Aragóniai Konstancia szicíliai királyné
| Aragóniai Konstancia | |
| Szicíliai (Trinacriai) Királyság királynéja | |
| Costanza d'Aragona | |
| Uralkodási ideje 1361. április 15. – 1363. július 18. |
|
| Koronázása | Palermo 1361. szeptember 15. |
| Elődje | Görzi Erzsébet |
| Utódja | Balzo Antónia |
| Athéni Hercegség hercegnéje | |
| Κωνσταντία της Αραγωνίας | |
| Uralkodási ideje 1361. április 15. – 1363. július 18. |
|
| Elődje | Lancia Cesarina |
| Utódja | Balzo Antónia |
| Neopatriai Hercegség hercegnéje | |
| Κωνσταντία της Αραγωνίας | |
| Uralkodási ideje 1361. április 15. – 1363. július 18. |
|
| Elődje | Lancia Cesarina |
| Utódja | Balzo Antónia |
| Aragóniai Királyság trónörököse | |
| Constança d'Aragó/Constanza de Aragón | |
| Uralkodási ideje 1347. április 28. – 1350. december 27. |
|
| Elődje | Aragóniai Péter |
| Utódja | Aragóniai (Vadász) János |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Barcelonai-ház |
| Teljes neve | Aragóniai Konstancia |
| Született | 1344 Poblet-kolostor, Katalónia |
| Elhunyt | 1363. július 18. (19 évesen) Catania, Szicília |
| Nyughelye | Szent Ágota Székesegyház, Catania |
| Házastársa | III. Frigyes szicíliai király (1342–1377) |
| Gyermekei | Mária (1363–1401) |
| Édesapja | IV. Péter aragón király (1319–1387) |
| Édesanyja | Évreux-i Mária navarrai királyi hercegnő (infánsnő) (1330–1347) |
Aragóniai Konstancia (Poblet-kolostor, Katalónia, 1344 – Catania, Szicília, 1363. július 18.), katalánul: Constança d'Aragó, spanyolul: Constanza de Aragón, olaszul: Costanza d'Aragona, görögül: Κωνσταντία της Αραγωνίας, az aragón trón örököse, Szicília (Trinacria) királynéja,[1] IV. Péter aragóniai király lánya, Idős Márton aragón király nővére, III. Frigyes szicíliai király első felesége és I. Mária szicíliai királynő anyja.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Apja, IV. Péter aragón király 1347-ben fiúörökös hiányában az akkor hároméves legidősebb lányát, Konstancia hercegnőt az aragón trón örökösévé nevezte ki, mellyel mind az öccse, Aragóniai Jakab urgelli gróf, mind pedig az Aragón Gyűlés, a Corts ellenállását kiváltotta.[2] A Barcelonai-ház miután házasság révén megszerezte az Aragón Királyságot 1137-ben, amikor I. Petronilla aragón királynő (1136–1174) feleségül ment IV. Rajmund Berengárhoz, Barcelona grófjához (1113–1162), a Katalóniában érvényes száli törvény értelmében megtiltották a nők trónöröklési jogát, amely 1516-ig volt érvényben. Bár Konstancia trónöröklési jogának kinyilvánításával azonos évben megszületett az öccse, Péter herceg 1347. április 28-án, aki még ugyanaznap meg is halt, mely az édesanyja, Navarrai Mária aragóniai királyné életébe került. Ezért az édesöccsének a születése nem oldotta meg a trónöröklési válságot Aragóniában, hanem még inkább elmélyítette a királyné halálával, egészen 1350-ig, mostohaöccse, a későbbi aragón király, Vadász János megszületéséig, aki 1350. december 27-én látta meg a napvilágot.
1351. február 8-án Perpignanban Konstanciát eljegyezték II. János francia király másodszülött fiával, I. Lajossal, Anjou hercegével, de az eljegyzést hamarosan felbontották. Ezután I. Lajos szicíliai király jegyese lett, aki viszont az egybekelés előtt 1355-ben pestisben meghalt. Ekkor az új szicíliai király, I. Lajos király öccse, III. Frigyes lett a kijelölt vőlegénye. Konstancia 1361. április 15-én Cataniában a Szent Ágota Székesegyházban végül feleségül ment III. Frigyes szicíliai királyhoz. 1361. szeptember 15-én Palermóban koronázták Szicília királynéjává.[3] A házasságukból egy kislány, a későbbi szicíliai királynő, I. Mária született 1363. július 2-án. Konstancia néhány héttel a szülés után meghalt. A cataniai Szent Ágota Székesegyházban helyezték végső nyugalomra. Később ide temették férjét, III. Frigyest 1377-ben, unokáját, Pétert 1400-ban és lányát, Mária királynőt 1401-ben.
Utódai [szerkesztés]
- Férjétől, III. Frigyes (1342–1377) szicíliai királytól, 1 leány:
- Mária (1363–1401), I. Mária néven apja utóda a szicíliai trónon 1377-től, férje Ifjú Márton (1374/75–1409) aragón királyi herceg (infáns) és felesége jogán szicíliai király, 1 fiú:
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ 1302. augusztus 31. – 1314. augusztus 9-éig és 1372. augusztus 20-ától 1392. május 21-éig a szigetország elnevezése Trinacriai Királyság volt, megkülönböztetve a másik, nápolyi székhelyű Szicíliai Királyságtól, amelynek a hivatalos elnevezése mindvégig Szicíliai Királyság maradt.
- ↑ Lásd Miron (1913).
- ↑ Enciclopedia Italiana (1938/2006: 697).
Irodalom [szerkesztés]
- Fodale, Salvatore: Federico IV (III) d'Aragona, re di Sicilia (Trinacria), detto il Semplice, Enciclopedia Italiana, 695–700, 1938–2006. URL: L. Külső hivatkozások
- Die Könige von Sizilien 1296–1401 a.d.H. Barcelona, 1312–1379 Herzoge von Athen und Neopatras, In: Detlev Schwennicke (Hrsg.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 73., Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1984.
- Miron, E. L.: The Queens of Aragon: Their Lives and Times, London, Stanley Paul & Co, 1913. URL: Lásd Külső hivatkozások
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Miron: The Queens of Aragon – 2011. július 24.
- Foundation for Medieval Genealogy/Sicily Kings Genealogy – 2011. július 24.
- Euweb/House of Barcelona – 2011. július 24.
- Antonino Marrone: Il Regno di Federico IV di Sicilia dalla Maggiore Età all'Autonomia Politica (1361–1367) – 2011. július 24.
- Salvatore Fodale: Federico IV (III) d'Aragona, re di Sicilia (Trinacria), detto il Semplice – 2011. július 24.
| Előző Görzi Erzsébet |
Szicília királynéja  1361 – 1363 |
Következő Balzo Antónia |
| Előző Lancia Cesarina |
Athén hercegnéje _(selon_Gelre).svg) 1361 – 1363 |
Következő Balzo Antónia |
| Előző Lancia Cesarina |
Neopatria hercegnéje  1361 – 1363 |
Következő Balzo Antónia |
| Előző Aragóniai Péter |
Aragónia trónörököse  1347 – 1350 |
Következő Aragóniai (Vadász) János |
