Aragóniai Izabella urgelli grófné

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aragóniai Izabella
Urgelli Grófság grófnéja
Isabel d'Aragó
Uralkodási ideje
1408. június – 1413. október 31.
Elődje Palaiologina Margit
Utódja Alburquerquei Eleonóra
Àger Algrófság algrófnéja
Isabel d'Aragó
Uralkodási ideje
1408. június – 1413. október 31.
Elődje Palaiologina Margit
Utódja Alburquerquei Eleonóra
Antillón Báróság bárónéja
Isabel de Aragón/Isabel d'Aragó
Uralkodási ideje
1408. június – 1413. október 31.
Elődje Palaiologina Margit
Utódja Alburquerquei Eleonóra
Aragóniai Királyság főkormányzónéja
Isabel de Aragón/Isabel d'Aragó
Uralkodási ideje
1409. augusztus 5. – 1412
Életrajzi adatok
Uralkodóház Barcelonai-ház
Teljes neve Aragóniai Izabella (Erzsébet)
Született
1380
Barcelona, Katalónia
Elhunyt
1424. január 28. (44 évesen)
Alcolea de Cinca, Aragónia
Házastársa II. Jakab urgelli gróf (1380–1433)
Gyermekei 1. Izabella (Erzsébet) (1409–1443)
2. Fülöp (1410/11–1422)
3. Eleonóra (1414–1438 után)
4. Johanna (1415–1455)
5. Katalin (1415 után–1424 előtt)
Édesapja IV. (Szertartásos) Péter aragón király (1319–1387)
Édesanyja Fortià Szibilla bárónő (1350/55–1406)

Aragóniai Izabella (Barcelona, Katalónia, 1380Alcolea de Cinca, Aragónia, 1424. január 28.), katalánul: Isabel d'Aragó, spanyolul: Isabel de Aragón, a neve a katalánban és a spanyolban valójában az Erzsébet megfelelője, születése jogán aragón királyi hercegnő, a házassága révén Urgell (spanyolul: Urgel) grófnéja, Àger[1] algrófnéja, Antillón, Alcolea de Cinca és Fraga bárónéja.[2] A Barcelonai-ház aragón királyi főágának a tagja.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

IV. (Szertartásos) Péter aragón királynak és negyedik feleségének, Fortià Szibillának az egyetlen nagykorúságot megért gyermeke.

Izabella hercegnő részt vett a sógornőjének, Luna Mária aragón királynénak 1399. április 22-ei koronázásán, amely kedden a Szent György napi ünnepségek keretében zajlott le Aragónia fővárosában, Zaragozában kilenc nappal Izabella bátyjának, Idős Mártonnak a koronázása után, akit április 13-án koronáztak meg. A királyné koronázásán a királyi családból jelen volt még a királyné édesanyja, Brianda d'Agoult lunai grófné, Izabella elsőfokú unokatestvére, Aragóniai Jolán címzetes nápolyi királyné és Anjou hercegnéje, aki Izabella másik bátyjának, I. (Vadász) János aragón királynak volt a kisebbik lánya, valamint Prades Margit, Idős Márton későbbi felesége is. A szertartáson Aragóniai Jolán, Anjou hercegnéje vitte a koronát, Izabella infánsnő vitte a jogart, és egy nemes hölgy, Guiomar úrnő vitte az országalmát.[3]

Már az előző évben, 1398-ben felmerült Izabella neve egy lehetséges házassági terv részeként I. (Durazzói) László nápolyi királlyal, mely tárgyalás évekre elhúzódott, és 1401-ben kiegészült azzal az elképzeléssel, hogy Izabellánál 4-6 évvel idősebb unokaöccse, bátyjának, Idős Mártonnak a fia, az I. Mária szicíliai királynő halálával megözvegyült Ifjú Márton szicíliai király vegye feleségül László király nővérét, Durazzói Johanna nápolyi királyi hercegnőt, a későbbi II. Johanna királynőt. Ez az elképzelés egy kettős házasság reményét is kecsegtette, és a két Szicília közötti békekötés lehetőségét rejtette magában, hiszen a szigeten fel-felobbanó lázadások szításában László király amúgy is élen járt. Végül mindkét házassági tárgyalás végül zsákutcába jutott, mivel a két szicíliai udvar más-más pápát támogatott: Nápoly és László király a római pápát, míg Palermo és Ifjú Márton az avignoni (ellen)pápát.[4]

Izabella ezután 1407. július 29-én Valenciában feleségül ment II. Jakab (13801433) urgelli grófhoz, II. Péter urgelli grófnak és Palaiologina Margit montferrati őrgrófnőnek, II. János montferrati őrgróf és I. Izabella címzetes mallorcai királynő[5] lányának a fia volt. II. Jakab Ifjú Márton aragón trónörökös és szicíliai király halálával 1409-ben lehetséges (prezumptív) aragón trónörökössé vált, hiszen Idős Márton király után ő lett a Barcelonai-ház soron következő feje.

Izabella lánya, Johanna rövid ideig jegyben járt II. János ciprusi királlyal, a házasság azonban végül nem jött létre.

Gyermekei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A katalóniai település hivatalos katalán elnevezése Àger, spanyolul: Ager.
  2. Antillón, Alcolea de Cinca és Fraga települések az aragóniai Huesca tartományban találhatók.
  3. Lásd Miron (1913: 251–253).
  4. Lásd Fodale (1999: 314).
  5. Mallorcai Izabella királynő III. Jakab mallorcai király és Konstancia aragón infánső lánya és IV. Jakab mallorcai király nővére.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Die Könige von Aragón, Grafen von Barcelona 1387–1410 a. d. H. Barcelona, 1387–1394 Herzoge von Athen und (/1391) Neopatras, 1401–1410 auch Könige von Sizilien, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäschen Stammtafeln, Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 72., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
  • Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd További információk
  • Fodale, Salvatore: Blanca de Navarra y el gobierno de Sicilia, Príncipe de Viana 60, 311–321, 1999. URL: Lásd További információk

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Előző
Palaiologina Margit
Urgell grófnéja Urgell.png
1408 – 1413
Következő
Alburquerquei Eleonóra
Előző
Palaiologina Margit
Àger algrófnéja Vescomtat-Ager.png
1408 – 1413
Következő
Alburquerquei Eleonóra
Előző
Aragónia főkormányzónéja Aragon Arms.svg
1409 – 1412
Következő