. Miután ő 1348-ban meghalt a pestistől, édesanyja 1352-ben halt meg, és ekkor a még mindig kiskorú király mellett legidősebb nővére, Konstancia (1324 körül–1355) töltötte be a régensi tisztet 1354-ig.

Lajost később eljegyezték Konstancia aragón hercegnővel, azonban a király az egybekelésük előtt 1355 októberében nővérével, Konstanciával együtt pestisben meghalt. A házasságon kívül született fiait nővére, Eleonóra aragón királyné vette gondjaiba, és Aragóniában neveltette őket. Lajost a cataniai Szent Ágota Székesegyházban temették el nagyapja, II. Frigyes szicíliai király és régens nagybátyja mellett.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Lajos nem nősült meg, de ismeretlen ágyasától vagy ágyasaitól két gyermeke született:

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. L. Aprile (1725: 177).
  2. Cocentaina és Planes a Valenciai Királyság városai.
  3. Xèrica valenciai város, spanyolul: Jérica.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Francesco Aprile: Della cronologia universale della Sicilia, Palermo, 1725. URL: L. Külső hivatkozások

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
II. Péter
Szicília királya Aragon-Sicily Arms.svg
1342 – 1355
Következő
III. (Együgyű) Frigyes