Aragóniai Konstancia mallorcai királyné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aragóniai Konstancia
Mallorcai Királyság királynéja
Constança d'Aragó/Constanza de Aragón
Uralkodási ideje
1336. szeptember 24. – 1343. május/1346
Elődje Anjou Mária
Utódja Navarrai Mária de facto
Vilaragut Jolán de iure
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Teljes neve Aragóniai Konstancia
Született
1318 (körül)
Elhunyt
1346 (28 évesen)
Montpellier
Nyughelye Montpellier
Házastársa III. (Meggondolatlan) Jakab mallorcai király (1315–1349)
Gyermekei 1. Jakab (1337–1375)
2. Izabella (Erzsébet) (1338–1404)
Édesapja IV. Alfonz aragón király (1299–1336)
Édesanyja I. (Entençai) Teréz, Urgell grófnője (1300 körül–1327)

Aragóniai Konstancia (1318 (körül) – Montpellier, 1346), katalánul: Constança d'Aragó, spanyolul: Constanza de Aragón, franciául: Constance d'Aragon, occitanul: Constança d'Aragon, olaszul: Costanza d'Aragona, görögül: Κωνσταντία της Αραγωνίας , születése jogán aragón királyi hercegnő, házassága révén mallorcai királyné, Rousillon, Cerdanya grófnéja, Aumelas[1] bárónéja és Montpellier úrnője, Achaja címzetes uralkodó hercegnéje. IV. (Szertartásos) Péter aragón király nővére. A Barcelonai-ház aragón királyi főágának a tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Édesapja IV. (Jó) Alfonz aragón király, II. (Igazságos) Jakab aragón, valamint szicíliai királynak és Anjou Blanka nápolyi királyi hercegnőnek a másodszülött fia. Édesanyja I. (Entençai) Teréz urgelli grófnő, Gombaldo urgelli grófnak és Konstancia antillóni úrnőnek a leánya. Konstancia volt szülei második gyermeke, illetve első leánya. Amikor Konstancia kilenc éves volt, anyja meghalt gyermekágyban. Apja ezután feleségül vette Kasztíliai Eleonórát, akitől további két gyermekük született. Konstancia 1336. szeptember 24-én Perpignan városában feleségül ment rokonához, III. (Meggondolatlan) Jakab mallorcai királyhoz. Házasságukból két gyermek született.

III. (Meggondolatlan) Jakab mallorcai királyt a sógora, IV. (Szertartásos) Péter aragón király 1343-ban elűzte Mallorcáról, mert nem volt hajlandó letenni neki a hűbéresküt. III. Jakab az első felesége, Aragóniai Konstancia halála után egy évvel újranősült, és feleségül vette elsőfokú unokatestvérét, Vilaragut Jolánt. A trónjáért küzdő III. Jakab 1349. október 25-én halt meg egy IV. Péter ellen vívott Llucmajor[2] melletti csatában Mallorca szigetén. A mallorcai király özvegye és gyermekei az aragón király fogságába kerültek.

Lányát, Aragóniai Izabella (Erzsébet) mallorcai királyi hercegnőt III. Jakab özvegye, Jolán királyné összeházasította a második férjének, Braunschweigi ottónak a montferrati rokonával, a Palaiologosz-házi II. János montferrati őrgróffal 1358-ban, mely házasságból öt gyermek született.

Aragóniai Konstancia fia, a mentálisan retardált IV. Jakab, akinek az elszenvedett testi-lelki kínzások mély nyomot hagytak a lelkében, melyeket a nagybátyja, IV. Péter aragóniai király követett el rajta, amikor 12 éves korától 13 éven keresztül egy vasketrecben tartotta a mallorcai trónörököst, csak 1362-ben szabadult meg a fogságból. 1363-ban a testileg jó fizikumú Jakabot összeházasították a nála 11 évvel idősebb I. Johanna nápolyi királynővel V. Orbán pápa ajánlására. A házasság, úgy tűnt, minden nehézsége ellenére szerencsés az utódlás tekintetében, mert a királynő hamarosan teherbe esett, de az örömbe üröm vegyült, hiszen nem tudta kihordani a gyermekét, és elvetélt. Ekkor végleg megromlott a házastársak közötti kapcsolat, és férje dührohamai miatt az éltéért aggódó Johanna száműzte férjét, aki elvesztett országáért harcolt a nagybátyjával, majd e küzdelem közepette vesztette életét 1375-ben.

Konstancia királyné Montpellier-ben nyugszik.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Occitánul: Aumelaç vagy régiesen Omelàs.
  2. A hivatalos elnevezése a katalán Llucmajor, spanyolul: Lluchmayor.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Schwennicke, Detlev: Die Könige von Mallorca, Grafen von Rousillon und Cerdagne und Herren von Montpellier 1276–1343 a. d. H. Barcelona, 1315–1316 Fürst von Achaja und Morea, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 74, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Előző
Anjou Mária
Mallorcai királyné Armoiries Majorque.svg
1336 – 1343/46
Következő
Navarrai Mária de facto
Vilaragut Jolán de iure